Eplénybe mindenki síelni jár! A hóágyúk teszik a dolgukat, és csalogató havat varázsolnak a csúszkálni vágyóknak a 3-4 erdővágásban. Viszont ha egy kicsit elfordítjuk a fejünket, akkor a sífelvonók már tél végi, szinte kora tavaszi hangulatban lengedeznek az avarral borított ösvények fölött. Milyen ösvényekről van itt szó? Az eplényi tanösvények nyomvonalai várják, hogy bejárd őket. Ha ezt a leírást épp a nyár közepén olvasod, nézd el nekem, hogy én február elején látogattam meg.

A Bakony egyik legszebb kirándulóhelyét fogjuk meglátogatni ezen a túrán. Nem sok vízesést találunk a hegységben, ezért ez a forrás kuriózumnak számít, ahogy a szikla fölött ered, és közel két méter magas csobogót alkotva érkezik a víz a medrébe. Maga a túra nem nehéz, csak annyira kell készülni, hogy a forrás fölötti lejtő egy nagyon rövid szakaszon meredek és esős időben egy kicsit csúszhat.

Eredetileg körtúrát terveztem a papodi vagy másnéven Vitéz Bertalan Árpád kilátó felfedezésére, és a túra Lókúton kezdődött volna, de a három és fél kilométeres aszfalt gyaloglás végül is megváltoztatta az elképzeléseimet. Ha valakinek nem derogál az autók mellett sétálni az országúton az körbe is járhatja. Egy a lényeg: A 644 méter magas csúcson álló kilátót mindenképp meg kell látogatni, mert káprázatos a kilátás körbe a Bakonyra.

A Bakony végeláthatatlan rengetegében egy csodatévő forrásról szóltak a mondák, amely begyógyítja a sebeket, és még a vadászok által megsebzett szarvasbika is kereket tudott oldani a segítségével. Manapság ezt a helyet akár kocsival is megközelíthetjük, de van lehetőségünk egy túrán is meglátogatni, mintha a Bakony vadonja, még mindig olyan nagy lenne. Keressük fel a Szarvas-kutat egy kellemes gyaloglással Zircről, és éljuk át a mondák világát autózúgás nélkül.

Ha egy könnyed sétára vágysz a Zirc környéki erdőkben, ezt a túrát neked találták ki a Pintérhegyi parkerdőben. A Pintér-hegy a 240 millió éves triász és Jura kori tengerek mészkő rétegeiből jött létre. Lankás dombhátain a geológiával az állat- és növényvilággal foglalkozó tanösvény rendszert találunk. Lényeges megjegyezni, hogy a tanösvény táblái a hegy szinte összes ösvényén megtalálhatók, majdnem lehetetlen kibogozni hogy milyen sorrendben ideális a bejárása, de akár merre is indulunk el egy kellemes sétában lesz részünk. Valószínűleg ezért is hívják parkerdőnek ezt a területet.

Magyarpolányban a Bakonyi lankák lábánál a hegyek közé zárt völgyben van egy domb, amelyen már a középkorban is templom állt. 1910-ben új templomot húztak a helyére. Itt készült el az ország legszebbjei közé tartozó kálvária is, amely nem csak szép, de 173 lépcső fokával sportos látványosság is. A domb környékén a falu is nagyon szép utcákkal büszkélkedhet, rendezett sétányok, út felett átívelő fahíd, igazán turistacsalogató környék. Elárulhatok egy titkot, nem csak közelről szép a domb környéke. Ha felsétálunk a hegyoldalba, annyira mesébe illő a különös alakú domb látványa, hogy azt igazán kár kihagyni. Ehhez készült az útvonal ajánló, ahol a helyi Szentkút is terítékre kerül.

A történet nem lesz annyira zörgős mint várnánk, viszont cserébe elég változatos lesz a terep, vár ránk emelkedő és lejtő, vízszintes és sziklás, hegyes és völgyes útszakasz, a végére némi aszfalt is befigyel, de azt sajnos nem lehet kikerülni, pedig próbáltam. Szerencsére nem ez a fajsúlyos része a túrának, sok szép és élvezhető tájat járhatsz be, amiért a végén ennyi kis szenvedés bőven belefér.

A Bakony legszebb szurdoka, ahol a földrengésé volta a főszerep. A júra korszak 240 millió éves dolomit és mészkő tömbjeit a földmozgások formálták a jelenlegi egyik legnépszerűbb kiaránduló helyünkké. Fedezd fel az Ördög játszóterét.

A Döbröntei Szarvaskő Várának romjai az 1300-as évekbe tekintenek vissza. Önmagában is egy jó kis program körbejárni a várdombon álló romokat, de a környék, vagyis a Polányi erdőségek bejárása még jobban feldobja a napot, egyrészt mert a túra útvonalak nagyon kevés szintkülönbséget tartalmaznak, másrészt további érdekes helyeket fedezhetünk fel. Az egyik ilyen hely a Köves-patak völgyében megbúvó fekete vizű tavacska, a másik pedig az Ödön-forrás és a mellette található frissen felújított menedék házikó, ahol még Fekete István is megfordult.

A Vilonyai parkerdő tipikusan az a hely, ahol kis területen nagyon sok mindent fel lehet fedezni, és mindezt úgy, hogy esélytelen valamilyen rendszer szerint ösvényekre tervezni utunkat, mert akármerre megyünk, mindenhol ismertető táblákat találunk az itt élő növényekről… még ott is ahol nincs ösvény. Ezért én ugyan rajzoltam egy ajánlott útvonalat, de szinte teljesen felesleges azt követni, mert a mezőkön is lehet kóborolni a hegyoldalban. A kihívás inkább az, hogy ki hány táblát talál, ebben akár versenyezni is lehet.

A Szentgáli tiszafás nem Szentgálhoz, hanem inkább Bándhoz van közelebb, de ne akadjunk fenn a kicsiségeken, a Miklós Pál-hegy feltétlenül bejárandó helyszín, az itt található különleges fauna miatt. Amikor meglátod ezt a páratlan hangulatú helyet, nehezen hiszed el, hogy ez bizony nem kézzel telepített erdő, hanem teljes mértékben a természet alkotta. Sűrűjében járva képzeletedben mesék hősei tűnnek fel.

Rendetlenségről szó sincs, sőt a terület meglepően rendezett és szemet gyönyörködtető, a magyarázat, hogy ez a csodás erdőfolt Pápasalamon és Kup község között helyezkedik el a Bakonyalja és a Kisalföld határán, és ha erre járunk feltétlenül járjuk végig az itt található Tallós Pál tanösvényt, ahol a Körös-patak mentén kalandozhatunk erdőkön, mezőkön, mocsaras területeken át, közben megismerkedhetünk az élővilággal, és több fajta igen érdekes és védett virággal. A rendezettség pedig tényleg nem vicc, a tanösvény nyomvonala 1 méter szélesen le van kaszálva, eltéveszthetetlen útvonal és megkapóan hangulatos.

Sok forrásból olvasható, hogy a Somló egy elvándorolt tanúhegy. Mások szerint amikor egy óriás erre járt és elbotlott a Bakonyban, akkor a kalapja lerepült a fejéről. Jogos a sok találgatás, hiszen meglepően messze esik a hozzá nagyon hasonló Balaton-felvidéki tanúhegyektől, pedig formára pontosan ugyanolyan mint a Badacsony, a Szent-György-hegy, vagy a Csobánc. Kialakulását tekintve is pont ugyanúgy jött létre. Bazalt sapkájának, valamint sajátos mikroklímájának köszönhetően a borairól vált igazán híressé a hegy, de vajon hányan tudják, hogy egy nem elhanyagolható méretű vár is van rajta? Szerintem több napra érdemes ide eljönni, mert több káprázatos természeti csodát is felfedezhetünk a hegyen, ha körbe túrázzuk, és így akkor a kulináris élvezetek sem maradnak el.