Szarvaskői kalandok

Szarvaskői kalandok

A Szarvaskői kalandok hossza 14.5 Km. Az útvonal szintemelkedése 534 m, nehézsége Közepes (Néhol nehéz). Az útvonal Magyarország területén található.
Hirdetés

Szarvaskő település az igen forgalmas Eger és Szilvásvárad között kanyargó főút mentén fekszik, ennek ellenére az Eger-patak völgyében, a hegyek közé beékelődött kis falu extrém módon vadregényes kinézetű! Ha nem csak átutazol rajta, hanem meg is állsz ott, akkor rá fogsz jönni, hogy nem csak úgy néz ki, tényleg egy csomó kaland helyszíne lehet, csak győzd végigjárni.

Szarvaskői kalandok-1
Szarvaskő
Szarvaskői kalandok-1
Forrás: Nyáry Tamás

Szarvaskői túra

1.
Szarvaskőre nem csak egy napra érdemes ellátogatni – igaz, ebben a leírásban egy napra felfűztem a legjelentősebb látnivalókat – de a környék innen tágabb körben is bebarangolható, és van erre felé egyéb túraajánlatunk is. Szállásként ajánlom az Öko-Park panziót, ahol nem csak szobát lehet bérelni, hanem kempingezni is lehet, ha nomádabb kalandozásra vágysz. Vannak itt egyéb vendéglátóhelyek is, melyek közül kiemelten ajánlom a Makákó Kávégyár nevű kávézót, amely egy mini kávés furgon az út szélén, meleg szívű kiszolgálással, és kb. 20 fajta kávékülönlegességgel várnak télen-nyáron.

2.
Na de nézzük a kalandokat! Az első, hogy megmásszuk Szarvaskő várhegyét. Annyira kínálkozik a falu fölé tornyosuló szikla, ormán a zászlóval, hogy nem is kérdés: erre kell elindulni. 10 perc sétával fel is kapaszkodunk a tetejére. Közben a vár tanösvényének tábláin tájékozódhatunk a környék geológiai sokszínűségéről. A palás kőzetanyag egészen egyedi hangulatot kölcsönöz a várhegynek.

Szarvaskői kalandok-2
A falu látképe a Várhegyről
Szarvaskői kalandok-2
Forrás: Nyáry Tamás

3.
A csúcsról elénk tárul a völgyben fekvő falu teljes látképe, valamint a szemközti kilátó és a környező hegyek erdőkkel borított meredek oldalai. Rendesen oda lehet ragadni a látványhoz. A mára teljesen elpusztult vár egykoron a Dédesi-várral és Cserépvárral együtt Eger védvonalához tartozott.

4.
Leereszkedünk a várhegyről és túránkat a vasútállomás mellett kezdődő piros négyzet jelzésen folytatjuk, amely az Eger-patak partján halad, míg el nem érkezünk egy vasúti átjáróhoz. 

Itt átkelünk a síneken és a felhagyott Tó-bérc bánya benőtt, leromlott épülete mellett az Új-Határ-völgyben a forrás jelzést követve elsétálunk a Hubertus-forráshoz. Ez a kis szakasz ki is hagyható, mert innen vissza is kell jönni, de ki akarna kihagyni egy hűs vizű erdei forrást?

5.
Visszatérve a piros négyzetre lankásan felsétálunk a Les-házhoz. Ez a szakasz kerékpár útnak is jelezve van, de biciklivel elég kemény lehet, jó sok sáros szakasz van rajta. A Les-ház egy kulcsosház az erdőben és természetvédelmi szállás is. Sátrakat is találtunk mellette. A turista pihenőnél leülhetünk kicsit.

6.
A piros sáv jelzésen folytatjuk a túrát, a kerékpár jelzés is itt halad tovább. 2 kilométer után viszont elválnak, és a sávon maradva ereszkedni kezdünk, míg el nem érjük az Almári vasútállomást. Ha szeretnéd a túrát megfelezni, ez egy kiszállópont, a vonattal vissza lehet jutni Szarvaskőre, persze nem árt a menetrendet először áttanulmányozni, mert igen ritkásan járnak errefele a vonatok.

7.
A következő szakasz viccesen kezdődik, egy gázlón át kell kelni az Eger-patakon. Kövek csak elvétve vannak a vízben, így a szuper bakancsomnak köszönhetem, hogy nem folyt be felül a víz. Nagyobb vízállásnál még problémásabb lehet az átjutás. Egy vagány turista ilyenkor leveszi a bakancsot, zoknit és mezítláb kel át. 

Szarvaskői kalandok-6
Ez az a gázló...
Szarvaskői kalandok-6
Forrás: Nyáry Tamás

A patak túloldalán egy percnyire ismét emlékhelyet találunk. Egy 1347-ben alapított Pálos kolostorrom hűlt helyét. Sajnos a falakból már nem maradt meg semmi, de egy ismertető tábláról minden fontos információt elolvashatunk a hajdani Mária Magdolna kolostor történetéről.

Szarvaskői kalandok-7
Az Almár-patak völgye
Szarvaskői kalandok-7
Forrás: Nyáry Tamás

8.
Tovább sétálunk az Almár-patak völgyében egy régi megszüntetett erdei vasút töltését követve. Majdnem 2 km után választható alternatív út is kínálkozik. „Hardcore” turisták tehetnek egy nagy kerülőt a piros jelzésen, és ellátogathatnak a Baktai-láptavakhoz. Az út hosszan a magas fűben halad, kissé elhagyatott és tele van vadkerítésekkel, ahol minden esetben át kell létrázni. A jelzéseket nagyon kell figyelni, néhol elvesznek a vadonban. 

9.
A tőzeg láptavak egy lefolyásmentes kráterszerű völgyben keletkeztek és csak a csapadék, valamint a tajvíz táplálja őket. A lényeg pedig, hogy nem csak kráterszerű a völgy, morfológiailag valóban vulkáni működés hozta létre. A láptavaktól a kék kereszt jelzésen lehet visszatérni az eredeti útvonalhoz több mint 4 km kerülő után. Ha kihagynánk a létrás „játszóteret”, akkor a megrajzolt útvonalon normál menetben követjük az ismét megjelenő kerékpár utat, amely felvezet a Hegyes-kői nyeregbe. Itt csatlakozik vissza a kék kereszt jelzés.

 

10.
Pár száz méter után megérkezünk a Szarvaskői (Vodafone) kilátóba, ahonnan ismét megcsodálhatjuk a panorámát, de most az ellenkező oldalról, szemközt a várheggyel. 

Szarvaskői kalandok-9
A Vodafone kilátó
Szarvaskői kalandok-9
Forrás: Nyáry Tamás

Így zárul be a teljes kör. Egy meredekebb ösvényen érkezünk vissza a faluba a templom és a temető mellett. Indulhat a viszontagságok kipihenése, kávézás, büfézés.

Hirdetés
Hirdetés