A first loser Gdyniában

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2013/08/11
Hirdetés

No tehát. Először is köszönöm Fecsónak, hogy ajánlotta ezt a versenyt. Ha valaki igazán sztárnak szeretné magát érezni, jöjjön ki Lengyelországba! Hihetetlen, mennyire fejlődik a triatlon, most már egyáltalán nem csodálkozom, hogy egyre több jó lengyelt látunk a nemzetközi versenyeken. Ezt a versenyt először rendezték, erre indult 1500 versenyző, előző nap még csak úgy felvezetésként 700-an aquathlonoztak. A közeg nagyon nyugati, majd mindeki karbon kerón csücsül, a főszponzor Herbalife sátrát szészedték az amatőrök mindenféle csodaszer után kutatva. De az egész expo egy felbolydult hangyabolyra emlékeztetett. Költöttek na! Itt megéri szponzornak lenni, az hétszentség. A sportolók ebből szépen profitálnak, hiszen érdemes hírdetni is a példaképekkel, akiket pedig a rendező, és a média tol ezerrel. Valahogy így kell működnie egy egészséges támogatási modelnek.

A verseny világbajnoki szinten lett megrendezve, értem ez alatt, hogy az expo verte az eddig bárhol látott expot, a depó, a felvezetés, a szervezettség mind első osztályú volt. Engem kábé királyként fogadtak és kezeltek. Olyat sem láttam még, hogy valahol az expon bemutatják a profikat, és tömve van a terem. Kis buták azt hitték, hogy simán nyerem a versenyt, pedig jelen volt pár veretes név. Megmondom őszíntén én is azt hittem sima dobogó, de mondjuk a 10x-es Iromnam bajnok Zemtsev-et gondoltam, hogy nem verem meg, a Blokhin is egyre erősebb, ment idén egy 8:15-ös Ironmant. És a legjobb lengyelnek is voltak elég jó eredményei idén. Körvonalazódott, hogy a dobogóért is meg kell pusztulni. Csepegtettem az infot, hogy esetleg lehet, mégsem én nyerem, de csak mosolyogtak szerénységemen.

A verseny reggelén döbbenetes tömeg érkezett a partra. Nem csak a kísérők, hanem mint Tiszaújvárosban, az egész város. Úszás után a mintegy 500m-es kifutást tömött sorok, és tombolás közepette tettem meg. Ez volt az utolsó pillanat, amikor még rólam szólt a verseny.

A továbbiakhoz két magyarázat ugyanarra a témára:

1. Amikor megérkeztem, nem jött meg a keróm, ezzel borzalmas stressznek voltam kitéve, amit még a versenyen is éreztem. A stresszt növelte, hogy a bedepózásnál kiderült, hogy a faddi depóbejárónál a váltóban bemutatott farolásom nemes egyszerűséggel letépte a kopóréteget a gumimról. Kapkodós csere, természetesen megint kiborultam idegileg! Aggódtam ám azon is, vajon jól lett-e felragasztva, satöbbi. Az úszáson aztán csúnyán bibis lett a nyakam a sósvíz kidörzsölte. Hogy lehet így versenyezni? Hát sehogy. Aztán bringán a harmadik körben előjött régi térdnyavalyám. Egyszer beleálltam térddel a Moszkva-tér kövezetébe, azóta szeles időben nyilal a jobb térdem. No, szél volt itt dögivel. Az ivást is be kellett osztani, mert meggondolatlan kormányelengedés azonnali felborulást ért. Ez utóbbi egyébként tényleg igaz sajnos, utolsó körben 2x annyit kaptam, mint az első kettőben együtt. Aztán futáson természetesen simán felfutottam volna, ha nem csúszik ki a gumi a cipőmből, aminek eredményeképpen mozgott a lábam a cipőben, és a 3ik körre a talpam is bibis lett! Jujj! Meg jajj! Nem csoda, ha valós tudásomat még megközelítőleg sem tudtam nyújtani.

2. A fenti egy nagy bullshit, a valóság az, hogy fostalicska voltam. Az úszás, amiben heti 4-5km-ekkel üzemelek, meglepően jól ment, elúsztam egyedül. A keró viszont már egy olyan sport, hogy azt űzni kell. 90km-re meg főleg. Fogalmam sincs, mikor mentem ennyit egyben legutóbb. Hát, ez meg is látszott. Rövidre, sprintre jó vagyok, erre nem voltam normálisan felkészülve. A futás érdekes mód megint ment, 4ik idővel szépen haladtam, de az már csak szépségtapasz volt. Hatodik lettem, ami a first loser kategória, hiszen top5 kapott lóvét... Összességében nem ezért hívtak meg gondolom, ezért elnézést is kértem a rendezőtől, és ígértem, jövőre több magyart is kihozok, akik lehetőleg jobbak mint én voltam ma. Ebben maradtunk.

Jövőre egyébként tényleg javaslom mindnekinek ezt a versenyt, aki jó hangulatban profi kiszolgálás mellett szeretne versenyezni több, mint 2000társa között. Mert hogy ennyien biztos lesznek, arra a nyakamat teszem.

Hirdetés
Hirdetés