A barlangi vakgőte nyomában - Postojna-barlangtúra

Házi Bernadett

2012/01/18

Avagy kalandos kirándulás a világhíres szlovén Postojna cseppkőbarlangban

Hirdetés

A Postojna barlang, földalatti átjárókból, galériákból és kamrákból álló, 20 km hosszú karszt barlangrendszer, amelyet 1818-as felfedezése óta, majd 200 év alatt több, mint 33 millió ember látott.

A Postojna-barlang története

Ez az egyik legnagyobb klasszikus karszt barlangrendszer és a legnagyobb számban látogatott is Európa szerte. Története során nagy kihívást jelentett a merész felfedezők számára, akik hatalmas erőfeszítéssel és kitartással haladtak egyre előrébb és előrébb a feltárásban. A bejárat felfedezése után, a belső szakaszokat 1818. április 14.-én kezdte el feltárni Luka Čeč, és nem sokkal később máris megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Az előrelátó barlang menedzsment érdeme az a tény, hogy az újonnan felfedezett részek is hamar látogathatóvá váltak. A feltárásokat megelőzően a látogatók a bejárattól nem messze, csak egy rövid szakaszon tudtak bejutni a barlangba, ahol az egyik falon már a 13. századból is maradtak fent az akkori látogatóktól írásos emlékek. 1872-ben lefektették a vasúti síneket a termekben és 1884-ben az áramot is bevezették. Napjainkban a látogatók az átjárók és kamrák megfigyelésével megtudhatják, hogyan alakult ki a barlang, valamint hogy a sztalaktitok és sztalagmitok hogyan növekednek és érnek össze, hogyan alkotnak pilléreket, gyűrődnek függönyökké és sorakoznak mindenféle fantasztikus formákba. A barlang könnyen megközelíthető mindenki számára, amely látogatásnak kisebb része vonattal, nagyobb része gyalog történik. A felszínen a Postojna Barlang Turisztikai Park 20 hektáron terül el, amely ösvényekkel, vendéglátóegységekkel, ajándékbolttal, gyermeksarokkal van kialakítva, továbbá a közelben található a szlovén nevezetesség, a Predjama kastély is.

undefined Forrás: undefined — Barlangi túra

Állatvilág

A Postojna barlangban 84 különböző állatfaj él állandó jelleggel, többek között a Proteus anguinus, a barlangi vakgőte. Az „alkalmi” betévedő látogatók száma elérheti egészen a 130-at is akár. Az utóbbiak többnyire apró pókok, szöcskék, lepkék, vízicsigák, valamint egerek, denevérek és galambok. Köszönhetően a korai felfedezésnek, Postojna-t nevezik a barlangi élővilág tanulmányozás (speleobiology) tudományág bölcsőjének is, amely ebből a szempontból vitathatatlanul e világ központjává tette. Az 1930-as évektől olasz vezetéssel biospeleologikai labor is működött itt, amelynek emlékére a bejáratnál egy Proteus akváriumot emeltek. Az eredeti barlangi fauna a mai napig létezik, a látogatók multimédiás eszközökön keresztül is megismerkedhetnek az itteni élettel, valamint a barlang kialakulásával.

Postojna-barlang gyalog és kisvasúttal

A barlang sokáig csak gyalogosan volt körbejárható, egészen addig, amíg 1857-ben Bécs és Trieszt vasúti összeköttetését ide nem tervezték, amikor is a barlangot egy természetes alagútként használták volna. Az ötletet szerencsére hamar elvetették, ennek ellenére 1872-ben lefektették az első vasúti síneket, amelyek lehetővé tették kis vasúti kocsik emberi erővel való mozgatását a barlangban. Mint ahogy az várható volt, ez a módszer nagyon költséges volt és kevesen engedhették csak meg maguknak. 1914-ben váltottak gépi erőre, amely már többeknek is lehetővé tette az utazást. A Montania mozdony vízhűtéses, egy cilinderes benzin motorral működött. Az ezt követő időkben a vonat és a sínek is korszerűsítve lettek, melynek során 1963-ban árammal hajtott vonatra váltottak, mellyel egy időben az első elektromos világítótestek is beépítésre kerültek. Ez volt az az időszak, amikor ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma. Ezzel a Postojna lett a harmadik a világon, ahol az áramot először a barlangba vezették. Manapság pedig már halogén lámpák világítják meg a híres cseppköveket. Egy átlagos barlangtúra oda-vissza vonatozást tartalmaz, illetve sétát a jól megvilágított gyalogúton.

A 21 km-es Postojna gyalogút részállomásai

1. A bejárat: a látogatók itt szállhatnak fel a vonatra. Luka Čeč felfedezése pillanatában kimondott szavai emlékeztetnek: „ Itt egy új világ, itt a Paradicsom!”
2. Az öreg barlang: az első időkben a látogatók idáig jöhettek be a barlangba, amelynek legjelentősebb része a Hangverseny terem (korábban Bálterem)
3. A Nagy Hegy (Kálvária): ez a terem jól példázza a beomlott mennyezet által alakított belső teret, a szivárgó víz hatalmas cseppköveket hozott létre. Két főbb látványosság: Nagy Hegy és az Orosz Híd
4. Gyönyörű barlang, Orosz Átjáró: ez a legszebb és legelmeszesedettebb része a barlangnak, amelyet csak 1891-ben találtak meg
5. Koncert terem: több ezer ember fér itt el egy időben, több, mint 100 éve rendeznek itt hangversenyeket
6. A földalatti folyó, Pivka: csak gyakorlott barlangászoknak járható, kis csónakokkal és a vízben járva lehet követni a folyó útját
7. Fekete barlang, Pivka barlang: ez a két utolsó barlang, mielőtt a Pivka folyó eltűnik a föld alá. A Fekete barlangban gyönyörű kalcit formációkat láthatunk

Barlangi túra 2 Forrás: Házi Bernadett Mozgásvilág — Barlangi túra 2

Túrák a Postojna-barlangban

A barlangban kétféle túrát vezetnek, az egyik a hagyományos-, a másik a kalandtúra.
- Hagyományos túra: naponta vezetik az aktuális időbeosztásoknak megfelelően. A látogatók a barlang bejáratánál beszállnak a vonatba, majd a Nagy Hegynél a beszélt nyelvek szerint csoportokba rendeződnek (angol-német-szlovén-olasz, főszezonban francia is), ahonnan gyalogosan vezetik őket tovább. A túra 80-90 perces.
- Kalandtúra: kisebb csoportoknak kialakított, különböző nehézségi fokú túra, mint pl. iskolai csoportok, gyerekek, barlangászok, speleobiologusok..stb. A legáltalánosabb a barlangi trekking, amin bárki részt vehet, a másik pedig egy olyan szakasz, ami nincs benne a hagyományos útvonalban, valamint fizikailag és mentálisan is erősebb kondíciót igényel. Ez a túra remek csapatépítő program is egyben.

Tudnivalók

- a barlangi hőmérséklet 8-10 fok között van
- a páratartalom 90-100%
- túraruházat és túrabakancs ajánlott
- parkolási lehetőség 500 m-re a bejárattól