- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A 2. sorszámmal jelentkező Aquarius Triatlon Verseny szervezőcsapatának részéről kedden este Herczeg Ferenc azzal kéréssel keresett meg, hogy írnék-e pár sort, mondhatni privát összefoglalót a közösen együtt töltött/sportolt július 5-ről, amelyet sokunk emlékezete "pirosbetűs" ünnepként tart majd számon - természetesen az idők végezetéig.
Íme...
Kenyéradó gazdám még június elején jelent meg a szerkesztőségben egy helyi triatlont versenyt hirdető plakáttal, majd rögvest parancsba adta, hogy jelenjek meg a szervezőcsapat egyik soros, kávézással vegyített munkaértekezletén. Hosszú, de sikerekkel nem sűrűn irdalt sportpályafutásom alatt, majd a kötelezően választható szakmai feladványaim miatt is számos ilyen munkaértekezletet ültem és jegyzeteltem végig - az eredményt most nem részletezném -, ám e találkán úgy alakult, hogy elkezdtek érdekelni ezek a figurák, akik fejükbe vették, hogy csinálnak egy jópofa kis sportnapot, amely egyszerre nyitott a triatlont és annak elemeit is professzionális szinten gyakorlók, valamint a lelkes amatőrök felé egyaránt.
Teltek a hetek, egyre jöttek az infók és kezdett összeállni a kép, hogy ezek a srácok valóban egy számos szempontból Értékes Rendezvényt kívánnak létrehozni. Itt Dunaújvárosban. Nem szeretném túl sok nagy és magasztos jelzőt idecipelve felhabozni a történteket, de így pár nappal a vasárnapi triatlon után is úgy érzem, valami szépreményű sorozat kezdetén lehettek ott azok a szerencsések, akik vállaltak a felkínált vasárnapi kihívást.
Kép forrása: Ady Géza
Galériához klikk a képre!
De nem kocogjunk ennyire előre! Szóval, úgy terítette a sors a lapokat, hogy az utolsó utáni egyeztetések egyikén is ott ültem a srácokkal és csak mondták: közel hatvan önkéntes, segítő diákok, pedagógusok, profin és értő módon megszervezett biztonságiak, polgárőrök, mentősök és egy kis családi jellegű kikacsintásként: vattacukor, ugrálóvár, lángosfelvevőhely, miegymás...
Volt, hogy magamban jót mosolyogtam ezen, aztán szombaton kora délután, szoktatva magamat az afrikai hőhullámhoz mozogtam egy keveset a verseny fő helyszínének szánt dunaújvárosi alsó Duna-parton és rögvest tudatosult bennem, hogy itt minden nagyon rendben lesz. A szervezők valóban profi hátteret és körítést biztosítanak majd a versenynek, mert fontos számukra, hogy a résztvevők minden, de tényleg minden szükséges (plusz) szolgáltatást megkapjanak.
Ritka az ilyen a mai Magyarországon, pláne a sport területén, amely legtöbbször sajnos már csak az izmos lehúzásról szól.
Kép forrása: Ady Géza
Galériához klikk a képre!
Maga a verseny számomra igazi közösségi és egyben sportélményt nyújtott. Többségében őszinte és segítő, nagyon korrektül versenyző figurákkal találkoztam, a már említett önkéntesek és a segítők hada pedig tényleg megtett mindent, hogy teljesíthesd, amit vállaltál.
Viszonylag ritkán adatik meg, hogy a verseny szervezőit is vastaps köszönti a zárás után. Esetünkben ez így történ vasárnap délután a 2. Aquarius Triatlon Verseny fináléjában. És ez többen mond bármilyen mondathalmozó értékelésnél.
A szüzesség elvesztése, azaz a nagy áttörés után alaposan fel lesz adva a lecke a szervezőcsapatnak, mert gyanítom, híre megy a történteknek és a következő év júliusának elején úgy kell kiszolgálni a sokasodó számú résztvevőt, hogy egy aprócska centit sem szabadna engedni a már elvárt minőségből.
Nincsenek kétségeim, az Urak már agyalnak a következő évi feladványon és nagyon meg lennék lepve, ha csak simán lemásolnák az idei bravúros teljesítményt. Valami készül Újvárosban, és ezt jó lesz észben tartani. Mindenkinek!
Kép forrása: Ady Géza
Galériához klikk a képre!
Külön köszönet a kizárólag barátokból, ismerősökből álló a pálya építésétől egészen a bontásig jelen levő embereknek akik ilyen irányú tapasztalat nélkül ámde kellő kreativitással oldották meg a felmerülő akadályokat.
Köszönjük a rendőrség polgárőrség és gimnáziumok részéről jelen levő állomány hozzáállását kitartását.
Zárásként pedig köszönet a versenyzőknek akik az őket különösen megpróbáló hőség ellenére ha kellett humorral, vagy egyszerűen a hüvelykujj felfelé mozdításával értékelték a segítők munkáját.
Hát ettől lett ez egy ilyen NAP.
Jövőre veletek ugyanitt.
