Eplénybe mindenki síelni jár! A hóágyúk teszik a dolgukat, és csalogató havat varázsolnak a csúszkálni vágyóknak a 3-4 erdővágásban. Viszont ha egy kicsit elfordítjuk a fejünket, akkor a sífelvonók már tél végi, szinte kora tavaszi hangulatban lengedeznek az avarral borított ösvények fölött. Milyen ösvényekről van itt szó? Az eplényi tanösvények nyomvonalai várják, hogy bejárd őket. Ha ezt a leírást épp a nyár közepén olvasod, nézd el nekem, hogy én február elején látogattam meg.

Eredetileg körtúrát terveztem a papodi vagy másnéven Vitéz Bertalan Árpád kilátó felfedezésére, és a túra Lókúton kezdődött volna, de a három és fél kilométeres aszfalt gyaloglás végül is megváltoztatta az elképzeléseimet. Ha valakinek nem derogál az autók mellett sétálni az országúton az körbe is járhatja. Egy a lényeg: A 644 méter magas csúcson álló kilátót mindenképp meg kell látogatni, mert káprázatos a kilátás körbe a Bakonyra.

A Bakony végeláthatatlan rengetegében egy csodatévő forrásról szóltak a mondák, amely begyógyítja a sebeket, és még a vadászok által megsebzett szarvasbika is kereket tudott oldani a segítségével. Manapság ezt a helyet akár kocsival is megközelíthetjük, de van lehetőségünk egy túrán is meglátogatni, mintha a Bakony vadonja, még mindig olyan nagy lenne. Keressük fel a Szarvas-kutat egy kellemes gyaloglással Zircről, és éljuk át a mondák világát autózúgás nélkül.

A történet nem lesz annyira zörgős mint várnánk, viszont cserébe elég változatos lesz a terep, vár ránk emelkedő és lejtő, vízszintes és sziklás, hegyes és völgyes útszakasz, a végére némi aszfalt is befigyel, de azt sajnos nem lehet kikerülni, pedig próbáltam. Szerencsére nem ez a fajsúlyos része a túrának, sok szép és élvezhető tájat járhatsz be, amiért a végén ennyi kis szenvedés bőven belefér.

A Szentgáli tiszafás nem Szentgálhoz, hanem inkább Bándhoz van közelebb, de ne akadjunk fenn a kicsiségeken, a Miklós Pál-hegy feltétlenül bejárandó helyszín, az itt található különleges fauna miatt. Amikor meglátod ezt a páratlan hangulatú helyet, nehezen hiszed el, hogy ez bizony nem kézzel telepített erdő, hanem teljes mértékben a természet alkotta. Sűrűjében járva képzeletedben mesék hősei tűnnek fel.

Sok forrásból olvasható, hogy a Somló egy elvándorolt tanúhegy. Mások szerint amikor egy óriás erre járt és elbotlott a Bakonyban, akkor a kalapja lerepült a fejéről. Jogos a sok találgatás, hiszen meglepően messze esik a hozzá nagyon hasonló Balaton-felvidéki tanúhegyektől, pedig formára pontosan ugyanolyan mint a Badacsony, a Szent-György-hegy, vagy a Csobánc. Kialakulását tekintve is pont ugyanúgy jött létre. Bazalt sapkájának, valamint sajátos mikroklímájának köszönhetően a borairól vált igazán híressé a hegy, de vajon hányan tudják, hogy egy nem elhanyagolható méretű vár is van rajta? Szerintem több napra érdemes ide eljönni, mert több káprázatos természeti csodát is felfedezhetünk a hegyen, ha körbe túrázzuk, és így akkor a kulináris élvezetek sem maradnak el.

Az ajkai tanösvények hálózata igen nagy kiterjedésű labirintus, mert olyan sokfelé tekereg, és olyan sokféle nyomvonala van, hogy a variációktól a bőség zavara lép fel. Megpróbáltam hát egy olyan útvonalat bejárni, amely optimálisan a legtöbb látnivalót fűzi fel, de ettől bármikor el lehet térni, ha rövidebb, vagy akár hosszabb útvonalon szeretnénk bejárni. A lényeg mindenképpen az, hogy érdemes megnézni, mert érdekességekben nincs hiány. Mitől olyan különleges? A kulcsszó a bazaltkarszt!

Az Úrkút mellett található Csárda-hegyi őskarszt káprázatos szépségű sziklaaknája a kocsiból kilépve néhány lépéssel megközelíthető.

Horgolódjunk, akarom mondani, hangolódjunk rá egy kis horgolásra, amely ez esetben nem kézimunka lesz, hanem a Kelet-Bakony néhány horgának, vagyis szurdokvölgyének bejárása. Ha bírod az óriási virágos mezőkkel tarkított karsztbokorerdők ligetes világát, akkor még a Baglyas csúcsát is beleteheted a körbe, olyan élményed lesz, mintha erdélyi havasi legelőkön sétálnál. Még birkanyáj is van hozzá!

Likas-kő, Pápalátó-kő, Iszonyatosan nagy fa! Nem én találtam ki, így van rajta a térképen mind. Éppen ezért érdemes körbejárni Fenyőfő környékét, ahol mindezt sorra vehetjük. A Dörgő-hegy szikla formációinak bejárása után a Fenyőfői ősfenyvest is körbejárjuk fa matuzsálemek után kutatva.

A Hódos-ér nem véletlenül kapta a nevét, mivel a patak medre folyamatosan változik az itt élő hódok torlaszai által, nyomaikat sok helyen felfedezhetjük, különösen száraz időszakokban. Ha pedig július – augusztus környékén túrázunk erre, felfedezhetünk még egy csodát, ciklámenek ezrei borítják a lejtőket. Keressük hát fel ezt a Cuha völgyével párhuzamos árkot, amely ráadásul sokkal kevésbé ismert, így a tömeget is kikerülhetjük.

A Magas-Bakony kevésbé látogatott, viszont „pofán csapósan” szép Hajagok régiója (Alsó-, Közép- és Felső-hajag) egy olyan ritka – egyértelműen az Alföldre jellemző – tanyavilágot rejt magában, amivel hegyvidéki környezetben nem találkozunk máshol Magyarországon. Ráadásul bejárhatjuk közben a hazai szurdokok egyik kisebb körben ismert szurdok völgyét, a Kerteskői-szurdokot is. Itt is lesz mit felfedezni.

Túránkon egy őskori vár sáncainak maradványait fedezhetjük fel egy hosszú, de nem túl nehéz túrán és közben élvezhetjük az erdő nyugodt csendjét, mert ez a környék igazán ritkán járt terület. Közben lesz kilátó pont, barlang és felhagyott vöröslő bauxit bánya is, sőt egy régen megszűnt kisvasút nyomvonalát és állomását is megkereshetjük.

A Tési-fennsík számos látványosságot rejteget a híres tési szélmalmokon kívül is, tegyünk hát egy kicsit hosszabb, ám nem túl nehéz körtúrát Tés környékén és fedezzük fel őket. Szurdok, zarándokhely és kilátó, ezeket mind felkereshetjük, sőt beleköthetünk a bakonyi szél keletkezésének teóriáiba is…. „laposföldhívők” és „balatontagadók” figyeljenek!