Menü

2019.08.14.     Hozzászólás 0

Ferenczi Anita

Balaton-felvidék újratöltve - Végigjártuk a Fjällräven 2019 Vándortúrát

Kicsit több, mint egy hete érkeztem haza az idei Fjällräven Vándortúráról, ahol 5 napon keresztül járhattam végig a Balaton-felvidék legszebb tájait.


A túra kiindulópontjára, a zánkai Gyógynövényvölgyben kialakított bázisra vasárnap kora este érkeztem, az utolsó táborhelyet, a badacsonyörsi strandot pedig péntek késő este hagytam el.

 

Az 5 nap alatt majd’ 100 kilométert gyalogoltam, bruttó 4000 m szintet tettem meg, több mint 15 liter vizet ittam, kb. 14 ezer kalóriát égettem el, és ledobtam 1,4 kg-ot.


De ami az igazi plusz, a vándortúra sava-borsa, az az, hogy lett több új, kedves ismerősöm is, mert szinte minden nap megismerkedtem, beszélgettem vagy csak csendben együtt baktattam érdekes, inspiráló, lelkes és jófej vándortúrásokkal.


A hazai Fjällräven Vándortúra nagytestvére a svéd Fjällräven Classic, amit 2005 óta rendeznek meg Észak-Svédországban, Lappföldön. A 110 kilométeres túrát, mely Nikkaluoktában kezdődik és Abiskóban ér véget, legfeljebb 7 nap alatt kell teljesíteni, összesen 6 pecsételőpontot érintve.

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre!

 

Mióta hazaértem, az utolsó hajnali pára rég kiszáradt már a sátramból, a kertben útnak engedtem a véletlenül becsomagolt potyautas hangyákat, a káptalantóti focipálya mellől Budapestre költöztetett meztelen csigát, a hálózsákom kiszellőztetve pihen, bakancsom is kitisztítva várja az újabb kalandokat. Kezdek szép lassan visszarázódni.

Mivel több kedves ismerős is tudta, hogy 5 napra el fogok tűnni, én pedig kértem őket, hogy ez idő alatt lehetőleg ne hívjanak, ne keressenek (és én sem teszem majd), amikor hazaértem, sorra záporoztak felém a kérdések a túrával kapcsolatban.
Hogy hány kilós volt a zsákom, nem tartott-e vissza, hogy senkit sem ismerek a társaságból, mit ettem, ha nem ettem húst, hol fürödtem, nem áztam-e bőrig, nem volt-e túl meleg, ésatöbbi, ésatöbbi…

 

 

Amit tudni akartál a Vándortúráról - válaszok a leggyakoribb kérdésekre

Mostanra már annyi kérdést sikerült megválaszolnom az itthonlétem alatt, hogy úgy gondoltam, klasszikus beszámoló helyett inkább álljon itt ezekből egy gyors „amit-tudni-akartál-a-vándortúráról” összefoglaló. Hátha azok, akik idén lemaradtak a Fjällräven Vándortúráról, kedvet kapnak a jövő évihez (aminek a helyszínét és időpontját már ki is tűzték a szervezők)

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre!


 

#1 Nem volt zavaró, hogy sokan voltatok?

A vándortúra saját oldalán még indulás előtt csekkoltam, hogy több mint 170-en leszünk, és sejtettem, hogy mindehhez jó nagy kísérő csapat várható. Nagyjából 200 fő.

Egyedül, másodmagammal vagy maximum 25-30 emberrel szoktam túrázni, akik összeszokott társaságot alkotnak, és mivel évek óta együtt gyalogolunk, fél szavakból is értjük egymást. Van, hogy órákig egyedül megyek, de ha úgy tartja kedvem, csatlakozom másokhoz vagy mások csatlakoznak hozzám. Egyedül is vagyok, meg nem is. Így aztán kíváncsian vártam, hogyan „mozog együtt” az erdőben vagy mondjuk a Hegyesden, akár a Tóti-hegyen ez a majd’ kétszáz túrázó.

A 178 túrázó az első túranapon pontban 9 órakor ugyan együtt rajtolt, de ez a kritikusnak közel sem mondható tömeg a következő napokon olyan szépen oszlott el, hogy sokszor úgy tűnt, mintha közben jópáran hazamentek volna. (Pedig mindössze elenyésző számban, 15-en tették)
A tábort legkésőbb 10-ig el kellett hagyni, hogy legyen idő a szervezőknek a következő helyszínen újra felállítani, és szabály volt az is, hogy sötétedés után már nem lehetett kint túrázó.
Szinte minden nap fél 7-7 körül keltem, hagytam időt a sátorszáradásra, lassú kávézásra, reggelire, gyors zuhanyra is. Már az első reggeltől kialakult egyfajta ösztönös és kiegyensúlyozott, nagyon sokszínű és számomra nagyon szórakoztató menetrend.

 

A szöszmötölő, katonás és hedonista túrázók mind megtalálták számításukat a túrán

Voltak a korán kelők, szöszmötölők, akik lassan készülődtek és lassan indultak. Aztán akadtak a - sokkal - később kelők, de villámgyorsan összepakolók, reggelizők. És akik katonás rendben, pontban 7:30-kor indultak minden reggel útnak, majd pihenés nélkül nyomták végig a túranapok hosszabb távjait, hogy nyugágyból, hideg sörrel a kezükben figyelhessék az utánuk célba érkezőket. Aztán azok, akik hedonista módon, elnyújtva, minden pihenőpontot, szellős kilátót kiélvezve a lehető legtöbb időt a túraútvonalon töltötték. Plusz, hosszabb-rövidebb időkre kialakultak a hasonló tempójú kisebb társaságok is, akik reggel együtt indultak útnak, és többnyire együtt is értek célba.

Mi - az újságírókból, bloggerekből álló csapat - sokat mentünk együtt, de ha le akart valaki csatlakozni, akkor haladhatott egyedül is, a saját ütemében. Emlékszem, hogy a leghosszabb és talán legkeményebb, forró napon, amikor Köveskáltól a Hegyesden és a Csobáncon át Káptalantótiba tartottunk, valahol Szentbékálla után mehetnékem támadt. Aznap például Hegyesdtől egészen a Csobánc lábáig egy lélek sem volt körülöttem. A Csobánc alatt kicsivel aztán összefutottam és fröccsöztem egy jót egy - addig - ismeretlen vándortúrással, akivel az aznapi célig már együtt gyalogoltunk. Egyedül is voltam, meg nem is.

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre!



#2 Nem érezted egyedül magad?

Lásd #1

 


#3 Hány kilós volt a hátizsákod? Mit vittél magaddal?

Ez a kérdés onnantól fogva foglalkoztatott engem is, hogy tavasszal a főszerkesztő megkérdezte, szeretnék-e részt venni a túrán. Mert oké, hogy rendszeresen túrázom napi 20-25 kilométereket, de ezt egynapos zsákkal és felszereléssel teszem. Oké, hogy vittem már egyheti holmit tengeri kajakban, az azért közel sem ugyanaz, mintha a hátamon vinném a házam. Fogtam az 52 literes zsákot, a mérleget, pakoltam és mértem. Szelektáltam, újrapakoltam és újra mértem.

 

Hátizsák: összesen 12,6 kg... maradhat?

A körülbelüli végeredmény pedig ez lett: maga a hátizsák, sátor, hálózsák, derékalj, gázfőző, bögre, polár, 3 póló, 3 zokni, 3 rövidnadrág, 3 alsónemű, könnyen száradó törölköző, elsősegély csomag, fejlámpa, esővédő, esőkabát, papucs, szárítókötél, nassolni való pirított dió, mazsola, térkép, mobil, töltő, iratok, pénz. Összesen 12,6 kg. Víz nélkül.

Sok? Éppen elmegy? Azért kellett némi erő, hogy a hátamra vegyem, és a túrabotok is sokat segítettek a súly cipelésekor, de a csípő- és vállpánt beállítása után már egészen kényelmesnek tűnt a dolog. Gyors szemrevételezés és közvélemény-kutatás során később megtudtam, hogy a zsákom egy erős közepes súlyú versenyző a Vándortúrán.

Volt, aki mindössze egy alig megpakolt 16 literes Känken zsákkal indult útnak, és volt, aki majdnem 30 kilósra pakolt 80 literessel vágott neki. És olyan is, aki inkább le sem mérte, mondván, úgyis mindegy, hogy hány kilót cipel, mert mindenre szüksége van belőle.

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre! 



#4 Hol sátoroztatok?

Mezőn, réten, focipálya mellett, csillagos ég alatt…

A nulladik szálláshelyünk, ahonnan másnap a Vándortúra rajtolt, Zánkán volt, a Gyógynövényvölgy látogatóközpont melletti füves területen. Innen már jól látszott és hívogatóan magasodott első napi túránk egyik csúcspontja, a 337 méteres Hegyestű bazaltcsoportja.
Az első bázist Mencshely határában, mesés Kab-hegyi kilátással, mezőkkel tarkított, naplementében úszó helyen alakították ki.

A második éjszakát Csórompusztán töltöttük, ahol igazi ötcsillagos fesztiválhangulatot adtak a hatalmas, zegzugos kertben felállított sátraink, a fák közt lógó függőágyak, színes lampionok. A hely varázsa azonnal magával ragadott, még arra is volt energiánk, hogy a hosszú gyaloglás után egy laza naplementés jógával nyújtóztassuk meg fáradt tagjainkat. Vacsi után pedig körbenézhettünk a pár száz méterre lévő Hello Wood - egyébként budapesti székhelyű, kreatív építész- és dizájn stúdió - nyári művészeti táborában is.

Harmadik bázisunkra egészen a köveskáli piacig kellett gyalogolnunk, ahol akár Juli néni pavilonjában is volt lehetősége - és erős késztetése - aludni annak, akit az éjszakai vihar 60km/h-s széllökései kizavartak a sátorból.
Utolsó előtti szállásunkat a káptalantóti futballpálya körüli terület adta, körben itt is szalmabálák sorakoztak, és sokat sejtetően láttatta magát a Tóti-hegy körpanorámás csúcsa.
Az idei cél, az utolsó állomás pedig már a Balaton partján várt minket a Badacsonyörsi strandon.

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre! 

 

#5 Ettél rendesen?

A Fjällräven Vándortúrára való jelentkezési díj tartalmaz napi kétszeri étkezést: reggelit és főtt vacsorát, igény szerint húsmentesen. Így biztosított volt a napi energiabevitel egy része.

További 10 ezer forintért napközbeni, liofilizált készételt is lehetett kérni, és természetesen ebből is volt húsmentes verzió. A reggeli zsemléért, vajért, lekvárért, paradicsomért, gyümölcsért és sajtért 7-től lehetett beállni a sorba, ezek mellett egyik nap rántotta, a húsevőknek virsli, kolbász volt menü, a vegáknak pedig különböző ízesítésű zöldségpástétomot, sajtot adtak.

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre! 



A készételeket napközbenre általában nem vittem magammal, mert ott lapult a zsákomban a dió, mazsola, energiaszelet, és útközben mindig akadt a fákon nyári alma, a szeder is termett ezerrel, valamint útba ejthettünk kisboltot jéghideg sörért, gyümölcsért, nassolnivalóért. A Vándortúra ellenőrző pontjain is mindig várt minket egy-egy finomság, csoki, keksz, alma, és háziszörppel is lehetett töltögetni a kalóriaraktárakat.

 

A vacsorákat mindig az adott napi szálláshely településének lakói készítették számunkra

Ha úgy érkeztünk, hogy még volt idő a vacsoráig - akkor alágyújtottam és megettem a gombás/diós olaszos tésztát, kesudióval ízesített rizsételt, utána pedig következett az igazi vacsi, amit mindig az adott szálláshely településének lakói készítettek. Az első bázison, Mencshelyen gombapöri volt rizzsel, Csórompusztán zöldséges ragu és piskóta készült, Köveskálon a Káli Kövek borásza főzte nekünk reggel 8-tól az árpás lecsót, Káptalantótiban pedig zöldséglevest és húsmentes kenyérlángost kaptam, de volt grillezett hús és zöldség is az ínyenceknek. És hogy ne száradjunk ki, a régió boraiból is kóstoltunk, Köveskálra és az utolsó szálláshelyre pedig egyenesen kitelepült a Sabar Borház.

A fentiekből is látszik, hogy éhezésről szó sem volt, de azért a hazaérkezésem utáni nap simán kiettem volna kedvenc görög éttermemet a fokhagymás pita, fetasajtos-paradicsomkrém, házi sajtgolyó és grillezett padlizsán készletéből…

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre! 


#6 És a nagybetűs Pihenés, Relax, Semmittevés?

A túra (is) pihenés számomra. És több résztvevővel konzultálva kiderült, hogy másnak is. Hiszen a gyaloglások után és éjszaka bőven adódik alkalom elcsendesedésre, nyugira, olvasgatásra és a napi élmények megbeszélésére is. Lehet heverni a függőágyban, nyújtózkodni, bakancstól fáradt lábakat hidegzuhanyozni, vagy csak bámulni, nézelődni akkor is, ha már megtettük a napi távot.

 

Ez a gyaloglás pedig alapból nem verseny, nem teljesítménytúra, van alkalom kávét főzni a nagyvázsonyi Kinizsi vár tövében, hűsölni a Fekete-hegy tetején álló Eötvös-kilátóban és bámulni a siklóernyősöket a Csobánc tetején.

 


Azt, hogy pihenek és kikapcsolódom, általában onnan szoktam tudni, hogy egy idő után fogalmam sincs arról, hogy milyen nap és hányadika, gyakran még azt sem, hogy milyen hónap van. Színtiszta flow-élmény ez, ami a Vándortúrán nálam most a harmadik nap reggelén, Kapolcsra betérve jött elő, valahol az Eger-patak melletti százéves vízimalom felé ballagva.

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre!

 

#7 Hiszen most jártuk végig a Balatoni Kéket? Nem volt unalmas majdnem ugyanoda visszamenni?

Igaz, hogy egy hónappal a Vándortúra előtt fejeztem be a Balatoni Kék túrát, és az Országos Kéktúra itt futó szakaszait is bejártam már oda-vissza, de a Balaton-felvidék a szívem egyik csücske, a tanú hegyekkel, kőtengerekkel, majorságokkal, templom- és várromokkal, mesébe illő településeivel, a távolban lustán elterülő Balatonnal.

Minden nap útba ejtettünk olyan helyeket, ahonnan újra rácsodálkozhattam a tájra: első nap ott voltak mindjárt a Hegyestű bazaltorgonái, majd a Szent Balázs templomrom, Dörgicse és a Halom-hegy kilátója. Másnap Nagyvázsony és Zádorvár romjai, a harmadik etapban pedig a Kapolcs feletti Királykő, a Fekete-hegy panorámája, a negyedik és egyben leghosszabb, legmelegebb napon pedig várt minket Szentbékálla kőtengere, a Hegyesd és a Csobánc. Levezetésképpen, az utolsó túranapon a Tóti-hegy 360 fokos körpanorámáját, a Salföld major finom kávéját is élvezhettük.



Az 5 nap alatt sokszor-sokadszor kerített hatalmába az érzés, hogy a Balaton-felvidék az örök megunhatatlan, az a hely, ahová bármikor szívesen visszatérek.

Ha Te is így vagy vele, akkor kövesd nyomon a 2020-as Fjällräven Vándortúra híreit, mert úgy tudjuk, a jövő évi túra útvonala is ezeken a tájakon halad majd át.

 

Fjällräven Vándortúra 2019 Forrás: Ferenczi AnitaGalériáért katt a képre!

 

Ha pedig idén lemaradtál, de szeretnéd bejárni a 2019-es Fjällräven Vándortúra helyszíneit, az alábbi linkeken megtalálod az útvonalakat:

1. nap: Zánka - Mencshely: 19,83 km

2. nap rövid táv: Mencshely - Kapolcs 14,59 km
            hosszú táv: Mencshely - Kapolcs 25,29 km 

3. nap rövid táv: Kapolcs - Köveskál 14,66 km
            hosszú táv: Kapolcs - Köveskál 27,41 km

4. nap rövid táv: Köveskál - Káptalantóti 14,02 km
            hosszú táv: Köveskál - Káptalantóti 24,35 km

5. nap: Káptalantóti - Badacsonyörs 12,65 km

 

Itt pedig:


       Az egész Vándortúra hosszú útvonala egyben 109,09 km

  

          Az egész Vándortúra rövid útvonala egyben 75,36 km

 

 

 

Ha tetszett a beszámoló, készülj 2020-ra, kövesd figyelemmel a Vándortúra Facebook oldalát:
Fjällräven Vándortúra hivatalos Facebook oldala

Olvass többet a témáról: túra, Fjällräven Vándortúra, vándortúra, Balaton-felvidék, túrabeszámoló

Ajánló