Amit a Kéktúráról tudnod kell Hír

Mindent összeszedtünk, amit kéktúra előtt tudni érdemes: hogyan készüljünk, étkezzünk, öltözködjünk, válasszunk konyhai- és hálófelszerelést. És persze a túrautakat is, nehézség szerint.

A kéktúra reneszánszát éljük. Miközben Magyarország legismertebb túraútvonala egyre nagyobb nemzetközi elismertségnek örvend, hazánkban is egyre többen gondolják úgy, ideje kéktúrázni.

A kéktúra alaptudnivalói

A legismertebb médiumok járják végig ismét az 1979-ben forgatott Másfélmillió lépés Magyarországon című kultikus sorozat nyomán határtól határig az országot, a Dunántúli- és az Északi-középhegység legszebb tájait.

Írott-kőtől Hollóházáig 1100 kilométeren át tart a kéktúra, ami egyben egész Európa első hosszú távú turistaútja. A bejárási sorrend és az irány sem kötött, időkorlát nélkül járhatjuk végig, és hivatalosan is elismerik a teljesítményünket. Ehhez egy kéktúra füzetet kell magunkkal vinni, és pecsételhetünk, mint a régi szép időkben. A Magyar Természetjáró Szövetség az Országos Kéktúra teljesítőit 1961 óta nyilvántartja és jutalmazza is azokat, akik igazolják: végigjárták.

A füzetről és egyéb tudnivalókról bővebben itt

Helyes felszerelés, ruházat a kéktúrához

Mivel a kéktúrázásnak hatalmas kultúrája alakult ki hazánkban, így pontos ajánlásokat kaphatunk arra, hogyan készüljünk fel, milyen az ideális lábbeli, milyen legyen a zokni és a nadrág. A helyesen megválasztott öltözködés hatalmas élménnyé teheti a kéktúrázást, ennek fontos része többek között az aláöltözet, az esőkabát. Adott esetben a csősál is igen jól jöhet.

Megfelelően kell kiválasztanunk a hátizsák méretét, függően attól, hogy egy-két napos vagy négy-hét napos szakaszokban járjuk végig az országos kéktúra útvonalát. A túrabottól a feltöltött telefonig több részletre érdemes odafigyelni indulás előtt, az pedig nem részletkérdés, hol szállunk meg. A hálófelszerelés állhat sátorból és derékaljból is, de természetesen kereshetünk turistaszállásokat, ott elég lehet egy 10-15 fok körüli komfortzónás hálózsák. A konyha alapfelszerelése a zsebkés, ami a kéktúrán az önellátó felfogáshoz alap, de nem elég.

A helyesen megválasztott ruházatról, felszerelésről bővebben itt

A helyes étkezés kéktúra során

Egynapos és többnapos kéktúrázáshoz mindezek mellett külön étkezési tippeket is kaphatunk. Nem baj, ha tudjuk, hogyan csinálhatunk jól egy szendvicset, ha már csinálunk, és az sem, ha tisztában vagyunk a liofilizálás fogalmával.

Az étkezési tudnivalókról bővebben itt

A kéktúra útvonala, szakaszai

Kezdésként máris nagyon csábít az egyik legszebb szakasz, hiszen az Országos Kéktúra Írott-kőnél kezdődik. Csak el kell indulnunk! 

A folytatásban Szelestéig jutunk, majd Sárvárig, könnyű terepen. Sümegtől Keszthelyig már nehezebb az út, akárcsak innentől Tapolcáig.

A világ egyik legszebb sétája következik a Balaton-felvidéken Badacsonytördemicig, szépségében ehhez méltó a folytatás Nagyvázsonyig, de ismét nehezedik a terep. Városlődig könnyű az út, innen már a Bakonyban haladunk Zircig, közepesen nehéz terepen, majd egy hosszú séta jön a hegység keleti pereméig, Bodajkig.
Ugyanilyen a folytatás, hosszú és laza: Szárligetig átjutunk a Vértesen, majd Dorogig a valamivel keményebb Gerecsén.

Visegrádig a Budai-hegyeken és a Pilisen át közepesen nehéz az út és összesen három napig tart. 

Elköszönve a Dunántúltól jöhet az Északi-középhegység. A Börzsönyben már valóban hegyek között érezhetjük magunkat. Közepesen nehéz terepen jutunk Nógrádtól Becskéig, majd szép lassan a Kelet-Cserháton át a Mátra peremére érünk. Közben egy családi séta keretében kereshetjük fel a kéken a páratlanul szép Hollókőt. Mátraverebélyről feljutni Mátraházáig sportolásnak sem utolsó, majd jöhet egy csodálatos panorámatúra a keleti Mátra gerincén át, elérve a vadregényes Bükkbe. 

A kéktúra, ha nyugatról keletre haladunk, a végére tartogatja a legnehezebb, de egyben leglátványosabb szakaszokat a Bükkben és a Zemplénben – a kettő között pihenésképpen az Aggteleki-karszton és a Csereháton haladva.