A leggyakoribb mászósérülések

A leggyakoribb mászósérülések

Takács Viktor
Takács Viktor - Támogatott tartalom
2022/10/27
Pár tipp arra, hogy hogy kerüljük el ezeket a sérüléseket, illetve, ha mégis megtörténtek, akkor hogyan kecmeregjünk ki belőlük

A sziklamászás és ennek beltéri verziója, a falmászás egyre népszerűbb sport manapság. A rekreáció szempontjából nagyon előnyös, összetett dologról van szó, ugyanis amellett, hogy fizikailag megmozgat, az extrém kihívások révén mentálisan is teljesen ki tud kapcsolni és nem lehet elmenni amellett sem, hogy igencsak megdolgoztatja a kreativitást is. A test ezáltal olyan komplex igénybevételnek vannak kitéve, amely kevés más sportágban valósul meg. Mint minden más sport, a mászás sem teljesen veszélytelen dolog, gyakran előfordulnak sérülések. A már említett extremitásból származó balesetek viszonylag ritkák, azonban az ilyen-olyan kisebb kellemetlenségek a mászók többségét előbb vagy utóbb utolérik. Ezek a sérülések általában sportspecifikusak, mivel a már említett kreativitás sokszor olyan mozdulatokra „kényszeríti” a mászót, amelyek mondjuk úgy, nem hétköznapiak. Lássuk, melyek azok a sérülések, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő ebben a sportágban.

Az ujjak sérülései

Annak ellenére, hogy a mászás során elsődleges cél, hogy a legtöbb terhelés a lábakra kerüljön, az ujjak sérülése a leggyakoribb. Ennek oka nem meglepő módon a túlterhelés, mely kezdők esetében onnan eredezik, hogy még nem igazán megy az említett „lábbal mászás”, a haladók pedig többnyire egészen egyszerűen túlvállalják magukat. A kéz ujjai sokkal összetettebbek, mint azt elsőre gondolnánk, így a sérülés lehetősége több helyen is fenn áll. A túlterhelt kis ízületek, az ízületi tokok, az ezeket körülvevő szalagok, illetve az izmokat az ujjpercekre rögzítő inak egyaránt sérülhetnek. 

Ízületi tokok

Mind közül a leggyakoribb az ízületi tokok károsodása, ezek közül is a kézközépcsontokat a felső ujjperccel összekötő ízület tokja okozza a legtöbb problémát. Amikor az ízületi tok, illetve az ínhüvelyek megvastagodott gyűrűs lefutású, szalagszerű része megsérül, az ujjat hajlító izom ina el tud távolodni a csonttól, ez pedig éles fájdalommal jár. Ezekben az esetekben a duzzanat is borítékolható. Egyébként a rándulástól elkezdve, a részleges szakadáson keresztül a teljes szakadásig (hallható a sérülés), illetve egyszerre több ujj sérüléséig (utóbbit általában műtik) bármi elkélpzelhető. A sérülés diagnosztizálása röntgen vizsgálattal történik, amit súlyosságtól függően 1-2 hét rögzítés követ (gyulladáscsökkentés mellett). A teljes gyógyulást követően legalább 6-8 hetes gyógytornára van szükség, mielőtt újrakezdjük a mászást. A gyógytorna során először csak óvatos szorító mozdulatokat végezhet a páciens (pl. gumilabdával), amit később emelkedő ellenállással szemben végzett (ujj)hajlítások követnek. Az edzésbe való visszatérést követően minimum 3-6 hónapig még javasolt a kineziotape használata az újrasérülés elkerülése végett!

A leggyakoribb mászó sérülések-1
Az ujjak edzése fingerboard-on
A leggyakoribb mászó sérülések-1
Forrás: Takács Viktor - Mozgásvilág

Gyulladások

Az ujjakat konkrét fizikai sérülés nélkül is túl tudjuk terhelni. Az inak és az ízületek egyaránt begyulladhatnak, ha túlzásba visszük a mászást. E gyulladások, pl. az ínhüvelygyulladás a klasszikus módszerekkel kezelhetők: rögzítés, pihentetés, masszázs, nyújtás, jegelés, gyógyszeres gyulladáscsökkentés. A gyógytornász javaslata ilyen esetekben a Manu Sensa csuklóízület bandázs.

Az ujjakat hajlító izmok

Mint már említettük, nem csak az inakat és az ízületeket, az izmokat is túl tudjuk terhelni. Mászás során az ujjainkon kívül természetesen a karunk többi részét is használjuk, így a kar többi izma és ízülete is potenciális sérülésveszélynek kitett terület. Az ujjakat és a csuklót mozgató izmok (melyek az alkaron találhatók) tipikus terheléses sérülése a teniszkönyök, ami tulajdonképpen a könyök alatt eredő alkarizmok gyulladása. E kórkép kezelése tehermentesítéssel és gyógyszeres gyulladáscsökkentéssel történik. A tehermentesítés történhet teljes pihentetéssel, illetve külön erre a célra kifejlesztett speciális bandázs segítségével, mint amilyen az Epi Forsa, vagy az Epi Sensa könyökízület bandázs, a gyógyszeres kezelés pedig a gyulladás (és fájdalom) súlyosságától függően történhet nem szteroid gyulladáscsökkentő tablettákkal és krémekkel, illetve súlyosabb esetben akár a szteroid injekciókkal is. A kezelést ebben az esetben is ki lehet egészíteni kineziotape-el, illetve gyógytornász felügyelete alatt végzett csuklóerősítő gyakorlatokkal (feszítő mozdulatok).

A váll sérülései

Gyakori sérülés a rotátorköpeny (váll) gyulladása, illetve a köpenyben található egyes izmok szakadása. Mint azt a bevezetőben is írtuk, a mászás közben a különböző „kunsztok” olyan mozdulatokra sarkall(hat)nak minket, melyek extra módon megterhelik az vázrendszerünket. Az ilyen mozdulatok kivitelezésében a legnagyobb szerepet a váll kapja, mivel szinte minden irányban képes mozogni. A vállízület ráadásul nagyon összetett, rengeteg izom és szalag veszi körül, melyek a legkülönbözőbb módokon és kombinációkban tudnak megsérülni. E komplex rendszert hívjuk rotátorköpenynek, melynek túlterhelése gyorsan az inak és a nyáktömlők gyulladásához vezethet. Bizonyos esetekben ezeken a helyeken kalciumlerakódások is keletkeznek, melyek tovább rontanak a helyzeten. A gyulladás okának lokalizálása a már említett komplexség miatt elég körülményes (sokszor lehetetlen), a páciens csak az állandó fájdalomról tud beszámolni. Kezelése így többnyire nem célzott, kezdeti rögzítés és helyi gyulladáscsökkentés után fizioterápiát javasolnak az orvosok. Fontos, hogy a fájdalmat ne becsüljük le, mivel egy idő után a sokszorosan túlterhelt területen akár szakadás is előfordulhat, mely akár műtéti beavatkozást is igényelhet! A rotátorköpeny degenerációja esetén a gyógytornász javaslata az Acro Comfort vállízület bandázs. 

A leggyakoribb mászó sérülések-2
A váll anatómiája
A leggyakoribb mászó sérülések-2
Forrás: Wikipédia

Esések

A vállöv és az alsó végtagok a mászás úgynevezett boulder (kötélbiztosítás nélküli, kis magasságban történő mászás szivaccsal borított talaj felett) szakágában a kisebb esések során is sérülhetnek. Hiába a vastag szivacs és a viszonylag kis magasság, egy rossz esés sok bajt okozhat. A boka vagy a váll általában akut módon sérül, de az is előfordulhat, hogy a sok egymást követő kis esés okoz idővel valamilyen túlterheléses sérülést. A boka esetében a legtöbbször előforduló sérülés a ficam, amelynél a gyógytornász javaslata a Malleo Sprint bokaízület ortézis. Ilyenkor leugrás vagy leesés során a boka (általában) túlzottan befelé fordul, mely mozdulat a külső, bokát rögzítő szalagok sérülését okozza.  Enyhe ficam esetén a szalag csak minimálisan sérül (rándulás), azonban súlyosabb esetben részlegesen, vagy akár teljesen el is szakadhat. Mászás során a váll tipikus sérülése az úgynevezett SLAP (Superior Labrum Anterior and Posterior) vagy labrum szakadás, amely tulajdonképpen a vállízület egy bizonyos részén történő porcleválás, melyet a nyújtott karra való esés, illetve a fej síkja fölött történő nagyobb erőkifejtések (hajlítások) okoznak. Ez járhat együtt a bicepsz ín, illetve egyes vállat rögzítő szalagok szakadásával is. E sérülések kezelésében a legfontosabb dolog a helyes diagnózis MRI-vel történő felállítása, mivel ma már a legtöbb esetben nincs szükség műtéti beavatkozásra, a rögzítés, gyulladáscsökkentés és gyógytorna, illetve különböző alternatív kezelési eljárások kombinációja (fizioterápiára, ultrahang, lökéshullámterápia stb.) meg tudja oldani a helyzetet. 

Bár nem minden sérülés elkerülhető, vannak tényezők, amik segíthetik elkerülni a bajt. A megfelelő bemelegítés, a megfelelő pihenés-edzés arány és a nyújtás nagyon fontos elemei kell, hogy legyenek a napi rutinnak. Fontos dolog az ellentétesen működő izmok edzése is. Hasznos társsportág lehet pl. a jóga, melynek segítségével fejleszthetjük a mobilitásunkat, így a testünk „tűréshatára” is magasabb lesz.

Hirdetés