Magas-Stájerország elrabolta a szívünket, elvesztünk!

Magas-Stájerország elrabolta a szívünket, elvesztünk!

Házi Bernadett
Házi Bernadett
2016/07/20
Erzberg, Eisenerz, Leopoldsteinersee, Mürzer Oberland Természeti Park, Schneealm, Aflenzer-Bürgeralm és végül a Hochschwab lenyűgöző tájegységei tőlünk szinte egy karnyújtásnyira..feledhetetlen!
Hirdetés

Ausztria MAGAS-Stájer régiójába már oly régóta vágyakoztunk, hogy az idejét meg sem tudjuk mondani, ám most végre eljött a pillanat! Számunkra mindig vonzó volt e tartomány lenyűgöző és változatos vidéke, amely minden túrázó álma lesz, amint megismeri az itt kínálkozó lehetőségeket. Ugyanakkor megtalálják számításaikat itt a sziklamászók/via-ferrátázók, a vízimádók, a kulináris élményekre vágyók és a kulturális örökség iránt érdeklődők is. Szóval, hurrá, utazunk!!

Amit mindenképpen tudnunk kell erről a régióról, az az, hogy Ausztria szerte itt kezdtek a legkésőbb foglalkozni a turisztikai ágazat fontosságával, egészen addig e terület leginkább jelentős iparáról volt ismert. Ahogy a völgyekben autózunk egyébként, ennek sok példáját vehetjük szemügyre a kisebb-nagyobb településeken.
 

 

Az Erzberg megmunkált sziklalépcsői és háttérben az érintetlen hegyek kontrasztja Forrás: www.mozgasvilag.hu
Bányatavak, amelyeknek vizét a munkálatokhoz használják, majd tisztítva engedik vissza
Kép forrása: www.mozgasvilag.hu

Galériáért katt a képre!
 

 

Erzberg - a gigantikus külszíni érc-bánya

A fentebb említett ténynek ékes bizonyítéka első célpontunk, az Erzberg hegység, ahol már évtizedek óta folyik a külszíni bányászat és a hegy gyomrában is folytak egykor érc kitermelő munkálatok. Az Erzberg belsejében 1986 óta felhagytak a bányászattal és a hajdanvolt járatok és tárnák ma már turista csalogató célpontok. A helyszínen az  gondoskodik az ide látogatók izgalmas programjairól. A bányába kisvonattal juthatunk be kb. 1,5 km hosszan, majd gyalogosan haladunk teremről-teremre. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, milyen nehéz lehetett a bányászok élete és milyen emberfeletti teljesítményre voltak képesek kezdetekben, amikor csak saját fizikai erejük állt rendelkezésre a bányászáshoz.

Napjainkban már minden másként megy, az alkalmazott gépesített technikát a még továbbiakban 30 évig működő külszíni bánya mutatja be, ahol jelenleg robbantással fejtik az ércet. A még működésben lévő részt ún. hauly-kra kapaszkodva figyelhetjük meg, amelyek tulajdonképpen hatalmas teherautókból átalakított taxijáratok. Hogy a méretekkel tisztában legyünk, csak maga a kereke 2,6 m átmérőjű, a teljes járgány pedig 4 m magas! Akár 62 utast is tud szállítani a fedélzetén, mivel eredetileg 77 tonna érc szállítására tervezték!

Az irdatlan adatok nem csak a hauly-k méretében mutatkoznak meg, hanem a kopár sziklafalhoz közel érve tűnik fel csak igazán, milyen monumentális munka folyik itt. A lépcsősre alakított sziklaoldalon cikk-cakkban hozzák le a kitermelt kőzetet. A szavunk is garantáltan elakad, amikor mindezt testközelből érzékeljük, csak a fényképezőgépek kattogását halljuk, ahogy az emberek meg akarják örökíteni a pillanatot. Ez valóban egy egyedülálló élmény, amely természetesen gyerekek számára is elérhető, hiszen mindenkinek jut egy sisak, illetve a hauly-n biztonsági övvel ellátott üléseken utazhatunk.

Az Erzberg különleges helyszínén egyébként rendszeresen rendeznek futóversenyeket és az extremitásáról híres Erzberg rodeót, amelyen a versenyzők motorokkal száguldoznak fel-alá.
 

 

Eisenerz városa: előtérben a bányászházak, háttérben az alvó szerzetest formáló sziklás hegygerinc Forrás: www.mozgasvilag.hu
Eisenerz és a klasszikus bányász-sorházak látképe, felettük a szikla egy alvó szerzetest formáz
Kép forrása: www.mozgasvilag.hu


Galériáért katt a képre!

 

 

 

 

 

Erzberg Alpin Resort- a jövő apartmantelepe

Az erős kezdés után egy kicsit lájtosabbra vettük a figurát és elmentünk megnézni a közelben fekvő Erzberg Alpin Resortot, amelynek az az érdekessége, hogy régi bányászházakat újítottak fel és a mai kor szellemében alakítottak ki bennük apartmanokat. Jó hír, hogy az egész központ egyenlőre még bevezető áron üzemel, tehát most érdemes csak menni igazán! Ráadásul az Alpin Resort fekvését emeli az a tény, hogy közvetlenül az Erzberg hegység szívében helyezkedik el, körbevéve megannyi kirándulási lehetőséggel, mint pl. a Leopoldsteinersee partjáról az 1700 m magas hegycsúcsok közé induló számos, akár egész napos túraútvonal. A környéken pedig nem csak túrázásról beszélhetünk, hiszen akad itt jópár futó-, via ferráta- és sziklamászó útvonal is.


Az Erzberg gyöngyszeme és megannyi túra kiindulópontja: Leopoldsteinersee

A Leopoldsteinersee önmagában véve is varázslatos, könnyű túraként akár meg is kerülhetjük, kifekhetünk napozni a mólóra, de akár fürödhetünk is benne, ha bírjuk a hideg vizet. Igazi hegyi tó lévén és helyenkénti 37 méteres mélységével, kb. 20 fokos vize még a nyár legmelegebb hónapjában is igencsak frissítő. Érkezzünk párosan, baráti társasággal vagy családdal, itt mindenki könnyedén megtalálja a számára legideálisabb programokat és látnivalókat!
 

 

A Leopoldsteinersee a nap lemenő fényében Forrás: www.mozgasvilag.hu
A lemenő nap varázslatos fénybe burkolja a tó partját
Kép forrása: www.mozgasvilag.hu

Galériáért katt a képre!
 

 

A nap végén továbbindultunk Niklasdorf felé, a Hotel-Restaurant Brücklwirtbe, amely az itt eltöltött idő alatt szállásunkként szolgál majd. Másnap reggel kipihenten ébredtünk és alig vártuk, hogy belevessük magunkat az újabb programokba. Rögtön reggeli után a felé vettük az irányt.
 

Schneealm - Almhütte túra

A Schneealmot a Schneealm-Mautstrasse-n keresztül közelítettük meg, majd a völgyből a Michlbauer parasztgazdaságon áthaladva kanyargós szerpentinen, egészen a sorompóig autózunk. Járműveinket itt a parkolóban hátrahagyva gyalogosan indultunk tovább.

Őszintén szólva már a felső parkoló előtt kiszálltunk volna a kocsiból, mint a mágnes, úgy húzta az ösvény a bakancsunkat magához. A tulajdonképpeni szintemelkedést a szerpentinen letudtuk, így a fennsíkra érve már csak az élménytúrázásnak adóztunk. A Schneealm fennsíkján áthaladó útvonal mindenkire gondol, ugyanis az oda-vissza kb. 18 km-es táv alatt a látvány-, élmény- és hütte faktor maximumát nyújtja.
 

 

A Rax vonulata Forrás: www.mozgasvilag.hu
A Rax igen lenyűgöző látványt nyújt
Kép forrása: www.mozgasvilag.hu

Galériáért katt a képre!
 

 

Kezdjük talán a Michlbauerhüttével, amely a fennsíkra érve egyből a szemünkbe ötlik. Ha már láttunk tündéri hegyi hüttét (hogy a cukiságfaktort se hagyjuk ki...), akkor a Michlbauerhütte valószínűleg egy közülük. Az alpesi faház a klasszikus hütte hangulatot idézi, ahová szívesen ül be az ember és fedezi fel az emeleten az apró kis szobákat, amelyeket látva el is képzeljük azt a pillanatot, amikor itt alszunk és este az ablakból kémleljük a városi fények által nem szennyezett csillagos eget. Gondolatainkból felocsúdva máris az asztalon várt minket a finom gőzölgő leves és egy kis desszert specialitás.

Az ízletes fogások után mérsékelten teli pocakkal vágtunk neki az út második felének, amely a Lurgbauerhüttéhez vezetett. Az idő kissé borongósra fordult és feltámadt a szél, felhőket kergetve a fennsík itt-ott hófoltos tetején. Nemsokkal később azonban az idő tisztulni látszott és végre felderengett a minket körülvevő táj.

A kanyargós út amelyen haladtunk, bőven adott lehetőséget, hogy minden irányba kitekinthessünk. Az úthoz legközelebb eső és leglátványosabb hegy kétségkívül a Rax, amelyet teljes hosszanti nyúlványában csodálhattunk meg. A Lurgbauerhüttéhez érve akiben maradt még egy kis szusz, kb. 15 perc alatt felszaladhatott a környék legmagasabb pontjára, amely a hüttétől nézve csak egy kis dombnak tűnik, ám a tetejéről igazán pompás 360 fokos panoráma nyílik. A domb egyébként a tehenek felségterülete, így könnyen előfordulhat, hogy a ház 60 tehene közül némelyikkel szembe találjuk magunkat.

A Lurgbauerhütte egyébként családi tulajdonban lévő bio-tejgazdaság, így az állattartás és a sajtkészítés is igen szigorú előírásokhoz kötött. Az itt készült sajtokat nagyrészt itt helyben lehet fogyasztani és vásárolhatunk is belőlük. Mondanunk sem kell, hogy a kétnapos zöldfűszeres friss sajt egyszerűen utolérhetetlen, még egy indokkal több, hogy feltúrázzunk ide!

Az igazán bevállalósok pedig kerékpárral is feltekerhetnek a fennsíkra, az igazi kihívás egészen a völgyből, fel a szerpentinen, majd a megterhelő mászás után a fennsíkon egy kis örömgurulás..már csak hab a tortán!
 

A legnagyobb dobás: a Hochschwab

Mondanunk sem kell, mennyire vártuk ezt a túrát így a 3. napon, végre láthatjuk Magas-Stájerország legmagasabb hegycsúcsát, a 2276 m magas Hochschwabot! Ehhez egy olyan útvonalat választottunk, amelynek kezdeti szakasza mindenki számára teljesíthető, hiszen oda-vissza egy kb. 5,3 km-es túráról van szó. Az Aflenzer-Bürgeralm felvonójával indultunk fel az Almbodenre, 1510 m magasra, majd onnan tovább a Schönleitenhausig, 1810 m magasra. A felvonó végállomásától pompás kilátás nyílik az előttünk fekvő alpesi mezőre és a helyeik hétvégi házaira, amelyek közül egyenlőre csak igen kevés a kiadó. Talán pont ezért nem kell túrázók tömegével számolnunk, így könnyedén birtokba vehetjük a hegyet és a fenti napozószékekben is lesz még bőven hely mire felérünk.
 

 

A Schönleitenhaus mögött hatalmas szakadék tátong Forrás: www.mozgasvilag.hu
Ebből a szögből még jobban látszik a negatívba áthajló sziklafal
Kép forrása: www.mozgasvilag.hu

Galériáért katt a képre!
 

 

Az Almboden komótosan kanyargó gyalogútján indulunk fel a hegytető felé, amelyen emelkedve egyre-másra pillantjuk meg a környező hegyeket. Akik pedig nem a lassú tempó hívei, azoknak ajánljuk a mezőn toronyiránt felfelé vezető keskeny ösvényt, amelyen akár 20-30 perc alatt is fel lehet érni a Schönleitenhaushoz. Igaz kicsit kaptatós, de megéri a sietség, mivel a csúcsra érve jön a meglepetés, ugyanis a menedékház mögött közvetlenül egy hatalmas sziklahasadék tátong, tulajdonképpen az idillikus alpesi mezőnek ezen a ponton vége is van. A letörés mentén végiggyalogolva hatalmas sziklaperemen lépdelünk és érezzük, ahogy kezd felszökni ereinkben az adrenalin.

Az egész úgy néz ki, mintha egy hegyi-szörny kiharapott volna egy darabot a hegyből, a sziklás hegygerincek és meredek peremek látványa igazán vadregényessé teszi a tájat. Már indulnánk is a felfedezésre, ha a hütte konyhájából szálló illat nem csalogatna bennünket annyira. Meghajlunk hát eddig energiaszeleten tengődött gyomrunk parancsa előtt és belépünk az ajtón: ha erre járunk mindenképpen kóstoljuk meg a véreshurkával és pirított szalonnapörccel töltött gombócokat párolt káposzta ágyon, na és persze a rumos kakaót, amelynél a csapos keze a rumtöltésnél bizony kicsit megszaladt, ám ezt persze túlságosan nem bántuk!

A menedékház beli pihenés után a túrázók tovább haladhatnak a letörés mentén a Hochschwab csúcsának irányába, amelyhez azért korán kell kelni, mivel innen 6-8 órás gyaloglással érhetjük el és onnan ugye még vissza is kell érni a völgybe, hacsak nem alszunk meg valamelyik hegyi hüttében.

 

Steirereck és mezítlábas tanösvény

Utazásunk végén ellátogattunk a még az osztrákok számára is igen elegáns és felsőkategóriás minősítésű étterembe: a Steirereckbe. A több évtizede családi tulajdonban lévő és saját gazdasággal rendelkező étterem és rendezvényhelyszín az utóbbi években exkluzív luxusapartmanokkal is bővült, amelyek közvetlenül az étterem mögött helyezkednek el. A Steirerecket elhagyva, mielőtt továbbindultunk volna Mariazell felé, kihasználtuk a röpke szabad 20 percünket és egy rövid szakaszon kipróbáltuk a poguschi mezítlábas tanösvényt. A tanösvény elején hatalmas térkép és cipő-trezor fogad, majd balra tőle egy tavacska, amelynek hűs vizében máris mezítláb kelhetünk át. Ez kicsiknek-nagyoknak egyaránt izgalmas elfoglaltság, annál is inkább, mivel akár 6 km-t (!) is kirándulhatunk az erdőben mezítláb, újra felfedezve talpunk összes érzékeny pontját!
 

 

A mezítlábas tanösvény kiindulópontja, háttérben a Steirereck Forrás: www.mozgasvilag.hu
Tavas-mezítlábas átkelés
Kép forrása: www.mozgasvilag.hu

Galériáért katt a képre!
 

 

Hamarosan viszont elérkezett a hazaút pillanata, amely ellen számos érvet tudtunk volna felsorakoztatni, megpróbáltunk még az istálló mögött is elbújni és mímeltük a süketet, ám a hazautazást így sem kerülhettük el..nem baj, nem baj, semmi pánik! Magas-Stájerország nem fut el, visszavár! Mi pedig jövünk biztosan.

 

Helyi gasztro tippek:
- halas és gőzgombóc ínyencségek: Langenwang,
- vadételek: Neuberg/Mürz, Gasthof Holzer
- húsételek: Etmissl,
- halételek saját pisztrángos halastóból: Mariazell/Halltal, Mooshubenwirt vendéglő

 

 

Az utazás lehetőségét ezúton is köszönjük Magas-Stájerország Turisztikai Hivatalának és az Osztrák Idegenforgalmi Hivatalnak

Hirdetés