- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Azért az nem lehet, hogy csak úgy szó nélkül elmenjek a múlt hétvége mellett. A klubból egy igen szép különítmény vett részt az olaszországi nyaralóhelyen megrendezett Grand Prix-n, melyet vasárnap egy Challenge Rimini elnevezésű 70.3-as verseny egészített ki.
Szombaton a gyorslábú versenyzőké volt a terep. Horváth Zsani a helyi Rimini Triathlont erősítette, míg Fuchs Reni, Dudás Eszti és Anheuer Krisi partnerklubunkat a Peperoncinot. Az olaszok először kísérleteznek egy franciaországi bajnoksághoz hasonló széria életre hívásával. Idén három forduló lesz, ez volt minden szempontból a debütálás. A komplett olasz válogatott mellett francia, német, cseh, orosz menők is tagjai voltak a mezőnynek, nomeg a Krisi. A magyar srác nagy örömünkre a nemrég WTS dobogós orosz Polyansky előtt végigvezette az úszást, majd az élbollyal kerékpározott. Ez sajnos körről-körre nőtt, így a végén mintegy 40-en rendeztek egy borzalmas vérfürdőt a futópályán. Nem meglepő módon az orosz behúzta a versenyt, második az olaszok nagy örömére a dél-tiroli Hofer lett, míg harmadik a francia Andre, aki nem mellesleg Peperoncinos. 4ik megint egy klubtárs, az ír Shaw. Krisi kissé még szezon eleji futással a 27ik lett végül.
A nőknél Zsani úszott végig a frontban. Ő 3ikként lépek ki a vízből, és kaszálta a homokot a depóig. Reni kissé hátrébb, neki már nem volt esélye csatlakozni az élsorhoz, míg Eszti pár másodperccel még hátrébb. Zsé ügynök serdülőktől szokott burleszk jelenetet adott elő a depókijáratnál. Nemes egyszerűséggel fetrengett egyet a kerékpárjával, minek gyümölcsként búcsúzott is az első sortól. Utána Renivel és még pár agilisabb kislánnyal hiába dolgoztak, a top9 szépen együtt melózva egy perccel ellépett. Eszti pár kullanccsal a hátán Reniék mögött tempózott ekkor, de alig szakadt, tehát szépen dolgozott. Futáson az elsők beérhetetlenek voltak. A helyi Bonin meggyőzően nyert másik két olasz előtt. Reni idei legszebb futását bemutatva lefutotta a teljes bolyt, így 10ik lett, nem mellékesen legjobb Pepés. Eszti óriási futással a 14ik helyig zárkózott. Első bolyból dobogóért futott volna. De ugye a sportban nincs volna... Zsé ügynök, miután pár nappal a verseny előtt derült ki, hogy éppen egy mononukleózis betegségen esett át, edzői engedéllyel a futást már lazára vette, 20körül érkezett.
Vasárnap fiúknál Ruzsás Dávid lányoknál Zelinka Gabi képviselte a Peperoncinot és az Uniqa Teamet. A mezőny pechükre a tavalyinál sokkal durvább volt, így az igen combos kerékpáros pálya mellett nem kis nevekkel kellett megküzdeniük. Ruzsa végig a top10-be kerülésért harcolt, ami most nem jött össze. Elsősorban kerékpáron voltak nagyon elemükben a fiúk, többen falnak is mentek a nagy hazardírozásban. Többek között a többszörös világbajnok új-zélandi Bozzone is így járt, aki a 6ik helyen kullogott be. Nyert a tavaly még Pepés, volt ex kerékpáros Pascuale, második a tavaly még rövidtávozó osztrák Giglmayr, akit például Ruzsa tavaly szépen elvert egy osztrák versenyen, harmadik az angol Nicholls lett. Ruzsa a 15ik helyen érkezett, szép, kemény menetet követően.
Zelinka Gabi tavaly itt 5ik lett, akkor Csomor Era nyert. Az időket ismertük, a cél az volt, hogy elsősorban annál menjen jobbat vagy 10 perccel. Nos, úszásban az ITU-s menő Vanessa Raw-tól 1900m-en 50mp-cet kapott csak, ami jó előjel volt. Utána kerékpáron vagy negyed órával ment gyorsabban, és az 5ik helyen kezdhette meg a futást. Eleinte Raw volt, aki előtte futott, de hamar falnak ment, így Gabi hamarosan a 3ik helyet ostromolta. Közben hátulról is jöttek jó futók, először a Hawaii 8ik hellyel büszkélkedő Gina Crawford, másrészről a német Sammler. Utóbbi egyenletes futással átvette a 3ik helyet, sajnos Gabi épp akkor nem volt olyan passzban, hogy átvegye a ritmust, pedig meggyőződésem, hogy le tudta volna hajrázni. Később Crawford is megelőzte és 50mp-re eltávolodott tőle. Ekkor kezdtem el tombolni a pálya szélén, és makkosban konkrétan végigfutottam mellette a promenádon az utolsó kört. Gabi feljött 19mp-re, de már nem volt ideje elérni a 4ik helyet, így a tavalyi eredményét ismételte meg. Mondjuk egyértelmű, hogy a tavalyi 1:35-ös futóidején is majd 8percet javítva, összességében kb. 20perccel gyorsabb 5ik hely sokkal erősebb mezőnyt sejtett. Kíváncsi vagyok, idén Ironman-en mit fog alkotni, de az előjelek nagyon biztatóak.
Verseny után gyors pakolás, ölelkezés, klubos cuccok begyűjtése, és délután fél7-es indulás. Még szerencse, hogy az keszthelyi versenyt is rendező I love Balaton-nak hála egy Ford Transittal utaztunk, mert Ruzsát vasárnap este nem kellett volna volán mögé engedni, úgy hiszem. J
Én droidként Nagykanizsáig toltam, ott fájó szívvel lemondtam a legélvezetesebb napfelkeltés utolsó 200-ról, amit a közben feltámadó Ruzsa megoldott. A reggel 6os érkezést aztán két napig pihentük, a szemhéjam még most is eltakarja a kilátást, de sebaj, jó kis túra volt. Hamarosan megyünk megint.