- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Zirctől Bodajkig.
Szerkesztők: Kálmán Teréz, Szilvási Péter
A 9-es Kéktúra szakaszt Zirctől Bodajkig intenzíven gyalogolva, helyenként kocogva, de legtöbbször bozótokon gázolva tettük meg. Lehet, hogy a nyári időszak teszi, de az biztos, hogy a kelet-bakonyi kék szakaszra vihettünk volna magunkkal egy macsétét.
Útvonal: Zirc – Bakonynána – Jásd – Csőszpuszta – Kisgyón – Bakonykúti – Fehérvárcsurgó – Bodajk
Szint: kb. 1270 m emelkedés és 1500 m ereszkedés
Menetidő (bruttó): kényelmesen futva és sétálva 11 óra (másfél nap)
Pecsételések száma: 8
1. Zircet Győrből, vonattal közelítettük meg, melynek útvonala igazán festői volt. Végig az erdőben, patak mentén zakatoltunk, majd érkeztünk meg a Bakony fővárosának kihalt állomására. Innen a szomszéd faluba, Nagyesztergárra sajnos műút mellett kell elgyalogolni, ahol az Erdei Ferenc utca végén tértünk rá végre a szántóföldek menti kis ösvényekre. Már itt megkezdődött a „harc” a bozótossal. Csalán, erdei gyom, nyakig érő gaz, összenőtt ágak-bogak, melyek az „ezer éve járatlan ösvény” hatását keltették.
2. Így verekedtük be magunkat Bakonynánára (10,2 km), ahol a kék kútból frissítettünk, és a mellette lévő villanyoszlopon található bélyegzőnél pedig nyomtuk a pecsétet. Ezután (lehet, hogy csak nekünk, budapestieknek vicces) Római-fürdő megállóhely következett. A Gaja-patak vízeséséhez a kék omega (vagy barlang) jelen kell kitérni pár száz méterre, de a szurdok festői képe mindenképpen megéri. Ha a jelzésen kicsit feljebb mászunk, akkor Savanyó Jóska bakonyi betyár barlangját is megnézhetjük.
3. A kék jelre visszatérve irány Jásd, ahol a vegyesboltnál pecsételünk, majd tovább haladunk Csőszpuszta felé.
4. Jásdról kiérve ismét érintettük kicsit a Gaja vízfolyását, majd felkapaszkodtunk a Tési-fennsíkra. Tés főutcájára érkezve érdemes ismét egy kisebb kitérőt tenni (kb. 10 perc) a több mint száz éves tési szélmalmok irányába. A Dunántúlon ritkaságnak számító két szélmalom közül 1840-ben épült a Helt-féle és 1924-ben az Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes. A holland típusú szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük pedig a hatvitorlás szárny. A malmokban többféle gabonát is őröltek anno, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is. A Helt- és az Ozi-féle szélmalmok (népi, ipartörténeti műemlékek) a Táncsics utca 16. és 32. számú porták kertjeinek végében állnak.
A tési fennsík barlangjainak kutatására hozta létre az Alba Regia Barlangkutató Csoport a Csőszpusztai Barlangkutató Állomást. Itt a kutatóház bejáratánál került kihelyezésre az újabb bélyegző, melyet egy kisebb bozóton átvágva (letérve a kékről) közelítünk meg, majd indulunk tovább.
5. A Kisgyónig tartó szakasz csodaszép erdei ösvényeken visz, melyeknek csendjében nem csak az őzeket érdemes figyelni, de az Erdei szentélynél is érdemes pár percre megállni.
6. Utolsó állomásunk és egyben szálláshelyünk egy kedves kis településen, Bakonykútin volt, ahonnan másnap reggel indultunk csak tovább Fehérvárcsurgó irányába.
A víztározó mellett zajló földmunkák miatt a kék túra útvonala ezen a részen kicsit módosult, de a jelölés kiváló, így nem lehet az utat elvéteni. Érdemes azonban a pecsételést követően egy kis kitérőt tenni a régi úton visszafelé haladva, hogy egy pillantást vessünk a mesterséges tóra.
7. Innen már csak 10,9 km Bodajk, mely szakasz túránk talán legszebb része volt. Fehérvárcsurgót elhagyva pár kilométer múlva ismét a Gaja-patak völgyében járunk, szaladunk, akár a kis patak, de azért nem rohanunk el a természet szépségei mellett: a kis horgásztónál, a kidőlt Ádám-Éva fánál, a Halomsíroknál és a híres Sobri Jóska barlangnál is megállunk.
Utolsó pecsétünket a régóta nem üzemelő sífelvonó lábánál ütjük a füzetbe, majd egy jó ebéddel zárjuk az Országos Kéktúra 9. szakaszát.
Ha tetszett a cikk, kövess minket facebookon Bárhogy is legyen: mozogj! és instagramon @ketszazhuszfelett.