A gépem fél tíz magasságában landol Barcelonában, és mivel csak egy fedélzetre felvihető táskával érkeztem, pillanatok alatt a parkolóban vagyok. Itt viszont kénytelen vagyok további másfél órát várakozással tölteni, mire a többiek is összegyűlnek a buszhoz (vivát brexit, ugye angol sportársak?), hogy aztán újabb másfél órát autózzunk Girona felé…
A hotelben egy frissítő tusolást követően gyors ruházat csere, és irány a tesztbringák. Az udvaron egy Merida kamion mellett szép sorban 40-50 darab bringa sorakozik, melyek mellett sétálva majdnem hanyatt vágom magamat… az egyik kerékpáron ott virít a nevem. Egyből értelmet nyert, hogy az indulás előtti hetekben miért kérték be a testméreteimet és a súlyomat…
A kerékpárt átnézni nem sok idő jut, mert Matej Mohorič (a Team Bahrain Victorious profi országúti és gravel versenyzője, egyben a 2023-as UCI gravel világbajnoka), valamint José Antonio Hermida (a Merida nyugalmazott versenyzője, az XC sportág világbajnoka, olimpiai ezüstérmese, és többszörös világkupa-győztese és Európa-bajnoka) érkezik köreinkbe, hogy vezetésükkel tesztkörre induljunk.
Prominens kíséretünknek, vagy egyszerűen csak a hosszú utazásnak köszönhetően tompa, feszengő a hangulat, amit Hermida spanyolos bohóságával old, no meg azzal, hogy a 40 kilométeres, előre meghatározott körön háromszor is eltéved…
Persze ez nem csak arról szól, hogy Mohorič-csal és Hermidával tekerhetünk, hanem gurulás közben kóstolgatjuk a kifejezetten versenyzésre szánt kerékpárt. Az már rögtön érezhető is, hogy nagyon robbanékony és gyors… ahogy az is, hogy egyenesekben kifejezetten stabil a bringa, míg a technikás, szűk kanyarokban nekem úgy tűnt, hogy visszafogodtabb, mely érzéseimet a többiek is alátámasztják. Ennek picit ellentmond Lukas Eisele gravel kerékpárversenyző és a Merida Research and Development szerelőjének nyilatkozata:
"Már majdnem egy éve használom és versenyzek ezzel a kerékpárral... Szűk, kanyargós pályákon fürgének érződik és jól reagál, a kanyarokból azonnal kigyorsul. A geometria azt az érzést kelti, mintha „a bringában ülnél”, ami stabilitást és magabiztosságot ad terepen és lejtőn is. A terepen nyújtott teljesítménye mellett aszfalton is remekel – úgy viselkedik, mint egy országúti kerékpár, extra kényelemmel. Az új cockpit pedig még nagyobb irányítást és kényelmet biztosít, így hosszú tekerések vagy intenzív szakaszok alatt is könnyű váltogatni a kéztartást."
Közben kiderül, hogy az európai stílusú gravel versenyekre tervezték, és számomra világossá válik, hogy amiket érzek tulajdonságok, az ottani pályákra kiválóan alkalmasá teszik majd.
A versenyzés, mint tervezési szempont a váz felfogatási pontjain is jól látszik, ahogy menetközben próbálom összeszedni a lehetőségeket, elsőre a kulacsrögzítési pontokat veszem csak észre. Végül azért kiderül, hogy összesen 5 pont van a bringán és a felsőcsövön levő csavarokkal a Silexnél is már ismert táska használható. Mondjuk egy versenyzőnek ritkán van szüksége felmálházni a bringát...
Bár a körön túlnyomó részt főút minőségű dózereken gurulunk, szerencsére egy kövesebb, vízmosásokkal teli szakaszba is belefutunk. Végre tesztelhetjük a merevséget és a komfortot, amikből kifejezetten jól vizsgázik az új kerékpár. Hiába a 100+ kg tömegem, illetve hiába verem oda véletlenül egy-egy kőhöz a kerekeket, zúzok át egy-egy mély vízmosáson, rántom ki a kormánynál fogva a bringa elejét... nagyon merev a váz és a villa is (a brutális aero ZIPP felnikről ne is beszéljünk), valamint a rezgések és ütések olyannyira tompítva vannak, hogy nincs meg a versenyzésre szánt kerékpárok puritán, mindent a cél érdekében gépezet érzése se a seggemben, se a kezemben.
Persze ezt követően nem csak egy, de aznap és másnap is még több körre is kivisszük az újdonságot, ami nem más, mint a Merida verseny-gravel kerékpárja, a MISSION, amivel Mohorič az idei gravel világbajnokságon 3. lett.
A Mission, célterületének, azaz a versenyszerű sportolásnak megfelelően magas minőségű CF4 karbon vázra épül, melynek mindösszesen 1100 gramm a tömege. Ehhez karbon villa dukál, ami jelen esetben 500 gramm. Így vázszettként, ha nem is a piacon található legkönnyebb, de nem lehet panasz rá – főleg, hogy a 10K változat komplett kerékpárként így is csak 7,6 kilogramm!
A váz kialakítását tekintve az aktuális irányoknak megfelelően UDH kompatibilis, és első váltónak is találunk felfogatási pontot – így aki még a klasszikus, két tányéros hajtást részesíti előnyben, örülhet. Viszont ahogy fentebb már említettem, csomagtartószemek nincsenek, csak kulacs felfogatási pontok – számszerűleg 5, a felsőcsövön felül és alul, a nyeregcsövön, valamint az alsócsövön felül és alul. Igaz, a felsőcsövön levőre rögzíthetjük a Silexnél is használható kistáskát! Na de a versenyekre nem is igazán van szükség sem csomagtartóra, sem táskákra... Az alsócsövön találjuk a MERIDA G.U.T., azaz Gear Useful Things tárolórekeszt, amibe esőkabátot, vagy más olyan cuccot rakhatunk, amire nem sűrűn van szükségünk. A fedél rögzítését a FidLock oldotta meg, félig mágnesesen és félig mechnikusan, ami mindaddig jól működik, amíg kellő odafigyeléssel tökéletesen helyezzük vissza a fedelet… minden más helyzetben egy rázósabb szakaszon repül a kulacs, a kulacstartó és a fedél is.
Ami a geometriát érinti… és itt most a másik Merida gravel kerékpárhoz, a Silexhez fogom hasonlítani, amit hozzám hasonlóan még sokan használnak már.
A Mission első és sokadig érzésre is sokkal országútisabb, mint a Silex (igazából a Merida szakembereinek bevallása is, hogy a Scultura volt a tervezési kiindulási pont), amihez hozzájárul a 2,5°-kal meredekebb fejcső (72°), a 21 mm-rel rövidebb reach (391 mm), a 11 mm-rel rövidebb láncvilla (419 mm), no meg az 5 mm-rel kisebb gumi férőhely (max. 40 mm) – a zárójeles adatok az M-es Mission vázmérethez tartoznak.
…és akkor a felszereltség, még hozzá a 10K változaté, mivel nekem a Mission kínálat csúcsát volt szerencsém kipróbálni: számomra nagyon érdekes és idegen egy gravelen a most egyre nagyobb teret hódító keskeny kormány – 410 mm – amivel egyenesben nincs gond, de technikásabb terepen én igényelném a szélesebbet, a könnyebb kormányozhatóságért. Persze, ha azt nézem, hogy az európai gravel versenyek milyen terepen haladnak, akkor a keskeny kormány elég lesz…
A nagyobb, testesebb riderek számára lehet fontos, hogy gyárilag kizárólag 160 mm átmérőjű féktárcsákkal szerelve lesz kapható a Mission, de adapter-cserével 180 mm-ig növelhető mind az első és mind a hátsó rotor mérete!
Már-már iparművészeti alkotás az egy darabból készült Team SL GR1P karbon kormány és kormányszár. Van előnye és hátránya is (merevség kontra nehezebb variálhatóság), de ha csak a tervezési célt nézzük, a versenyzés szempontjából tökéeltesen illeszkedik az összképbe.
A felnik is karbonból készültek, és egyszerre nyújtanak brutalitást és szépséget. A ZIPP 303 XPLR felnik nem csak könnyűek, erősek és rezgéscsökkentő tulajdonságúak, de a gyártó szerint 29 km/h sebesség felett akár 10 watt energiát is spórolnak nekünk!
Természetesen ezen a szinten már elvárt a wireless váltás, így Sram RED XPLR 1×13 található ezen a modellen.
Továbbá fontos infó lehet, hogy bár klasszikus gravel csomagtartókat nem lehet felszerelni a Missionre, a Scultura Endurance-ról már megismert sárvédő rendszerrel kompatibilis (igaz, maximum 35 mm széles gumikhoz).
Lássuk, ha valaki gravel versenyre készül, és Merida Mission kerékpárt szeretne, miből válogathat:
5 különböző kivitelben lesz elérhető, mely sor csúcsa a Gironában általam is tesztelt 10K, ami picit több mint 3 millió forintért lehet a tied, mely modell csak rendelésre lesz elérhető itthon.
Ez alatt lesz 9000, 7000, 6000 és 4000 jelölésű is, melyek mindegyike ugyanarra a karbon vázra épül! A belépőszint kicsivel 900 000 forint alatti áron kerül a boltokba, amiért GRX 400 hidraulikus fékeket és hajtást (2×10 mechanikus váltás), valamint leginkább Merida kiegészítőket kapunk. Ám, ha komolyan versenyzésre adnánk a fejünket, a 6000 lesz igazán a belépő, hiszen azon a változaton már Sram Rival hidraulikus fékek és hajtás (1×13 elektromos váltás), illetve DT Swiss felnik vannak, 1 369 000 forintért. A 7000-es modell ismét 2×12, de az új Shimano GRX Di2 váltással szerelve, ami mellé kapunk Reynolds karbon kerekeket és karbon kormány-kormányszárt. Ha pedig még magasabbra tojuk az igényt, ott a 9000-es, amin a Sram Force 1×13 váltását, ZIPP karbon kerekeket, és karbon kormány-kormányszárt kapunk.
Vázméretben XXS, XS, S, M, L és XL méretekből válogathatunk majd – nekem a 186 cm magasságomhoz az XL méret volt ideális.
Jó hír, hogy mire ez a beszámoló és teszt kimehet, a budapesti Merida Concept Store-ban várnak a tesztkerékpárok ezen modellből is!
