- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Túránkon egy őskori vár sáncainak maradványait fedezhetjük fel egy hosszú, de nem túl nehéz túrán és közben élvezhetjük az erdő nyugodt csendjét, mert ez a környék igazán ritkán járt terület. Közben lesz kilátó pont, barlang és felhagyott vöröslő bauxit bánya is, sőt egy régen megszűnt kisvasút nyomvonalát és állomását is megkereshetjük.
A túrát a Gerence-patak völgyéből Bakonybél széléről kezdjük, ahol a Bakonybél szálló és a Gerence turistaház áll. Mivel a jelzett út a Farkasgyepű felé haladó országút mellett halad, lehetőség van a szálloda kertjén keresztül sétálni a felső kapuhoz, ahol aszfalt koptatás nélkül érjük el a buszforduló melletti parkolóból a zöld kereszt jelzést, ahol rövid meredek szakaszon mászunk fel a Táborhely-hegy és a Gát-hegy közötti hegyhátra. A nyergen átkelve lassan lefelé haladunk tovább, és a zöld keresztről a piros négyszög jelzésre fordulunk. 300 méter után széles kavicsos erdészeti útra jutunk, ahol ahol letérünk a jelzett ösvényről és szintben a széles úton folytatjuk a sétát balra.
Ezen az erdészeti úton gyalogolunk a hegyoldalban kanyarodva, míg el nem érjük a kilátópontra vezető piros háromszög jelzést. Itt a hegynek kanyarodunk, de nem kell sokat felfele mászni, néhány lépés után el is érjük az emlékhelyet és a kilátó pontot, amely Witt Lajos ugodi erdőmérnökről kapta a nevét, aki 1957-ben Kanadába emigrált és halála után így emlékeztek meg róla. A kilátó pontról szemben rálátunk a Kőris-hegy tetejére és tiszta időben a Pannonhalmi apátság tornyaira is. Némi pihenő után a széles erdészeti úton haladunk tovább még egy keveset, aztán a piros háromszög jelzéssel együtt a völgy felé kanyarodunk és egy vékony, kissé csalános ösvényen ereszkedünk le a Vörös János-séd völgyébe, ahol a piros jelzést is megtaláljuk. Ebben a völgyben haladt a Franciavágás és Városlőd között kiépített erdei kisvasút, amely 1910-től működött. Kezdetben lóval vonatott kocsikkal közlekedett, később pedig motor vonatok lettek beállítva. Mezőgazdasági terményeket, majd később fát szállított az erdő kitermelésekről. 1976-ban szűnt meg és a síneket azóta fel is szedték, viszont a töltés nyomai még látszanak itt-ott.
A folytatásban a hajdani kisvasút nyomvonalán haladunk a piros jelzést követve, míg el nem érjük a Királykapu állomást, vagyis a nyerget, ahol állomás volt régen. A térkép jelez itt egy Király-kút nevű forrást, de az odavezető ösvényt teljesen benőtte a bozót, gyakorlatilag járhatatlan. Ragaszkodjunk továbbra is a piros jelzéshez, amely rendületlenül a kisvasút nyomvonalán halad tovább az erdőben szintek nélkül. Egy völgyet kerülünk a hegyoldalban, majd a következő bércet elérve megérkezünk a Tevel-várhoz. Az őskorban keletkezett földvár sáncait felfedezhetjük az aljnövényzetben. Emlékek szerint a tatárjárás kezdetén Ugodon és Tevelen lakók erősítették meg ezeket a sáncokat és menekültek ide a tatárok elől. Innen kapta a nevét is. Az ösvényen megérkezve egy sziklakaput is felfedezhetünk, ahol a sáncot áttörték a kisvasút építői, így biztosítva a vasút továbbhaladását. Két nagyobb kanyar után elhagyjuk a piros jelzést és egy jelzetlen ösvényen kezdünk emelkedni az Égés-tető oldalában.
A gerincre érkezve becsatlakozunk a piros kereszt jelzésbe, majd jobbra kanyarodva néhány lépés után elérjük az üreg szerű Vaskapu-barlangot. Feltehetően ez a sziklaodú egy nagyobb beomlott barlang bejárata lehetett, sok álltai eredetű csontot találtak a feltárása során.
A barlang után felfelé haladva érkezünk az Égés-tetői felhagyott bauxit bányához, ahol egy elég mély szurdokszerű sziklaárkot vágtak a hegybe, ezt mindkét irányból körbe is tudjuk járni, a jelzés is a peremén halad végig.
A jelzést követve a Gát-hegy oldalában érkezünk meg Bakonybél fölött a kék jelzésre és az úton végigsétálva jutunk el a hotelhez, amelynek a kertjében ismét keresztül haladva fejezzük be a túrát.