Nyugat-Balaton bringás napok Hír

Még 2012 őszén, októberben tettünk egy három napos kirándulást a Nyugat Balaton régió szívében, trekking kerékpárjainkkal nekiindulva, hogy felfedezzük a Keszthely környéki látnivalókat. Október 7-én, egy álmos és hűvös reggelen indultunk útnak Budapestről, hogy néhány óra alatt megérkezzünk Keszthelyre, a Hotel Helikonhoz, amely patinás retro hangulatát a mai napig őrzi, akarjuk mondani, felújításokon a 70-es évek óta nemigen esett át, de talán ez adja különleges báját. A szobák elfoglalása után már indulhattunk is, hiszen a turisztikai hivataltól bérelt kerékpárjaink már a szálloda előtt várakoztak. Ekkorra már szerencsére a nap is kisütött, reménnyel töltve meg a levegőt, hogy ez a késő őszi időpont mégsem a klasszikus borongós napok közé fog tartozni.

Táv: 67 km
Nehézség: közepes
Szint: 331 m

El is indult hát kis csapatunk és hamar a hotel előtt kanyargó Balatoni Bringakörúton találtuk magunkat, irányban Balatonmária felé. Utunkon érintettük, bár nem tértünk be a Fenékpusztai Madártani állomásra, illetve a kerékpárút mellett található 400 éves vámházba, amely jelenleg kocsmaként üzemel. A délelőtt igen kellemes kerékpáros időnek ígérkezett, pont ezért találtuk kicsit furcsának, hogy vasárnapi nap lévén rajtunk kívül szinte senki sem volt a kerékpárúton.

Talán ezért is volt bezárva a fagyizó Balatonmárián, amiről pedig csupa jót hallottunk korábban. Továbbhaladva Balatonfenyves felé rátértünk a parti sétányra, amely igen kellemes része volt a kerékpározásunknak, hiszen csodás látképet nyújtott a vízre és a túlpartra.

Egy rövid evő-ivó és fényképező szünet után Fonyód felé vettük az irányt, ahol a kikötőben a hajóra várva a fonyódi hegyre "felugorva" még megpróbáltunk egy extra panorámaképet összeszedni, de erre már nem volt időnk, hiszen a sétahajó megérkezett és célba vettük következő látnivalónkat, Badacsonyt. A hajó egyébként október 6-ig, 2 óránként közlekedik a Balaton ezen szakaszán, fedélzetén szállítva a kerékpáros és gyalogos utasokat.

Badacsonyban látványosságként említenénk meg a központi teret, ahol ezúttal ebédünket elfogyasztottuk, majd nekivágtunk egy merész emelkedőnek a Kisfaludy-házhoz, amely korábban Kisfaludy Sándor költőnk egyik kedvenc tartózkodási helye volt, ma pedig hangulatos étteremként funkcionál. A házhoz hol lankásabb, hol meredekebb aszfaltos út visz fel, amelyről körbetekintve mindenhol szőlő és szőlő, ameddig a szem ellát. Megéri egyébként ide feltekerni, mert a panoráma egyedülálló, majd innen Szigliget irányába egy igen kellemes szintút visz át, ismét egy kisebb emelkedővel a végén az Eszterházy-pincéhez, ahol kora esti vacsora várt bennünket. Az egész napos tekerés után kellően megéhezve vetettük rá magunkat a hidegtálakra és a boros poharakra, melyekbe a bor természetesen a pincészet saját boraiból került.

Szerencsénkre vagy mégsem, már nem tudjuk, de a pince kellemes félhomályában és a jó hangulat eredményeképpen figyelmünket elkerülte az időközben kitört vihar, mely jelentős mennyiségű esőt és erős szelet hozott. Bátorságunkat az imént említett italból merítve még megspékelte a sötét és a villámlás izgalma, így vezetőinkre hagyatkozva visszaindultunk Keszthely felé. Társaságunk először két részre, majd több kisebb egységre szakadt. A túlélés érdekében azon igyekeztünk, hogy az előttünk kerékpározó társunk lámpájának fényére fókuszáljunk, csak hogy ne kerüljünk tőlük kritikus távolságra, amely a bojtól való leszakadást eredményezte volna. Meg sem kell külön említenünk, hogy bőrig áztunk és néhány benézett kanyartól eltekintve sikeresen visszajutottunk a biztonságos Hotel Helikonba. Régen nem örültünk ennyire a meleg szobának és hajszárítónak, amellyel hajnalig szárogattuk a cipőinket.

Második nap reggel óvatosan húztuk ki a függönyt, hogy vajon milyen napra ébredünk, de csodálatos, a viharnak nyoma sincs! Újult erővel vágtunk neki a programnak, amelynek első állomása a Keszthelyi városközpont, a felújított Fő tér és a Plébániatemplom volt.

Táv: 59 km
Nehézség: közepes
Szint: 206 m

Rövid fényképezkedés után Alsópáhok felé vesszük az utunkat, amelyet kerékpárút hiányában a 75-ös úton közelítünk meg. Rövid sármelléki pihenő után Zalavár és a Kis-Balaton felé haladtunk tovább, ahol megnéztük a  Zalavári Történelmi Emlékparkot, amelynek érdekes jelképe a különleges formájú Makovecz Jubileumi Emlékház és itt található a récéskúti bazilika romja is.

A hely kerékpáros pihenő is egyben, ahol a szezonban kerékpárkölcsönző és szerviz is működik. Rövid pihenőt követően továbbhaladunk a hídvégi madárles-kunyhóhoz, amely különlegessége, hogy szögek nélkül épült.

Utunkon továbbtekerve nem sokkal később elértük a  bejáratát, ahol kerékpárjainkat hátrahagyva gyalogosan jártuk körbe a kis szigetet. Az egész évben látogatható szigetre egy különleges szerkezetű fahídon át lehet bejutni, amely mostanra már a sziget jelképévé vált. A Búbos vöcsök tanösvényt végigjárva, 15 megálló pont kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik.

A sziget közepén egy kis kilátó és néhány piknik asztal is található, ahol kellemesen megpihenhetünk és ha szerencsénk van, mókusokat is láthatunk. A szigeten tett kitérőnk után a közelben található kápolnapusztai Bivalyrezervátum a következő uticélunk, amely a hazánkban őshonosnak számító vizibivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja, mivel az állomány szelídsége közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé a látogatókkal. Erre bizonyítékként szolgált a karámon kívül ácsorgó két kicsi vizibivaly bébi, akiket semmilyen kerítés nem védett tőlünk, így rezignáltan tűrték a sok simogató kéz rohamát.

Átkerekezve a bivalyos, lovas és szamaras karámok között egy kis mellékútra vezet az utunk, amely gyönyörű zöld mezők, nádasok és erdők között visz át Vörsre, ahol tényleg senkivel nem találkoztunk, igazi vadregényes itt a táj. Vörsről Balatonszentgyörgy felé haladunk tovább, ahol a kerékpárosok által szintén kedvelt, híres Múzeumot látogatjuk meg, amely korábban a Festetics grófok vadászvára volt. Az épület csillag alaprajzáról kapta a nevét, ma korabeli panoptikumnak és babakiállításnak ad otthont. Az épület mellett állatsimogató és tájház jellegű csárda is található, ahol fantasztikus bográcsgulyást lehet enni, amit mindenkinek javaslunk, aki erre téved.

Minthogy már lassan sötétedett a vacsora végére, igyekeztünk mielőbb visszatekerni Keszthelyre, bár így is az út jó részét már sötétben tettük meg. A hotelbe visszaérve még egy kis szaunázásra és úszkálásra is maradt idő, így azt hiszem mindent beletettünk ebbe a napba, amit csak lehetett.

Harmadik napunkra terveztük bevenni magunkat az igazi Keszthelyi-hegység erdeinek mélyébe, amelyhez tapasztalt túravezetőnk, Jankó Ferenc kerékpáros túraszervező- és vezető, a Yanko’s Bike Team alapítója érkezett hozzánk. Rövid ismerkedést követően máris útnak indultunk, végigtekertünk a keszthelyi sétálóutcán, a Festetics kastély parkján, majd alsórendű- és kerékpárutakon haladva feltekertünk a 418 m magasan lévő Rezi várába.

Az út felváltva aszfaltozott és sóderes, a trekkingek számára éppen megfelelő, remekül boldogultak a néhol nedves süppedős vagy sodró-köves talajon is. Az út utolsó szakasza mondható enyhén meredekebbnek, de azért nem kell olyan sokat küzdeni a célért, hamarosan fel is tűnik a vár bejárata. Szerencsére tiszta időnk volt, így a várrom közepéből szinte 360 fokban messze el lehetett látni. A romok mellõl ide látszik nyugat felől Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Vindornyalak község. Szépen kirajzolódik Zalaszántó, Várvölgy, a szomszédos Tátika vára, valamint Sümeg város és vára is. Feltöltekezve a táj szépségével elégedetten indultunk el lefelé és trekking kerékpárjainkból kihoztunk mindent, amit lehetett!

A várlátogatás után megebédeltünk a híres Gyöngyösi csárdában, ahol már jártunk kb. 6 évvel ezelőtt, ezért tudtuk, hogy nagyon finom ételekre számíthatunk. Az ebéd alatt megbeszéltük, hogy felbuzdulva a jó kis erdei tekerésen, szeretnénk még többet látni a környékből, ezért vezetőnk javaslatára Karmacs irányába indultunk tovább, majd Zalaköveskút következett.

Az út végig aszfaltozott volt ugyan, a kihívást az egymást követő emelkedők jelentették leginkább, de ahogy szoktuk mondani, emelkedők után jönnek a lejtők is, amik egy kis száguldozással kárpótoltak bennünket a mászásokért. Az út melletti kisebb települések, a kilátók, a szép Nyugat Balatoni táj és néhol kilátás a tóra, mind-mind kellemes érzéssel töltöttek el bennünket és azt gondoltuk, bárcsak ne érne véget ez a nap. Hévízre menet, érve kicsit megálltunk a régi, két boltíven nyugvó kőhíd mellett, amely a falu büszkesége és a település két felét köti össze.

Hévízre érve érintettük a Hévízi-tó csatornáját, amely levezeti a tó vizét a Zala folyóba, majd onnan a Balatonba. A csatorna vizének felszínén változatos színű tavirózsák nyíltak, amelyek egyébként a víz hőmérséklete miatt még télen sem tűnnek el. A csatornában a helyiek néha-néha megmártóznak, egyébként pedig itteni programszervezők kenutúrákat is indítanak az érdeklődőknek.

A csatornától egy igen hangulatos, magas fákkal körbevett kerékpárúton jutunk vissza Keszthelyre, ahonnan a búcsúzkodást követően máris indulunk vissza Budapestre. A hazaúton gondolatban máris visszamerültünk az itt eltöltött 3 napba, amely felvillantotta előttünk ennek a régiónak az értékeit, melyeknek ezúttal szinte csak a felszínét súroltuk. Nyugodtan dőltünk viszont hátra üléseinkben, hiszen tudtuk, hogy még csak messzire sem kell utaznunk legközelebb ahhoz, hogy különleges és maradandó emlékeket gyűjtsünk egy csodálatosan szép vidék természeti kincseiből.

Várható fejlesztések a régióban:

• Keszthely város kerékpárútjainak kijelölése és kitáblázása
• A Nyugat-Balaton fontosabb turisztikai kerékpáros útvonalainak kitáblázása
• 20 kerékpáros beálló létesítése, amelynek révén nem lesz 8 km-nél hosszabb útszakasz, ahol ne lenne esőbeálló
• kerékpárbarát szálláshely és -vendéglátó minősítés kidolgozása
• kerékpáros szervíz csomag biztosítása a minősítésnek megfelelő szolgáltatónak
• Bike / Rad Info táblák elhelyezése a településhatárokon
• kerékpárkölcsönző rendszer üzemeltetése a 6 legfontosabb településen: Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Hévíz, Zalakaros
• kerékpáros segélyszolgálat üzemeltetése április 15. és október 15. között, naponta 8-21-ig. Az ügyeletes egy telefonhívással a helyszínre hívható

Fotógalériához kattints valamelyik képre!

A túra megszervezéséért köszönettel tartozunk:

West-Balaton Region Tourismus GmbH
Tar László Hivatalvezető
Tel: 06 83 511 660
tar@west-balaton.hu
www.west-balaton.hu
 

Yanko\'s Bike Team
Jankovics Ferenc
ferenc.jankovics@gmail.com