Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra

Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra

A Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra hossza 15.3 Km. Az útvonal szintemelkedése 752 m, nehézsége Nehéz. Az útvonal Magyarország területén található.
Hirdetés

Felsőtárkányból felmászni a Várhegyre a Földvár maradványaihoz nem csak kalandos, de eléggé meredek is. Ettől függetlenül mindenképp ajánlatos, út közben nem csak a kilátás gyönyörű, hanem a hely légköre is megragadja az ember fantáziáját, közben pedig testmozgásnak is kimagaslóan jó. Akár hogy is értjük ezt a szót.

Felsőtárkányból a Várhegyre túra

1. A túrát a Felsőtárkányi halastó mellett induló kék jelzésen kezdjük. Egy darabon a faluban gyalogolunk, aztán a bicikli útról hirtelen letérünk az erdőbe, pontosabban felmászunk a meredek domboldalon. 

Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-1
A felsőtárkányi tó
Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-1
Forrás: Nyáry Tamás

Erdei ösvényen folytatjuk, amíg el nem érjük a zöld jelzést egy elágazásban. Innen a zöldön megyünk tovább felfelé és eléggé meredeken emelkedni kezdünk. Itt van a közelben a hegy oldalában található felhagyott dolomit bánya, ezért számos oda vezető út keresztezi egymást, a jelzést könnyű elkeverni, érdemes figyelni rá. 

Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-3
Ez még a kevésbé meredek szakasz
Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-3
Forrás: Nyáry Tamás

2. A bányát megkerülve emelkedünk tovább a hegyoldalban, aztán fölé érkezünk, ahol néhány lépés kitérővel kisétálhatunk a tetejére. Korláttal biztosított kilátópont található itt, és az egész Felsőtárkányi völgy és maga falu teljes hosszában a lábunk alatt hever. Na és persze a környező hegyek erdőségekkel borított csúcsai.

Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-4
Látkép a bánya tetejéről
Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-4
Forrás: Nyáry Tamás

3. A kilátás elhagyva folytatódik az emelkedés, míg egy kanyar után kissé nehezen észrevehető oldalösvénybe botlunk. Barlangjelzés indul szintben a hegyoldalban. Az Arnóc-kői sziklaodúhoz vezet ez a jelzés, amelynek hossza 600 méter. Ha bevállalod ezt a távot kitérőként oda-vissza. Akkor érdemes a barlangot meglátogatni. Kiemelten védett, és öskori állatok csontjait találták meg itt. Maga a barlang jelenleg 4 méter hosszú és 1 x 1 méter a járat szélessége. Valamikor hosszabb is volt, de a hegység kiemelkedése során egy része beomlott.

4. Visszatérve a zöldre már nem túl sok emelkedővel feljutunk a Várhegy és a Köves-tető nyergébe. Élesen jobbra kanyarodva letérünk a zöld jelzésről és a háromszög jelzést követve felkapaszkodunk a Várhoz. A falak már sehol sem állnak, de info táblákról jól érthető képet kapunk, miként nézett ki régen. A vár közelében az ösvény mellett közvetlenül van a Várhegyi-zsomboly bejárata, nincs elkerítve, ezért óvatosan kerüljük ki. Néhány lépés után a csúcson vagyunk.


5. Maga a vár feltételezhetően időszámításunk előtt 800 környékén épülhetett, feltárása során számos cserépedény darabot találtak, és arról is bizonyítékok kerültek elő hogy az Árpád-ház idején is jelentős erődítmény volt. Pusztulása a tatárjárás idejére tehető. Igen érdekes jelenség volt, hogy ottjártamkor szinte minden fa körül boszorkány körökben nőttek a gombák.

Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-6
A Várhegy magassági pontja
Felsőtárkányból a Várhegyen át Noszvajra-6
Forrás: Nyáry Tamás

6. Ha magunkba szívtuk a hely varázsát, akkor el is indulhatunk lefelé a várkút irányába. A zsomboly szájától pár lépésre kanyarodik le az ösvény és az első 100 méteren iszonyatosan meredek. Körültekintően és óvatosan ereszkedjünk lefelé. Szerencsére hamarosan lankásabbá válik, de továbbra is figyeljünk a lépésbiztonságra. Cirka 550 méter megtétele után 120 méter szintvesztéssel elágazáshoz érünk és itt balra fordulva már szintben aztán kicsit megint lefelé érjük el a Várkúti turistaházat. 

Ez a többszintes épület egy nagy tisztás szélén erdei hotelként várja vendégeit és étterem is van itt, így egy kellemes ebéddel kipihenhetjük az út eddigi fáradalmait.

7. A túrát a Kánya-patak völgyében folytatjuk lefelé, és a László-kút, majd a Szent István kút, végül az Attila-kút érintésével ereszkedünk le Noszvajra. A tó partján sok büfé, szálláshely, erdei tábor, és éttermek is vannak, valamint a tavon csónakázni is lehet.

8. Az újabb nagy pihenő után a sárga jelzésen fordulunk vissza. A falu szélén elágazáshoz érünk. Balra a sárga, jobbra a piros kereszt halad tovább. Mindkét jelzés ugyanoda visz, ezért mindegy, hogy melyiken megyünk. A sárga egy kicsit meredekebben halad felfelé és felkapaszkodik a Cseres-tetőre, míg a kereszt a hegy oldalában kisebb szintkülönbséggel érkezik meg a Noszvaj kunyhóhoz. Innen viszont már a piros kereszten kell folytatnunk a túrát. Az ösvény a Vasbánya-nyeregbe vezet, ahol turista pihenő várja a kaptatásban megfáradtakat. Jó hír, hogy innen már csak lefelé fogunk menni.

9. A Kőbánya-lápán ereszkedünk lefelé. A lápa szó a hegy, vagy más tereptárgy lábát jelenti helyi hagyományok szerint, rengeteg helyen találkozhatunk a Bükk területén ezzel a kifejezéssel. Azt is mutatja, hogy a túra elején meglátogatott dolomit bánya közelében vagyunk már, tehát nincs már sok hátra. A Park-Hotel Táltos és a Bambara hotelek mellett érjük el a falu szélét.
 

Hirdetés
Hirdetés