Kiegészítés az izomrostokról c. cikkhez! Hír

A szívizom egyfajta átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Felépítése hasonlít a harántcsíkolt izmokéra, működése viszont a simaizmokéra emlékeztet. A cardiovasculáris rendszer működése igen bonyolult, én ehhez sajnos kevés vagyok. A szívizmok esetében nincs olyan mozgatóideges működési forma, mint amilyenről a vázizmokat alkotó lassú és a gyors izmok esetében beszélünk, ugyanis a szív önálló ingerületképzési és ingerületvezetési rendszerrel (szinusz csomó, pitvar-kamrai csomó) rendelkezik. A szív ez utóbbi tulajdonsága az automácia (külső inger nélkül is képes működésre; pl. ha a szívet kiemeljük a szervezetből, és valahogy –mondjuk valami csővel- vért áramoltatunk át rajta, akkor képes dobogni). Edzések hatására egyébként a szívizom térfogata és összehúzódási képessége megnő, a szív fala megvastagodik. Így egy ütéssel nagyobb vérmennyiség tud a szíven átáramlani. Ennek köszönhetjük, az alacsonyabb pulzust (szívfrekvencia). Állóképességi sportoknál egyébként a szív térfogatnövekedése egy nagyon domináns tényező. A vázizmok izomrostjaival való összehasonlításban még annyit érdemes a szívizomról elmondani, hogy ugyebár nem izomrostokról beszélünk, hanem izomsejtekről. Az izomsejtek térrácsot alkotnak. A szívizmok is természetesen képesek gyors összehúzódásokra, ahogy a vázizmok. A szívizomban több a mitokondrium (energiatermelő egység), mint a vázizmokban, és a hajszálerekkel való ellátottsága nagyon jó. Ennyi.
Írta: Future Forrás: powerhiker.fw.hu