Menü

2009.05.01.     Hozzászólás 21

Kell egy CSAPAT

Hát errő‘l rögtön eszembe jut egy aranyköpés a Szilágy Egontól, aki ...

Hát errő‘l rögtön eszembe jut egy aranyköpés a Szilágy Egontól, aki úgy fordította le a csapatszellemet: TEAM GHOST J  Team Spirit helyet J

Na, de nem errő‘l akarok írni, hanem egy már régi megvilágosodásomról.

Sokat lehetett olvasni régebben žmagányos farkas sportolókról, ami első‘ olvasatra olyan baromi vagányan hangzik, és képzeletben rögtön beugrik az izzadtság szántotta barázdált arc, ahogy küzd az elemekkel, mondjuk a BAZ megyei utakon, a Bükk fennsíkon, télen a hóban, nyáron a pusztában rommá izzadva. Sok kisfiú ilyenkor elhatározza: én is magányos farkas leszek, mert az olyan frankó, férfias, meg egyébként is, a filmekben a csajok is bomlanak az öntörvényű lonely wolf-okért.

Ilyen nagy farkas volt anno a Kropkó Peti is, és megmondom ő‘szintén az öntörvényűségem jó nagy darabját is neki köszönhetem. Mint borsodi paraszt gyerek én is magamnak akartam végig járni az utat.

Nagy hiba volt

 

Rengeteg energiát megspórolhattam volt egy jó csapattal. Persze edzettem én mindenfelé. Kisebb-nagyobb csapatokkal, de mentségemre szóljon, hogy Magyarországon nem sok olyan banda volt, mint a nagybetűs HONVÁ‰D. Ott lehetett pallérozódni úgy, hogy közben észre sem vetted, hogy véres verítékkel küzdesz.

 

Á‰s pont ez a lényege szerintem. A csapat segít elterelni a figyelmed a nehézségekrő‘l.

Nem sajnálod, sajnáltatod magad

Nem akarsz lemaradni, ha más nem, férfiúi büszkeségbő‘l.

Ha vannak lányok még jobb, mert azoknak imponálni szeretnél.

Ha van egy jó edző‘, akkor annak minden nap meg akarsz felelni.

A triatlonban pedig az a jó, hogy egy-egy számban biztos van nálad jobb, arra pedig tudod magad szívni.

 

Körülbelül a Zemen Jani csoportjában is anno az volt a szenzációs, hogy az akkori legnagyobb nevek egymást tudták edzeni. Lémusz, Zsozsi, Fazék, Bók Brothers és a többiek minden edzést emlékezetessé tettek.

Ugyanez igaz az úszásra. Egyedül igen hamar elszáll a harci szellem. De ha valaki melletted, veled együtt döglik meg a vízben, ha a falnál látod, hogy nem csak neked fáj, hanem a másik is épp végrendeletet készül írni, máris neked is kedved támad meghalni.

Bringán egyedül megöl egy közepes szél is. Nem hiába mondják a szakemberek is, hogy egyedül 100km az csapatban 140. Á‰s ez így igaz. Szükség van rá, hogy néha behúzódhass valaki mögé, anélkül, hogy lassítanál, vagy felváltanál. Ha van egy terv, akkor a csapat bármi is van, megcsinálja, hiszen senki sem vállalja a lefelé alkudozás okozta presztízsveszteséget. Ellenben ki ne ismerné a szituációt, amikor magadban végigalkudozod az edzést, hogy miért fordulj meg hamarabb?

Hiszen mindjárt esik, fúj a szél, elő‘ző‘ nap egyébként is nagyot alkottál már, és amúgy meg vasárnap Isten is megpihen, hát mit keresel te ezen a szent napon a Pilisben?

 

Sok hosszabb-rövidebb idő‘re külföldre szakadt honfitársunk kezdi el fikázni csípő‘bő‘l Magyarországot, a magyar körülményeket. Megvilágosodva érzik magukat, hogy lám lehet külföldön fejlő‘dni. Á‰n úgy gondolom, hogy vannak itthon jó szakemberek (nem is egy), csak sok helyen vagy nincs meg a kellő‘ rivalizálás, vagy annyira heterogén a csoport, hogy egymásnak nem ellenfelei a versenyző‘k. Ritka az olyan klub, ahol rendszeresen együtt edz

6-8 hasonló képességű versenyző‘. Vegyük észre, hogy az agyon ajnározott ausztrál, német, dél-afrikai edzés csoportokban semmi különleges nem folyik, csak éppenséggel extraklasszisok edzenek együtt nap mint nap. Ebbő‘l pedig értelem szerűen kinevelő‘dik néhány világbajnok. A csoportok leggyengébb tagjaival pedig akár egy magyar is fel tudja már venni a versenyt Tehát a kiválasztódás ott is működik, csak egy dimenzióval magasabb szinten.

Csodák ritkán vannak, a kulcsszó a CSAPAT!

 

 

Szponzorok

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • kuttor.csaba 2009.05.11.   08:44

    kuttor.csaba

    Hát, ha másért nem, Egon miatt tényleg érdemes edzeni! :) Akkor ezt vegyük úgy, hogy LA-ben együtt gyúrod a pedált az amcsi csülkökkel? :) Na végre! Jó is vagy, úgy látom. Nem igazolsz issza hozzánk? Kellene egy jó kerós az A csapatba... :D

    válasz erre...

  • Andras 2009.05.10.   21:07

    Andras

    Teljesen igazad van Kutya. En mindig egyedul probaltam csinalni a dolgot: Miko Karesznal is (Honvedhoz igazolva), vagy Kis Laci/Jatekos Zoli altal iranyitva hozzatok igazolva. Egyedul ezt nem lehet csinalni. Es nem is kell. Senki sem potolhatja Szilagyi Egon reggeli pletykait a Csaszi WC-jeben.

    válasz erre...

  • KGY 2009.05.06.   10:50

    KGY

    Teljesen egyetértek ezzel amit írsz. Egy mai sikeres sportolónak, mindent meg kell tennie. Maga köré kell gyűjteni egy teamet, edzőtársakat, szóval egy csapatot. Azonban nagyon sok dologra magaddal kapcsolatban csak úgy jössz rá, ha kicsit "magányos farkast" játszol. Enélkül elaltatódnak ezek a reflexek, és "birka módjára" mész a többiek, és az edző után. Viszont az is biztos, hogy egyedül kizárt a siker... Rengeteget lehet tanulni akár egy elejtett megjegyzésből is, amit mondjuk egy kezdő sportoló lök oda neked magával kapcsolatban edzés után. És miután ezt átvetíted magadra, akár meg is világosodhatsz valamiben...

    válasz erre...

  • Atesz 2009.05.05.   12:36

    Atesz

    Amellett amit írtok, hogy megvannak a szakmai előnyei a csapatban edzésnek (és valószínű kevés hátránya is) szerintem nagyon fontos, amit Pányó is érint és sokszor történt rá korábbi posztokban is utalás. A kismillió sztori, az összes versennyel, hülyüléssel és kemény munkával telt alapozás és nyár, a megélt élmények megfizethetetlenek (copyright by mastercard). Szerintem ez főleg értendő a sport kezdetétől a huszas évek elejéig. Érdekes, de ebből az időszakból sokakkal tartom a kapcsolatot, viszont egy korábbi osztálytársammal sem. Tényleg szerencsésnek tartom magunkat, hogy sikerült együtt átmennünk a MAFC-osokkal, Honvédosokkal ezeken az éveken. Egy felnőtt sportoló esetében talán nincs már ennek ekkora súlya.

    válasz erre...

  • Pányó 2009.05.04.   09:13

    Pányó

    A legelejéhez fűznék hozzá egy kommentet. Asszem soha nem kezdtem volna el triatlonozni ha nem a MAFC-ba megyünk le Dusival. Jó volt a társaság és tényleg minden edzésen lehetett valakivel "combozni". Nem kifejezetten a veretés volt a lényeg. Később a Honvédon annyian voltunk, hogy ketté kellett venni a brigádot, lementem a Tűzér utcába és soha nem volt olyan, hogy ne lett volna lent néhány triatlonos. A versenyek után az Ikaruson mindig tudtunk valaki sikerének örülni. Az UTE is nagyon jó volt 98 körül. Olyan tehetségekkel lehetett együtt készülni, akik triatlonban nem értek el kiugró eredményeket, de egy-egy számban kimagasló képességekkel rendelkeztek (Solymossy Tomi, Veres Boti...) mindig húzó erőt jelentettek a "hétköznapokban". Soha nem felejtem el az első Sydney keretes Kanárit!!! 23-an szinte a teljes női, férfi magyar élvonal. Jó volt visszajelzésnek is, hogy tudd hol tartasz. Akkoriban még szakmailag keresgettük magunkat, de mára már ez megoldódott (szeritem). ښgyhogy: Kell egy csapat! És egy mester aki szórja az igét!

    válasz erre...

  • kutya 2009.05.03.   16:25

    kutya

    jaaaaaa! :) Most esett le! Húú, de naív vagyok, látod? :) Az O-t naggyal kellett volna írnod, akkor megértem. A beesés még hagyján, de ha dobogón végez, akkor úgyis vizsgálják, tehát a Poljanskynál csak nem ez volt az oka... Vagy akkor megelégedett volna egy hatodik hellyel! Egyébként a srác zseniális, szerintem egyszer akkorát fog dobni, hogy csak nézünk! A Vanek Ákinak meg innen is grat, talán először látom ilyen kiegyensúlyozottnak. Ha folyamatosan 33-on belül fog futni, akkor hamar a spiccen találja magát. Jó neveket vert meg most is, tehát nem az a berosálós tipus. No és természetesen grat a kis csapatomnak! Most jött a hír, hogy a Kiskirály behúzta Kaszót, plusz szépen ment Kenéz meg Ruzsamagdi is. Csajoknál meg a Boros-Varga páros alakított remeket. Jól van gyerekek, ezzel megúsztátok, hogy holnap résztávozás legyen... :)

    válasz erre...

  • Haree 2009.05.03.   13:11

    Haree

    Ha már arról volt szó hogy vannak gyanúsabb nemzetek, országok: a doppingkérdést te hoztad fel először. Szerintem az egyik leggyanúsabb jel, ha valaki (vagy főleg egy teljes csapat) az uccsó pillanatban esik be nagy versenyekre. Volt erre a múltban is példa bőven, és legtöbbször ugyanazok játszák meg.

    válasz erre...

  • kutya 2009.05.03.   11:37

    kutya

    Haree! Ez hogy jön ide? És mi benne a vicces? :)

    válasz erre...

  • Haree 2009.05.03.   10:29

    Haree

    Tongyeongba a komplett orosz különítmény a verseny előtti éjszaka érkezett meg. Poliansky 3. A facebook-on már csak EPoliansky-nak hívják :)

    válasz erre...

  • AdamH 2009.05.03.   08:21

    AdamH

    Az illegális teljsítményfokozásnak nagy hagyományai vannak a világban láttunk államilag szervezett központi adagolást (NDK) magáncégek fejlesztéseit (Balco), csodadoktorok köré szerveződött laza csoportosulást (Fuentes), magányos kokszolókat (Ben Johnson), aztán olyat is, hogy az állam kihátrált a versenyzők mögül (Kína- Ma Zsün Zsen (teknősvér meter) de a legtöbb eset maradt a gyanú szintjén (Florence Griffith Joyner korai halála májrákban, egyes úszók hatalmas végtagjai, állkapcsa, és persze az állandó sláger Lance Földönkívüli Amstrong. Ez a dolog létezik mióta világ a világ azaz amióta az ember szalad a kardfogú tigris elől gondolom valamilyen kokaféle növényt rágcsálva. Valószínűleg mindig is komoly része lesz a versenysportnak ezt tudomásul kell venni. Ráadásul a teljesítményfokozók jókora része úgy indul, hogy teljesen szabályos beavatkozás tehát legális mint régebben a vércsere volt ezt még Virenék törvényesen csinálták, ma már büntetik. A légzőizmok erősítését meg a kompressziós zoknit nem tiltják, valószínűleg azért mert nincs akkora érdemi hatása a teljesítményre, hogy érdemes legyen vele foglalkozni. Ráadásul lassan indul (indult?) a genetikai szabászat is, úgyhogy az a véleményem ezzel ne nagyon foglalkozzunk, úgysem sok érdemi infot lehet erről tudni, ez része az alvilágnak a titkos üzelmeknek ne legyünk naivak. Sok országban a használat is bűncselekmény ki az az elmeháborodott aki ezt akár a barátjának is bevallja. Azt mondom inkább maradjunk tiszták! Azt, hogy ezt senki sem tudja biztosan a másikról ? Elég ha mindenki maga számol el a lekiismeretével a bűnösöket meg üldözze a WADA ami megint egy másik horrortörténet, az üzlet másik oldala. Jing és Jang. (sic.) A csapatot ne itt keressük, de beszélni azért lehet róla a doppig topicban.:) A koksztól függetlenül mindig születnek extra tehetségek és el kell velük végeztetni iszonyat munkát egy évtized alatt, hogy odaérjenek. Biztosan nem újdonság, de a jól összeállított és megfelelően elvégzett edzésekből is lehet jelentősen fejlődni, világszinten is, és valószínűleg az eredmények nagyobb része erre is épül. Remélem! Csabikám kezd el összeszedni a spájzban azt a kevés alapanyagot és mint a szegény asszony főzzél egy jó levest abból ami van. Üdv Minarik Ede.

    válasz erre...

  • haree 2009.05.02.   22:23

    haree

    Kutya, jó, hogy ilyen beszélgetésbe "fajult" a blogbejegyzésed - hasonló diskurzusok sokaságát kellene lefolytatni, több szem többet lát alapon sok dolgot át lehetne beszélni és talán előre is haladni pár lépést.

    válasz erre...

  • kutya 2009.05.02.   21:58

    kutya

    Kicsit rossz felé kanyarodott el a párbeszéd... Nem mondom, hogy nincs tiszta extraklasszis. Hogyne lenne! Mindazon által pont a Gyima volt nálam az etalon, akire azt mondtam, hogy tűzbe tenném a kezem. Hiszen mindig jól futott, nem voltak gyanús formaingadozásai, erre tessék... :( A mondanivalóm lényege mégsem ez! Hanem ne példálózzunk olyan országokkal, ahol, mint azt Adamó helyesen írta, az anyagi, személyi, infrastuktúrális feltételek összehasonlíthatatlanul jobbak! Szegény ember vízzel főz alapon, nekünk ezekből az alapanyagokból kell kisütnünk valamit. Nehéz lesz, de meg kell próbálni. A magyarok közt minden területen rengeteg a tehetség, ezzel talán nincs gond. Mellé kellene tenni normális orvosi és szakmai hátteret, egy megszervezett team munkát és annyi manit, amennyink van, aztán ha ebből egy VB 8ik hely jön ki, vagy esetleg néhány olimpiai induló, akkor fogjunk velük kezet, és köszönjük meg nekik!

    válasz erre...

  • mz/x 2009.05.02.   21:48

    mz/x

    Ausztrália nagyon nem jó példa,mert a legerősebb nemzetről beszélünk,ahol a triatlon kb. nemzeti sportnak számít.Ez természetesen köszönhető az edzőknek,klímának,pénznek és a nagyon jó versenyzőknek. Biztosan vannak kivételek,akik úgy értek el hatalmas eredményeket,hogy nem szedtek be semmi illegális szert,de ne legyünk naívak a legnagyobb része az olimpiai mezőnynek nem ebbe a csoportba sorolható.Ehhez elég,csak az elmúlt években tapasztalt iszonyatos fejlődéseket megnézni... Továbbá azt gondolom,hogy valaki aki illegális szert beszed nem fog vele kérkedni!!!!Na most nyilván nem fogja ezt még a legjobb barátainak sem mondani,így természetesen amíg nem jön ki a pozitív teszt nem szólhatunk semmit,de kérdem én hol beszélhetünk manapság tiszta versenyről???!!!Háát sehol!Van az a sebesség,amit egy tiszta szervezet már képtelen produkálni és ezt a sebességet már rég túlléptük.

    válasz erre...

  • AdamH 2009.05.02.   21:09

    AdamH

    Amit Csabi az utolsó mondatban írtál abban nagy igazság rejlik, mert valószínűleg nincs is másik út kis hazánkban, illetve a másik az, hogy a fiatalok elmennek külföldre és sohasem látjuk őket újra. Azt kell megbecsülni ami van versenyzők szerény körülmények között és lelkes, alulfizetett edzők. Olyan ez mint a magyar jégkorongsport, egy rövid időre össze tudjuk kapni magunkat amire odafigyel a világ de ez tartósan nyilván nem működik, aztán jön a nagy pofon. Kis pénz kis foci. Már csak a számokból kiindulva sem lehetséges a világ élére állni bárhogyan is szeretnénk. (a kiválasztás bázisa, anyagi erőforrások, életpálya modellek, orvosi háttér, általános táplálkozási és sportkultúra és még sok-sok minden) Lehet, hogy ott van a helyünk ahol vagyunk, csak nálunk a sok olimpiai bajnok hazájában másképpen látják a sportsikereket. Mivel nálunk sem úszó sem kerékpársport nem létezik igazán, és persze már atlétika sem nagyon de vannak világszintű kis műhelyek és volt egy Bodrogink is talán itt kellene keresgélni, mi is a siker receptje. A nagy triatlonos nemzetek gyáraival ne próbáljunk versenyezni, illetve ne az ő módszereikkel, mert akkor nem csak nem nyerünk de a kedvünk is elmegy. Ha ebben az értelemben gondoltad a csapatot akkor azt tudom támogatni. Azt is tudomásul kell venni, hogy a triathlon nagykorú lett, a fejlett világban értékes reklámhordozóvá vált, megjött a pénz, ez azzal is jár, hogy nincs lyuk, nincs gyenge mezőny csak a folyamatosan újratermelődő egyre keményebb végtelen számú profimezőny és csak a nüanszok döntenek a helyekről, ami a karriert a megélhetést jelenti. Más úton jár a világ és talán ez mindig így is volt. Az már bebizonyosodott, hogy a fiataloknál a mi módszereinkkel is elérhető a kiemelkedő nemzetközi eredmény, kérdés, hogy mi ennek az ára. Nincs széles bázis, nincs karrier lehetőség ezért nincs türelem sem, hogy a versenyző a felnőtt kort megérje, mivel még a serdülő eredmények hajszolása is a klubbok létfenntartását szolgálja. Mit akarunk kezdeni a felnőtt korra teljesen kiégett, kizsákmányolt elkedvetlenedett, állandóan sérült motiválhatatlan versenyzőkkel, akiknek a korai eredményhajszolás miatt hiányoznak az alapjaik is? Hogyan fognak ezek a gyerekek 30 percen belül futni az olimpiai táv végén mikor alig van Magyarországon atléta aki alapból tud ennyit futni ? ږrdögi kör amiből nem tudunk kitörni, nincs szervezettség, nincs módszer csak zseniális képességű versenyzőpalánták vannak. Ebben az egyben elérjük a világ élvonalát, az összes többi összetevőben mi még kb. 1990-et írunk, és akkor még nagyon megengedő voltam. Szóval kellene egy csapat !

    válasz erre...

  • Haree 2009.05.02.   20:23

    Haree

    Én is sokáig azt hittem, hogy olimpiai, állóképességi sportágban lehetetlen tisztán a legjobbnak lenni. Aztán volt szerencsém a 2007 és 2009 között 3 felkészülési és versenyidőszakot eltöltenem olimpiai és világbajnokokkal, VK győztesekkel, valamint is 2007-es hamburgi VB-n és azt megelőzően az ausztrál válogatottal. Ezek után meg vagyok győződve, hogy mégis lehetséges. A versenyzők között is megy persze a susmus, vannak "gyanúsabb" triatlonosok (és nemzetek). De - nevek említése nélkül - vannak olyan világklasszis versenyzők, akikért a kezem a tűzbe tenném, hogy 100 %-ig tiszták. Mindezt a sok együtt eltöltött időre és az edzéseik testközelből való megélésére alapozva. Nagyon kemény munkával (és a regenerációs időszak pontos megtervezésével) elérhető, hogy intenzitásban / minőségben látszólag embertelen edzésmennyiségeket elbírjon egy triatlonista. Ez sehol nem jön magától, hanem kemény munka eredménye. Visszakanyarodva két mondat erejéig ahhoz a véleményhez, hogy edzésben ott vagyunk a topon csak a megfelelő konkurrenciaharc hiányzik (klasszisok hiányában): ez kicsit olyan, mintha azt mondanánk hogy a mostani Fradiból (ugyanazzal az edzővel és játékosokkal) pár éven belül akár BL győztes is lehet, csak annyit kell hozzá tenni hogy a Spanyol bajnokságba nevezzük. Jó ha vannak színvonalas versenytársak akikkel együtt készülhetünk, de nem írhatjuk a folytonos eredménytelenséget csak ennek a számlájára. Ha feltesszük a kérdést, hogy mi a fontosabb a sikerhez, a jó felkészülés vagy a jó edzőpartnerek, gondolkodás nélkül az elsőt mondanám: vannak egyedül edző világbajnokok (Rana, Gomez).

    válasz erre...

  • kutya 2009.05.02.   16:07

    kutya

    Nem rád gondoltam elsősorban Haree! Bár mivel mégsem vagy egy szakedző vagy praktizáló edző, ezért a véleményed is inkább szubjektívnek vettem. Én 2004 körül leveleztem a Rasmus Henninggel, aki elküldte nekem az EB győzelme előtti pár hetét. No, nagyjából ugyanazt mondtam rá, mint a Szepi... Nem volt sok, de az élettant meghazudtoló az, amennyi minőségi edzést belepasszírozott egy hétbe. Egy határterhelést a szakirodalom szerint ugyebár egy nap kipihenni, de lehet akár 48óra is... Akkor hogy nyírja ki magát tízszer egy héten? Meg mondom őszíntén ma sem értem, és ilyenkor a kisördög dolgozik azért bennem! Nem gyanúsítgatok senkit, de élek a gyanúval, hogy ahol magas szintű kerékpár van (olasz, spanyol, német, dán, stb.) ott óhatatlanul összefonódnak a szálak. A bringásokról pedig tudjuk mind, hogy milyen módszerekkel sürgetik meg a regenerációt... Ennek ellenére egy csapat iszonyú sokat számít ( Rasmus mellé is egy 4-5 fős team volt építve), de van amikor már ez nem elég... Esküszöm, ha minden reggel frissen ébredek fel, bármilyen kemény edzést megcsinálok! Csak az a gond, hogy elég ritkán ébredek frissen... :) Vannak tehát extraklasszisok, mint az idézett Docherty vagy Atkinson (mert ne felejtsük el, hogy azért mindkettő már juniorként is állat volt), és vannak ugyebár az ügyeskedők (sajnos nem kell messze menni, Gaag, Hütthaler, stb), a többiek meg statisztálnak a VK-kon, és tapsikolnak az eredményhírdetéskor, de labdába igen ritkán rúghatnak. Sajnos általában az utóbbi vagyunk, ezért legalább amit meg tudunk tenni, azt tegyük meg! Karoljuk fel a legnagyobb tehetségeinket, és edzessük őket minél többet egy teamben, ami van szürkeállomány, azt meg tegyük mellé!

    válasz erre...

  • Haree 2009.05.02.   13:58

    Haree

    Sziasztok, örülök hogy beindult egy kis diskurzus! Csabi, ha rám gondoltál hogy fikáztam volna bárkit is: én mindössze az utóbbi évek eredményeit és versenyeit hasonlítottam össze, szigorúan nézői szemszögből. És ezt megpróbáltam az általam tapasztaltakkal összekombinálni. Még körüzenetet is írtam több triatlonosnak a cikk megírása előtt, így neked is hogy vitassuk meg a témát. Egyetértek, hogy egy jó csapat fontos ahhoz, hogy egy versenyző maxra járassa magát (itt is vannak kivételek mint pl. Ivan Rana aki csak egyedül edz). Hátrányos nem lehet az biztos. Abban viszont, hogy külföldön semmi különös nem zajlik, az eredmények cáfolni látszanak. Ágoston Szepi tavaly megnézett egy heti standard ausztrál edzéstervet, amire azt mondta hogy "teljes értékűen szerda estig tudná megcsinálni", utána a sportérték erősen megcsappanna. Szerintem hiba annyival elintézni a témát, hogy ott extraklasszisok edzenek és ebből lesz siker - Atkinson és Docherty sem születtek annak, nyilván kemény munkával érték el ezt a teljesítményt hogy most már klasszisoknak hívhatjuk őket. Változatlaul hiszek abban, hogy a triatlon hatalmasat változott az utóbbi időben, és a sportág dinamizmusa miatt a vonatkozó szakirodalom, elméletek és edzéstudomány stb. is hihetetlen gyorsasággal fejlődnek tovább. Itt az eredmények azt sugallják, hogy lemaradásban vagyunk. Krnavek 2000-es nyerő ideje (32:30) Tiszaújban és Gomez 2008-as ideje (30:30) kerek 2 perc javulás volt megfigyelhető. Ugyanazokkal a módszerekkel kerültek volna oda? Gomez 2008-ban csak hatékonyabban készült, ha 2 perccel überelt egy klasszis 2000-es kiadású Krnaveket.

    válasz erre...

  • AdamH 2009.05.02.   08:36

    AdamH

    Talán nem csak az eredményesség miatt fontos a csapat. Legalább is nálam már nem az az első. Mindenesetre sokat számít, hogy ne érezzem állandóan, hogy egy fanatikus, monomániás, magányos harcos vagyok aki mindig készül valamilyen csatába sebeit nyalogatva. Mondjuk azok a legendás veretések a 600-ason meg a Népstadionban, amikor Kovács Kornél egy 2.06-os 800-al fejezte be a sorozatot fedett pályán, vagy a Lémusz-Fazék 2000-es csatákra jóval 6 percen belül. Ment is akkor a futás köszönhetően a rivalizálásnak. Ezekre jó emlékezni. Egyébként a régi sztárok nem térnek vissza, kivéve egy-egy alkalomra és csak az aki abba sem hagyta igazából a magas szintű felkészülést (Dirk Aschmoneit, Jalabert, Rob Barel) a szenior sztárok nem azonosak az ifjúkori nagymenőkkel, (az összes alól kivétel Kenny Glah) úgyhogy Csabikám van remény. :)

    válasz erre...

  • kuttor.csaba 2009.05.01.   22:12

    kuttor.csaba

    Hosszú évek agymunkája volt! Csak nem lehet a véletlen, hogy életem leggyorsabb 5kilijét idén futottam. Én a Kiskirályra és társaira gyanakszom, akik majd minden nap megszadiznak :) Sebaj, ha már van ifi Olimpia, talán hamarosan kiírják a szeniort is. Na, akkor jön el az én időm! :) Csak nehogy visszatérjen arra más is: Bók, Zsódér, Lehmann, Emhő...

    válasz erre...

  • lemusz 2009.05.01.   21:58

    lemusz

    Csabi, ږrülök, hogy vannak tiszta pillanataid. Néha egyet is értek veled. Most pl. Lemusz

    válasz erre...

  • Brother 2009.05.01.   18:47

    Brother