Aki kicsit is tudatosan él és sportol az valószínűleg sokat hall és olvas arról, hogy a jó alvás kulcsszerepet játszik a sportteljesítményben és úgy általában a minőségi életben. Az ágyban történik a regeneráció nagy része és itt „dolgozódik fel” az a mértéktelen információ áradat is, ami a nap folyamán ért minket. Jó alvás nélkül nincs normális sportteljesítmény, nincs igazán boldog élet, sőt, egy idő után élet sincs, ugyanis a kóros alvásmegvonás akár halálhoz is vezethet. Ez a cikk természetesen nem lesz ennyire hatásvadász, csupán az alvás fontosságát próbáltam meg szemléltetni. Hatásvadász cikkekből és megnyilvánulásokból van egyébként bőven az interneten, sokszor sportolók is magyarázzák a bizonyítványukat elégtelen alvási és levegőminőségi körülményekkel a pl. szállodában. Mindeddig erre csak legyintettük, hogy duma és kifogás, de a sanghaji Jiao Tong Egyetem egyik kutatását olvasva már nem is annyira biztos, hogy az.
Az említett sanghaji egyetem építészeti és testnevelési tanszékén nemrégiben utánajártak annak, hogy a rossz minőségű levegőnek milyen hatása van az alvásminőségre és ez által a sportteljesítményre. Az eredményeket a Scientific Reports (Nature) folyóiratban publikálták, amit az összeesküvéselméletgyártók miatt emelnék ki, ugyanis a publikáció helye eleve ad egy komolyságot a dolognak, ebben a magazinban azért nem engednek bármit megjelenni.
A kutatásban 183 egyetemi hallgató vett részt, akiknél a kollégiumi szobájukban, alvás közben mérték a levegőben jelen levő szennyeződéseket és azt, hogy ezek mennyire befolyásolják a másnapi fizikai teljesítményt. Fontos kiemelni, hogy nem kontrollcsoportos vizsgálatról van szó, a kutatók nem manipulálták a levegő minőségét, hanem a természetesen előforduló különbségeket vizsgálták a kollégiumi szobák között. Nem volt tehát tiszta levegő és szennyezett levegő, a különbségeket a levegőminőség természetes változása adta (több hónapon keresztül folyt a vizsgálat). Szintén érdemes megemlíteni, hogy mivel sportteljesítmény mérésről volt szó, az egyéb befolyásoló tényezőket viszont igyekeztek kivenni az egyenletből, pl. 48 órával a mérés előtt már nem lehetett intenzív edzést csinálni és koffeint sem lehetett fogyasztani, mivel mindkét dolog jelentősen képes változtatni az eredményeken.
A levegőben természetesen sokféle anyag van, ami befolyásolja a minőségét, azonban a kutatók két anyagot találtak, amelyet különösen fontos figyelni a sportteljesítmény szempontjából. Az egyik a szén-dioxid, ami nem új felismerés, az „elhasznált” levegő is ennek az anyagnak az eredménye, ezért (is) szellőztetünk vagy kellene szellőztetnünk rendszeresen. A másik, és a kutatás szempontjából is izgalmasabb anyag a PM2.5. Ez tulajdonképpen nem is egyetlen anyag, hanem azoknak a 2,5 mikrométernél (az emberi hajszál átmérőjének 1/30-a) kisebb szilárd vagy folyékony részecskéknek a gyűjtőneve, amelyek apró méretük miatt a levegővel képesek bejutni a tüdőbe, sőt a véráramba is. Ezekről már korábban is tudták, hogy számos egészségügyi kockázattal járnak (pl. súlyos szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoznak), de a sportteljesítményre gyakorolt hatásukat eddig főleg edzés vagy verseny közbeni szennyezett levegőnél vizsgálták. Most azt találták, hogy a PM2.5 az általános egészségügyi szörnyűségek mellett arra is képes, hogy alvás közben, bizonyos koncentráció felett akár 20%-ot is rontson a másnapi sportteljesítményen. Az azért igen jelentős mínusz! Ezt egyébként úgy teszi, hogy csökkenti a mélyalvási fázis mennyiségét, ami a leghatékonyabb része az éjszakai alvásnak.
A kutatásban részt vevő diákoknak fizikai teszteket kellett végezniük, és többek között 1000 (férfiak), illetve 800 métert (nők) is kellett futniuk. Az említett PM2.5 11 µg/m³-es értéknél, ami mindenféle hétköznapi skála szerint is még teljesen jó minőségű levegőnek számít már 4%-kal rontotta a futóteljesítményt, ennek a háromszorosánál pedig a teljesítménycsökkenés a 20%-ot is elérte vagy meghaladta. Persze ez már szélsőértéknek számít, de mivel egy teljesen hétköznapi szituációban sikerült ezt bemérni, jól mutatja, hogy egy nagyvárosban milyen gáz tud lenni a helyzet. Szó szerint gáz! Csak, hogy kontextusba helyezzük ezeket a számokat, ez egy maratoni futásnál (3 órás célidővel számolva) azt jelenti, hogy a 11 mikronos „jó” levegőben is 3 perccel leszünk lassabbak, ha pedig ennél rosszabb a helyzet vagy érzékenyebbek vagyunk az ilyen szennyeződésekre, akkor akár 15 percet is bukhatunk a legjobbunkhoz képest.
Az is egyértelműen kiderült, hogy PM2.5 értékek negatív hatásait fokozza a magas CO₂-szint és a nem ideális páratartalom is, ám ezeket a kölcsönhatásokat a kutatás nem számszerűsítette, így itt nem tudunk konkrét percekkel számolni. Mint már említettem, ez nem egy kontrollcsoportos vizsgálat volt, azonban a témában léteznek ilyen módszerrel végzett kutatások is, amelyek hasonló eredményekkel zárultak, így egyelőre úgy tűnik, hogy a konklúzióhoz nem fér kétség.
Bár úgy tűnhet, hogy a levegő minőségének javításáért nem sokat tehetünk, ez nem így van. A kollégiumi szobákban a külső értékhez képest mért majdnem 10-szeres szén-dioxid szint egy sima szellőztetéssel korrigálható a modern HEPA szűrővel rendelkező klímák és levegő ionizálók használata pedig drasztikusan képes csökkenteni a szálló por koncentrációját. Apró dolgok, de megérnek egy kis odafigyelést, ha több percet is nyerhetünk vele egy maratonon. Olcsóbb, mint a legjobb versenycipő és úgy tűnik hatékonyabb is!
