Gerinctúra a Nagy-Krivánra és a Kis-Krivánra

A Gerinctúra a Nagy-Krivánra és a Kis-Krivánra hossza 9 Km. Az útvonal szintemelkedése 750 m, szintideje 3 Óra, Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Kabinos felvonóval a Snilov-nyeregbe, majd fel a Nagy-Krivánra

A Terhely (Terchová) közelében található Vrátna-völgy parkolójából (Vrátna – Chleb, 750 m) modern kabinos felvonóval juthatunk fel a Snilov-nyereg alatt található felső állomásra. A kabinos felvonóval történő megközelítés mellett több, közepesen nehéz jelzett turistaút is vezet a nyeregbe, ezek azonban általában jelentős szintemelkedéssel járnak. Közülük a leginkább kézenfekvő a felvonó alatt eleinte a sípálya szerpentinjének nyomvonalán, majd az erdőből kiérve a felvonóval párhuzamosan, a sípálya jobb oldalán egyre meredekebben emelkedő zöld jelzésű turistaút (3 km, 2 óra menetidő, 775 m szintkülönbség). Mivel az útvonal jelentős része a sípályák nyomvonalán vezet, a téli síszezonban nem ajánlott erre túrázni.

A felvonó felső állomásától pár perc alatt a Snilov-nyeregbe érkezünk, ahol egy percre érdemes megállni és megcsodálni a Kis-Fátra gerinctúráira oly jellemző szép kilátást. Alattunk terül el a hegység nyári és téli turizmusának legismertebb turistaközpontja, a Vrátna-völgy (Vrátna-völgy), melyet legtöbbször csak Vrátna néven emlegetnek. Jobbra a Chleb és a Stoh csúcsai, mögöttük a Kis- és Nagy-Rozsutec (Malý és Velký Rozsutec) sziklás tornyai emelkednek ki, déli irányban pedig a Nagy-Kriván tömbje uralja a látóhatárt.

Gerinctúra a Nagy-Krivánra a Kis-Krivánra-1 — A Snilov-nyereg

A Snílov-nyeregből a Nagy-Krivánra

A nyeregben a keresztező piros jelzésen (télen a hóba szúrt karók jelzik az utat) jobbra fordulunk, és a Nagy-Kriván északi lejtőjén traverzálva folyamatosan emelkedve jutunk el a Nagy-Kriván alatti elágazásig. A piros jelzés itt kettéágazik, mi most az élesen balra (déli irányba) visszaforduló nyomon folytatjuk utunkat, és továbbra is átlagosnak mondható emelkedéssel hamarosan megérkezünk a Kis-Fátra legmagasabb csúcsára, a Nagy-Krivánra.
A csúcs nem is annyira magassága, sokkal inkább az onnan nyíló panoráma miatt népszerű a turisták körében. Teljes körpanorámában van részünk, szép kilátás nyílik innen a Nagy-Fátra (Vełká Fatra) és a Lucsányi-Fátra (Lúčanská Fatra) által határolt Turóci-medencére (Turčianska kotlina), a hegység főgerincének télen általában összefüggő hóval fedett csúcsaira, de tiszta időben a Kócs-havas (Chočské vrchy), a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) de akár a Beszkidek is látható innen.

Gerinctúra a Nagy-Krivánra a Kis-Krivánra-4 — Kapaszkodó a Nagy-Krivánra

A Nagy-Krivánról a Kis-Krivánra

A Nagy-Krivánról visszaereszkedünk a csúcs alatti elágazásig, majd továbbra is a piros jelzést követve nyugat felé folytatjuk utunkat a Kriváni-Fátra főgerincének nyugati részén található Kis-Kriván felé. A főgerinc legmagasabb szakaszán az elágazástól egy ideig tovább ereszkedünk lefelé egy kis nyeregbe, majd rövid emelkedőt követően megérkezünk a Pokol (Pekelník, 1603 m) nevű csúcsra. Innen ismét szép kilátásban lehet részünk, elsősorban a Turóci-medencére, a mögöttünk hagyott a Nagy-Krivánra és az előttünk emelkedő Kis-Krivánra, valamint a főgerinc nyugati folytatására egészen a Suchý csúcsáig.
Rövid ereszkedés következik, a Bublen-nyergen keresztül viszonylag kényelmesen ereszkedünk lefelé egészen addig a pontig, ahol a turistaút hosszú ívben balra fordul (~1420 m). A jobbra emelkedő Koniarky (1535 m) déli lejtőjének keresztezését követően a gerincre visszatérve déli irányba fordulunk, egy rövid szakaszon meredeken, majd ezt követően két kisebb kiemelkedést leküzdve viszonylag kényelmesen emelkedik az út a csúcson álló régi betonoszlopnak köszönhetően messziről is jól beazonosítható Kis-Krivánra, a közeli Nagy-Kriván „kistestvérére”. Ez a kb. másfél km-es, 250 m szintkülönbségű emelkedő a Kis-Fátra főgerincének egyik legszebb szakasza, minden oldalról gyönyörű fotogén kilátással.

A Kis-Kriván

A hegység második legmagasabb, kopár csúcsáról szép kilátás nyílik a közeli csúcsokra és a távolabbi hegyvonulatokra. Észak-kelet felé előttünk magasodik a nem sokkal ezelőtt megmászott Nagy-Kriván, ettől balra a Kis- és Nagy-Rozsutec sziklás, valamint a Stoh havas tömbje, a Nagy-Krivántól jobbra a Chleb ugyancsak havas teteje emelkedik a gerinc mögött. Délnyugat felé a Szentmártoni-tető (Martinské hołe) vonulatai uralják a látóhatárt, a jelentősebb hegyvidékek közül a távolban feltűnnek a Liptói- és az Alacsony-Tátra, valamint a Nagy-Fátra és a Kócs-hegység vonulatai. Megfelelő viszonyok mellett láthatóak a Kiszucai-hegyek (Kysucká vrchovina), a Strázsó-hegység (Strážovské vrchy), a Babia Góra, valamint az Árvai-Beszkidek (Oravské Beskydy) valamint Morva-Sziléziai Beszkidek (Moravskoslezské Beskydy).

A Kis-Krivánról vissza a Snílov-nyeregbe

A Kis-Krivánról az idefelé megtett úton megyünk vissza a Vrátna felvonó felső állomása közelében található Snílov-nyeregbe. Visszafelé és érdemes figyelni a kilátást, hiszen ugyanazon az útvonalon ellenkező irányban haladva sokszor észreveszünk olyan apró szépségeket, szép kilátópontokat, melyeket felfelé menet nem vettünk észre.

Gerinctúra a Nagy-Krivánra a Kis-Krivánra-13 — Panoráma a visszaúton

Fontos!

A túra téli körülmények között megfelelő téli felszerelést igényel. Ez a ruházaton kívül elsősorban a hóban kellő tapadást biztosító hágóvas vagy legalább csúszásgátló használatát teszi szükségessé. A nagyobb lépésbiztonság érdekélben célszerű túrabot használata, a hatalmas összefüggő havas felületek miatt (melyek napsütéses időben visszatükrözik a napsugarakat) pedig szemünk védelme érdekélben napszemüveg használata.
Téli időszakban a turistaút jelzéseit hó takarja, ezeket a hóba szúrt karók (rajtuk a turistaút színével egyező felfestések) helyettesítik. Ködös, felhős időben fokozottan figyelni kell a karókat, melyek egymástól olyan távolságra vannak elhelyezve, hogy ködös, de túrázásra alkalmas időben is egyik a másik után látható legyen.