Túrázó körökben számos viharokkal és villámlással kapcsolatos tévhittel lehet találkozni. Ezek közül talán a leggyakoribb a "messze van az még, nem is esik, nincs veszély" és a "csak a legmagasabb pontba csap a villám" jellegű hozzáállás, de ide sorolható a "fa alatt biztonságos" elgondolás is. És bár maga a villámcsapás túlnyomó részt túlélhető, a maradandó sérülések, illetve a társaságban elszenvedett villámcsapás esetén átélt traumák miatt érdemes eleve megelőzni ezt az "élményt"... Szóval, mit tegyünk, és mit ne, ha vihar közeleg?
Kezdjük azzal, hogy egy felkészült természetjáró, túrázó, vagy hegymászó nem indul el az aznapi időjárás előrejelzés ismerete nélkül, különös tekintettel a viharra vonatkozó információkra.
Mert mi baj lehet?! - Sokan bele se gondolnak, mekkora veszélynek teszik ki magukat, ha viharban túráznak, főleg egy magashegységben, kitett részeken haladva. A legtöbben gyakran még akkor sem aggódnak, amikor látható közelségbe van hozzájuk a vihar, de még nem kezd ténylegesen esni az eső - mondván, az még távol van, van időm. Pedig a helyzet az, hogy akár 16 kilométerről is pillanatok alatt lecsaphat rád a vihar és villámlás csapadék nélkül is kialakulhat!
És miért gond ez?! - Mert egy viharban nagy eséllyel erős szél is lesz, de még inkább azért, mert villámlani is fog, ami a kellő óvintézkedések megtétele nélkül akár belénk is csaphat, és a testünkön áthaladó áram azonnali szívritmus-zavart, szívleállást, légzésbénulást, vagy súlyos idegrendszeri károsodást is okozhat (ráadásul a villámlás nemcsak az elektromosság által okozhat sérülést, hanem a hő- és lökéshullám által is)!
És a villám okozta balesetre nagy lesz az esély, mivel a hegygerincek - formájukból eredően - koncentrálják az elektromos mezőt, elősegítve a villám útját, és mint a legmagasabb pontok egyike, kiemelkedően nagy eséllyel fog belénk csapni a villám. Ráadásul a hegygerincek, hegytetők köves rétege miatt gyakran erősebb áramcsomókban halad az áram a becsapás után a talajban. Azaz nem csak a közvetlenül belénk, vagy mellénk lecsapó villám okozhat áramütést és égési sérüléseket, de a talajáram is - a villámcsapások okozta balesetek túlnyomó részének éppen ez az okozója, nem is a közvetlen villámcsapás!
Ha kitett magaslati, vagy nyílt terepen tartózkodsz, próbálj minél gyorsabban lejjebb és zárt terepre jutni, még mielőtt megérkezne a vihar. Kerüld a magas sziklafalakat/oszlopokat, a kereszteket, kilátótornyokat, egyedülálló fákat, illetve barlangokat és nyitott oldalú esőbeállókat. Ha viszont már késő, és lecsapott rátok a vihar, van pár dolog, amivel csökkentheted a veszélyt!
Próbálj meg minél közelebb kerülni a talajhoz, hogy környezetedben csak magasabb tereptárgyak legyenek. Paradox módon azonban, ha a lehető legközelebb kerülünk a talajhoz, azaz lefekszünk, még nagyobb veszélynek tesszük ki magunkat, mintha állva maradnánk (ugyanis a talajjal érintkező felületünk ekkor a legnagyobb). Éppen ezért csak guggoljunk, lehetőség szerint a talajtól elszigetelő tárgyon – például egy derékaljon vagy hátizsákon – szorosan egymás mellett levő lábakkal. Abban az esetben, ha többen vagytok csoportban, akkor 10-15 méteres távolságra legyetek egymástól!
A via ferratazás esetében, ha már nem tudunk lejutni róla, kössük ki magunkat a biztosító kötéllel, mert a lezuhanásból eredő sérülésnek nagyobb az esélye, mint a villámcsapásnak!
Bár egy fa alá beállva már nem te leszel a legmagasabb, amibe belecsaphat a villám, de mégis nagyobb kockázatnak lehetsz kitéve, mintha nyílt terepen állnál. Ez azért van, mert amikor a villám belecsap egy fába, az áram lefele halad a fán keresztül, és a talajon keresztül a közvetlenül mellette álló tárgyakba, illetve jelen esetben testekbe húz át.
A vihar elől menedéket keresve egy barlang, egy mélyebb üreg, vagy egy nagyobb, kiugró szikla láttán gondolhatod szárazon, biztonságban meghúzhatod magad… de sajnos épp ellenkezőleg! Ha a villámlás az ilyen helyek közelében csap le, akkor az elektromosság egyrészt átugorhat az ott álló emberre, vagy végig kúszhat a szikla gyakran nedves felületén, majd onnan áthúzhat a bent álló emberre.
Sajnos a sátor sem nyújt megfelelő védelmet. Az alumínium sátorrudak ugyan nem vonzzák a villámot, de vezethetik az áramot, ha a villám a közelben csap le. Emellett a sátor anyaga (nylon, poliészter) nem szigetel, így a talajáram ellen nem véd!
Ha az előrejelzések nagyobb vihar esélyét jelzik az adott területre, különösen, ha az a terület magashegyi, kitett, nyílt terep, ne indulj útnak!
Hegyvidéken a zivatarok jellemzően kora délutánra alakulnak ki, ezért ajánlott kora reggeli indulásokkal tervezni, és kora délutánra leérni a hegyről!
Ha úton vagy, és vihar közeleg, még az eső megérkezte előtt kezdj el ereszkedni alacsonyabban fekvő részekre, völgyekbe!
Figyelj a 30/30 szabályra! Ha a villanás és a mennydörgés között kevesebb mint 30 másodperc telik el, a vihar veszélyes közelségben van hozzád! A vihar akkor tekinthető biztonságos távolságúnak, ha az utolsó dörgés után legalább 30 perc eltelt.
Villámlás esetén, kerüld a barlangokat, egyedülálló fákat, sziklafalakat, nyitott tornyokat és esőbeállókat, és zárt lábakkal guggolj le, valamint, ha teheted, tegyél valamint a lábaid alá, ami szigetel!
