A szabályzás megváltoztatásának oka, hogy az utóbbi időszakban drasztikusan megnőtt az éjszakai- és napfelkelte-túrák száma, főleg a Kasprowy Wierch, azaz a Gáspár-csúcsot érintve, ám ezek a tevékenység extra terheléssel zavarják a nemzeti park állatvilágát.
Így a drasztikusan megnövekedett szervezett programok láttán a TPN úgy döntött, hogy a korábbiakban már hatályban levő március 1 – november 30. közötti korlátozást egész évre kiterjesztik, azaz mostantól egész évben tilos este 10 óra és napfelkelte között a Tátrában a hegyen tartózkodni, túrázni.
A hír nagy és erősen megosztott visszhangot keltett az internet népe körében: egyik csoport helyeselte a döntést, míg a másik totálisan ellenezte. Mivel több kérdés felmerült bennünk és az olvasókban is, elmentünk a nemzeti parkhoz, hogy jobb képet kapjunk az okokról és a szabályzásról.
A szabályzás megfogalmazása szerint napkeltéig tilos túrázni, de mit is jelent pontosan ez?
TPN: A Tátrai Nemzeti Parkban a túrázás tilalma mást jelent téli időszakban és mást az év további részében. Így március 1. és november 30. között szürkülettől hajnalig, míg december 1. és február 28 között 22:00 és a következő nap 5:00 órája között tilos a túrázás – bizonyos esetekben további időszakosan érvénybe lépő korlátozások várhatók.
Az a megfogalmazás, hogy „napkeltéig”, arra a természetes pillanatra utal, amikor világosodni kezd, és nem egyetlen, mereven meghatározott időpontra. Nem határozunk meg, hogy csillagászati- vagy polgári hajnal ez a pillanat, ezért ez az év során folyamatosan változik – hiszen az állatok sem az emberi óra szerint működnek, hanem a fényre és a sötétségre reagálnak. Tehát a szabály egyszerű: amikor világosodik, el lehet indulni, és tervezzük úgy meg a túránkat, hogy mire sötétedik, már elhagyjuk a hegyet.
Mi a helyzet a csúcstámadások okán nagyon korán, még hajnal előtt megkezdett túrázókkal?
A Tátrai Nemzeti Parkban nincs szükség éjszakai indulások tervezésére, még az úgynevezett „csúcstámadások” esetében sem. A Tátra viszonylag kis kiterjedésű hegység, sűrű turistaúthálózattal, ami lehetővé teszi, hogy a túrát biztonságosan, teljes egészében nappalra tervezzük, anélkül, hogy éjszaka kellene a jelzett utakon közlekedni.
Emellett turistaházak is működnek a területen, ahol – megfelelő előzetes tervezés esetén – szállás foglalható, és az útvonal egy, a hegyek belsejében fekvő helyszínről indítható.
Mi a helyzet akkor, ha egy nappali túra során valamilyen oknál fogva lassabban tudok csak haladni, és nem érek le 22:00 előtt?
A tátrai túrák megtervezésekor mindig figyelembe kell venni az évszakot és a nappalok hosszát, a saját fizikai képességeket, az időjárási és terepviszonyokat, valamint megfelelő időtartalékot kell hagyni az esetleges hosszabb pihenők, lassabb haladás vagy előre nem látható helyzetek miatt. Az időtartalék beépítése kulcsfontosságú a biztonság szempontjából.
A Tátrai Nemzeti Park területén az éjszakai túrázás – különösen a téli időszakban – jelentősen növeli a balesetek kockázatát, és az esetleges mentési akciók ilyen körülmények között nehezebbek, időigényesebbek és nagyobb terhet rónak a mentőszolgálatokra. Ezen okoknál fogva a 10 óra utánra átcsúszó túrázás megszegi a szabályzást...
A szabályzás tesz e kivételt azon helyzetekben, amikor biztonsági okokból kifolyólag, úgynevezett vészhelyzeti bivakolásra kényszerülünk?
A Tátrai Nemzeti Park területén bevezetett éjszakai közlekedési tilalom célja az éjszakai balesetek kockázatának csökkentése, valamint a nehéz, éjszakai körülmények között végzett mentési beavatkozások szükségességének mérséklése. Ugyanakkor a Tátrai Nemzeti Park területén bivakolási tilalom van érvényben – a bivakolás mellett döntő turisták alapból megsértik a park szabályait, és a szabályzatban előírt következményeknek teszik ki magukat.
Baleset-, vagy veszélyhelyzet esetén a turistáknak haladéktalanul értesíteniük kell az illetékes mentőszolgálatokat, és az utasításaiknak megfelelően kell eljárniuk, mindenekelőtt saját biztonságukat szem előtt tartva.
Miért a legegyszerűbb, mindenre kiterjedő általános szabályozást választotta a nemzeti park, az egyedi kvóták és engedélyek bevezetése helyett?
A bevezetett tilalom kizárólag az éjszakai időszakra vonatkozik, vagyis arra az időre, amikor az emberek hegyekben való mozgása egyértelműen nagyobb baleseti kockázattal jár, ugyanakkor különösen zavaró a természeti környezet számára. Emellett az éjszaka kulcsfontosságú időszak a tátrai állatvilág működése szempontjából.
A turistautak nyugalma ebben az időben alapvető jelentőségű a természetvédelem számára, mivel számos faj éjszakai életmódot folytat, illetve éjszaka aktív. Ezeknek az állatoknak a listája hosszú – közéjük tartozik többek között a rágcsálók többsége, a nyestfélék, a hermelinek, a menyétek, a cickányok, a sünök, a borzok, a farkasok, a medvék, a vaddisznók, az őzek és a szarvasok. Ugyan ezek közül sok nappal is megfigyelhető, azonban számukra az éjszaka a mozgás, a táplálkozás és az aktivitás legfontosabb időszaka.
Az úgynevezett „nappali” fajok esetében – ideértve a madarak túlnyomó többségét is – az éjszaka nem csupán a pihenés ideje, hanem a fokozott éberségé is, amely a természetes ragadozói veszélyből fakad. Az ember bármilyen jelenléte a turistautakon – még alkalomszerűen is – megzavarja ezeket a természetes folyamatokat.
Ez különösen jelentős a kora tavaszi időszakban, amikor számos faj párzási időszakba lép (például a fajdok és a siketfajdok násztáncot járnak), illetve a vemhes nőstények a szülésre készülnek. Ebben az időszakban még a kisebb zavarások is valós hatással lehetnek a szaporodás sikerességére.
Az éjszakai mozgás korlátozása lehetővé teszi az állatok számára, hogy zavartalanul és biztonságosan közlekedjenek a táplálkozóhelyek és a nappali pihenőhelyek között. Érdemes megjegyezni, hogy olyan fajok, mint a farkas, a medve, a hiúz vagy a róka, szívesen használják éjszaka a turistautakat. Az éjszakai túrázás tilalma tehát az emberek védelmét is szolgálja – egy nagy ragadozóval való véletlen, éjszakai találkozás veszélyes lehet, mivel az állatok ilyenkor éberebbek, könnyebb őket meglepni, és nagyobb eséllyel vált ki belőlük védekező reakciót.
A Lengyel-Tátrában rendkívül sűrű turistaúthálózat működik – mintegy 275 km –, és a park területének közel 96%-a legfeljebb 1 km távolságra található egy jelzett úttól. A vadon élő állatok szempontjából ez gyakorlatilag a nap szinte teljes egészében fennálló erős térbeli terhelést jelent.
Az egységes, egyszerű, mindenkire érvényes szabály alkalmazása egyértelmű, hatékony és a gyakorlatban is betartható és ellenőrizhető megoldás. Az engedélyeken vagy éjszakai létszámkorlátokon alapuló rendszer sem a természet hatékony védelmét, sem a biztonság javítását nem garantálná, ráadásul nehezen lenne ellenőrizhető. A bevezetett szabályozás célja nem a turizmus korlátozása, hanem annak biztosítása, hogy a tátrai természet számára éjszaka a lehető legjobb működési feltételek adottak legyenek, valamint a parkot felkereső látogatók biztonságának növelése.
Hogyan tervezi a nemzeti park érvényesíteni, betartatni ezen előírásokat?
Az előírások betartatása terepen végzett ellenőrzések révén a Parkőrség feladata, az online térben pedig úgynevezett „cyber rangerek” segítségével lesznek ellenőrzések.
Emlékeztetünk mindenkit arra, hogy a bevezetett szabályozás célja a természet védelme, az állatvilágra nehezedő éjszakai terhelés csökkentése és nem utolsó sorban a turisták biztonságának növelése. Ezért az elsődleges hangsúly a tájékoztató és oktató jellegű intézkedéseken van. Feltételezzük, hogy az egyértelmű szabályoknak és a megfelelő információknak köszönhetően a látogatók többsége körültekintően fogja megtervezni túráit, szem előtt tartva saját biztonságát és a nemzeti park területén érvényes előírások tiszteletben tartását.
A Lengyel-Tátra területére indulást tervező turisták naprakész információkat kaphatnak az útvonalakon uralkodó körülményekről, a hatályos szabályokról és korlátozásokról, valamint az ajánlott túraútvonalakról a TPN oldalán keresztül.
Ha kitekintünk a világba, az ilyen fajta szabályozás nem egyedi. Ugyan hazánkban ilyen tilalom csak időszakosan, főként a vadászatok idején lép életbe, de több európai országban is korlátozzák egyes területeken a naplemente és napkelte közötti időszakban történő hegyen való tartózkodást. Jelen esetben azonban szem előtt kell tartanunk, hogy a Lengyel-Tátra viszonylag kis területén évről évre növekvő létszámban van jelen az ember, ami egyre nagyobb terhelést jelent az élővilág számára, és valahol határt kell húzni úgy, hogy mi is élvezhessük a természetet, és az is életben maradjon...
A nemzeti park szakembereivel, valamint helyi túravezetőkkel folytatott beszélgetések alapján egyértelműen érzékelhető, hogy az intézkedés nem az átlagos hegymászóknak és túrázóknak szól, hanem a tömegturizmus visszaszorításának, amellyel többek között megnőtt a felelőtlen, a természettel szemben tiszteletlen emberek száma is.
Fontos látnunk, hogy az egyre nagyobb számban jelenlevő felkészületlen személyek egyre többször sodorják veszélybe önmagukat a hegyen... Erre pedig különösen egy magashegyi éjszakai túra során – főként a téli időszakban – van jelentős esély, ami többletterhet ró a hegyimentő-szolgálatra is.
Így akár úgy is fogalmazhatunk: a szabályozás bizonyos értelemben a kirándulók biztonságát is szolgálja, és hozzájárulhat egy akár halálos kimenetelű baleset megelőzéséhez.
