Mindenhol szépek a hegyek, és igazán nem szeretnék panaszkodni a Pilis finoman ívelt dombtetőire vagy a Bükk sűrű erdő borította völgyeire, de néha olyan jó kicsit vadabb, meredekebb, sziklás, 1000 méter fölötti csúcsokon legeltetni az ember szemét!
Márpedig az Észak-Szlovákiában található Zsolna és Árva régió egyáltalán nincs messze, viszont a magashegyekben tapasztalatlanabb túrázóknak és bringásoknak is igazi hegyi élményt nyújt.
A zsolnai Terchová, azaz Terhely falu kb. 250 km-re található Budapesttől, és egyetlen kiinduló pontból egészen különböző kalandokra csábít. Ha gyalog vágnánk neki, akkor választhatjuk a helyi szupermen, azaz Juraj Jánošík, a betyár útvonalait.
Jánošikról annyit érdemes tudni, hogy a jól bevált receptet választotta: 23 éves korára hires (hírhedt) lett Robin Hood-lelkületű útonállóként betyárként, majd 25 évesen befejezte földi pályafutását, így örök legendává vált. És mennyivel jobban mutat így a szobrokon!
A népi hős nevét viselő Jánošík-szurdok (Jánošíkove Diery) egy három részből álló, patak fölött-mellett vezető túraösvény.
Ahogy az egy szurdoktúrától elvárható, létrák, rámpák, vizes átkelések teszik izgalmassá a mászást, de még pont annyira biztonságosan, hogy megbízható négyéves gyerekkel már simán lehet teljesíteni. A második szakasz után eldönthetjük, hogy inkább visszafordulunk Terchová felé, vagy elsétálunk Štefanováig, és akkor lesz egy 7 kilis sétánk, esetleg bevállaljuk a legnehezebb, felső szakaszt, ami kicsikkel már necces, egyébként viszont annál élvezetesebb. Nyári hétvégéken azért elég nagy itt a forgalom, szóval érdemes ügyesen időzíteni.
Terhely szélétől nem messze indul a Vrátna-völgyi kabinos felvonó, ami amúgy télen a sípályát szolgálja, tavasztól viszont a túrázók dolgát könnyíti meg.
Persze kabinos nélkül is felkapaszkodhatunk a Kis-Fátra csúcsaira, vagy választhatjuk lefelé is a szerpentines gyaloglást. A felvonó kb. 1500 méteres magasságba visz fel, és innen sétálhatunk tovább a Chlebre (1646 m), a Nagy-Kriványra (1708), vagy különféle köröket is választhatunk, és gyalog visszaereszkedhetünk egészen Terhelyig. Itt, a Kis-Fátra gerincén egyáltalán nincsenek fák, szóval hűvös időben olykor a szél süvít, nyáron viszont szénné lehet égni napvédelem nélkül. Az útvonalak gyerekekkel is biztonságosak, és több csúcs is elérhető távolságra van.
Gerinctúra a Nagy-Krivánra és a Kis-Krivánra
Amit viszont semmiképp se hagyjunk ki, ha már ellátogattunk Jánošík birodalmába: na jó, a juhtej, a sajtok és a halušky mellett – a Zsiványok ösvényét, más néven a Zbojnícky chodnikot. Az senkit ne tévesszen meg, hogy a túra csak 3,8 km hosszú, mert nemcsak könyörtelen szint van benne, hanem még csipkés sziklák között is vezet, olykor 30 centi széles ösvényen kell egyensúlyozni, és hát nem egy tragédia köthető a sziklák alatt tátongó szakadékhoz. De megéri felmászni a kaptatón!
Ha tényleg felkapaszkodtunk a Kis-Fátra legszebb csúcsaira, akkor jár némi pihenés a combizmainknak. Lehet például tutajozni a Vágon és az Árván (Orava), ráadásul a tutajról rálátni Sztrecsnó és Árva várára is. A meglepően jó állapotú történelmi épületekbe érdemes beugrani is, ha középkori fürdőszobára, magyar nyelvű kordokumentumokra vagy épp egy jó kis kínzókamrára vagyunk kíváncsiak.
Ezenkívül Zsolna és Árva kerületben egy csomó falumúzeum, azaz skanzen is bejárható, amik egyrészt gyönyörű környezetben fekszenek, másrészt a sok természetes alapanyag és a népi művészet, a kézzel készített tárgyak nyugtatják a szemet és a lelket. Bölényfaluban (Zuberec) kukkantsunk be az iskolába és a kékfestő műhelybe, Kiszucán (Kysuce) pedig közelről csodálhatjuk meg a zsindely eredeti jelentését.
Na, hát ennyi pihenés bőven sok, ezért nyergeljünk át a gyalogos üzemmódból kétkerékre.
Van egy kicsi, az UNESCO-örökség részét képező falu, a valaha farkaslakta vidéken található Vlkolínec. Ez egy falumúzeumszerűség, de valójában a házakba nem lehet bemenni, mivel életvitelszerűen laknak bennük. A nem turizmusból élő helyiek érthető módon a hátuk közepére kívánják a turistákat, de! A kicsi, színes házakból álló, meredek domboldalban felhúzott településtől indul egy szuper bringaút.
Rózsahegyig (Ružomberok) összesen olyan 6-7 km-t lehet tekerni aszfaltos-graveles utakon, és aztán persze folytathatjuk tovább a liptói skanzenig, 68 km-en át. De azt is megtehetjük, hogy Rózsahegytől Hrábovo felé indulunk, és végig erdőben tekerünk Vlkolínecig, majd vissza, összesen olyan 22-27 km-es körön, tényleg lélegzetelállító helyeken. Mindenesetre Vlkolínecet kár lenne kihagyni, és a környéken több helyen is foglalkoznak e-bike-kölcsönzéssel, szóval a hegyek sem kell, hogy visszatartsák a megfáradt biciklistát.
A zsolnai kerület tele van bringautakkal, vagyis részben autóúton kijelölt bringatúrákkal, részben elszeparált biciklisztrádával, illetve terepen vezető útvonalakkal is. Hegy, erdő és látnivalók akadnak bőven, szóval tervezhetünk egynapos, többnapos, gyerekes kiruccanást, vagy akár kemény edzőtúrát is. De van egy útvonal, amit a helyiek nagyon ajánlanak: ez egy régi vasúti nyomvonalból lényegült át bringaúttá, és Trstená (Árvanádasd) városától egészen a lengyelországi Nowy Targig vezet. Oda-vissza 71,5 km hosszú, 479 m szintemelkedéssel, végig aszfalton, és gyerekekkel is bátran neki lehet vágni, mert meglehetősen sík (legfeljebb ott kell aludni Nowy Targban).
Összességében az az igazság, hogy Szlovákiának ez a csücske 3-4 órányi autózással elérhető, és olyan hegyi és falusi élményeket vadászhatunk össze, amik teljesen feltöltik az embert már 2-3 nap alatt. Simán rá lehet szervezni erre a régióra egy egyhetes vagy hosszabb nyaralást, de akár egy teljes bringatúrát is. És egy csomó turisztikai kiadvány szól a területről, ezeket helyben mindenképp szerezzük be, mert szuper ötleteket adnak túrázáshoz, biciklizéshez, gyerekes programokhoz, de még a kempingekhez is, és netről sokkal nehezebb összeszedni az infómorzsákat.
