A terhes nő szervezetében azonban olyan élettani változások következnek be, amelyek a test megdolgoztatását illetően óvatosságra intenek. A nagy erőkifejtéssel és hőtermeléssel járó edzést különösen a harmadik harmadban ellenzik az orvosok (az egyre nagyobb méhbeli teher miatt), ám a testhőmérséklet emelkedése a szervfejlődés szakaszában (tehát az első harmadban) is bajt okozhat. Minthogy a felmérések szerint a terhesség során eleve nagyobb a nő anyagcsere eredetű hőtermelése, ha ehhez hozzáadódik a testmozgásból származó többlethő, a belső (mag-)hőmérséklete 39 Celsius-fok fölé emelkedhet, s ez megzavarhatja a magzati fejlődést (szakmai szóval teratogén hatású).
Kerülnie kell a terhes nőnek minden olyan sportágat, amely test test elleni küzdelmen alapul, mert fennáll a has megütődésének, sérülésének veszélye, s arra is ügyelnie kell, hogy az edzés során még csak véletlenül se essen el. A Michigani Orvostudományi Egyetem családorvostani tanszékén dolgozó B. S. Apgar azonban a teniszezést is a feketelistára helyezi, ugyanis szerinte a terhesség során kissé fellazulnak bizonyos ízületek (egyebek között a kézközépcsontok és az ujjpercek közöttiek), s fokozott megterhelésük, stresszük előnytelen a terhesség szempontjából. Az igazsághoz, persze, hozzátartozik, hogy eléggé ellentmondásosak a terhességi edzés hasznával és ártalmaival kapcsolatos tudományos felmérések adatai, ezért a különböző orvoscsoportok nincsenek okvetlenül ugyanazon a véleményen.
Átcsoportosul a vér
A terhesség során csak a testtömeg nő, ám az izomzaté nem változik, így nagyobb testet kell az izmoknak mozgatniuk. Ez nem lenne különösebb gond, ám mivel a méh és a magzat, azaz a has, valamint az emlők gyarapodásával magasabbra kerül a test súlypontja, s ehhez az ágyéki gerinc előrehajlásának (szakmai szóval lordózisának) fokozódása társul, ez módosítja a test egyensúlyozását. Minthogy bizonytalanabbá válik a nő testtartása, hirtelen mozdulatok hatására könnyebben elesik és könnyebben meg is sérül. Arról nem is szólva, hogy az előrehaladott terhességű testtel fáradságos dolog hajladozni, hiszen az előredomborodó has és a fokozott lordózis hasi és ágyéki kellemetlenségekkel jár(hat).
Beleavatkozik a testedzés a keringési rendszer működésébe is. Nemcsak a szívverés percenkénti száma nő, hanem a szív összehúzódásakor a nyugalmi helyzetbelinél több vér préselődik az érrendszerbe. A többletvér a működő izmok fokozott tápanyag- és oxigénellátását hivatott kielégíteni, s evégett még a hasi szervekből, következésképp a terhes méhből is vér vonódik el. Nem is kevés. Egy vizsgálat szerint a hasi szervek vérellátása akár 50 százalékkal is csökkenhet, s ez a magzat oxigénhiányos állapotát idézheti elő.
Az anya testedzése nem vagy csak kismértékben hat a magzat szívverésére. Ha rövid időre (egy-két percre) mégis módosul a szívfrekvencia, az gyorsulás és lassulás egyaránt lehet.
Egy 1990. évi vizsgálat során az orvosok azt tapasztalták, hogy percenként öttel-tizenöttel nőtt a magát edző anya magzatának percenkénti szívfrekvenciája, míg csaknem ezzel egyidejűleg két kutatócsoport is a szívverés lassulását figyelte meg.
A nő testhelyzetétől szintén függ a szívverés száma. Huzamos ideig tartó álláskor akár 18 százalékkal is csökkenhet a szív által percenként pumpált vér mennyisége, hason fekve ellenben csak 9 százalékkal juttat kevesebb vért az érrendszerbe. Az utóbbi annak tulajdonítható, hogy a megnagyobbodott méh a visszerek összenyomásával akadályozza a vérnek a szív felé áramlását.
Mennyi oxigénre és energiára van szüksége a magát edző terhes nőnek? Természetesen többre, mint nyugalmi állapotban. Túlzásba nem vitt testmozgás esetén csak mérsékelten gyarapszik a légvételek száma, s ezzel a nő fedezi a saját és magzata oxigénszükségletét. Nem fárasztó testedzés esetén nincs sok többletenergiára sem szüksége. Minthogy a terhesség első két harmadában az orvosok napi 150, míg a harmadik harmadban napi 300 kalóriányi energiatöbbletet ajánlanak a nőnek, a fokozott izomműködés energiaigényét ehhez hozzá kell számítani. Arról, hogy ez mennyi ételt vagy energiatartalmú italt jelent, az orvos vagy a dietetikus ad felvilágosítást. Ha a terhes nő megfogadja a tanácsukat, a testtömege nem lesz több annál, mint amennyi kívánatos.
Ellenjavallatok
A felmérések azt mutatják, hogy a nem megerőltető testedzés nem zavarja meg az egészséges nő terhességének menetét, érdemben nem fokozza méhösszehúzódásainak gyakoriságát és erejét, nem idézi elő magzatburkának megrepedését, következésképp nem fenyegeti koraszülés. Jótét hatás ugyanakkor, hogy a magát edző nő a terhesség végéig jó erőnlétben érzi magát, s emiatt valószínű, hogy gyorsabban és bonyodalmak nélkül szüli meg magzatát. Az a terhes nő ellenben, aki magas vérnyomásban, méhnyak-elégtelenségben vagy méhüri vérzésben szenved, elöl fekszik a méhlepénye, megrepedt a magzatburka, valamint az előző terhessége koraszüléssel végződött, kerüljön mindenféle testi megerőltetést. Ezt ajánlják azoknak is, akiknek rendellenesen működik a pajzsmirigyük, illetve szív-, érrendszeri és tüdőbetegségük van.
Ha nincs akadálya annak, hogy a terhes nő eddze magát, arra egyénre szabott program alapján kerüljön sor. A testhőmérséklet emelkedésének csökkentése végett megfelelő legyen a ruházata, s lehetőleg kora reggel, vagy késő este végezze a gyakorlatokat. Kivétel az úszás, ugyanis a víz jó hővezető.
Az edzésadag a terhesség idejétől és az egyéni teljesítőképességtől függjön. Az első harmadban a nő jobban megdolgoztathatja a szervezetét, mint a harmadikban, amikor kíméletesen kell bánjon magával. Az edzésadag szó láttán nem okvetlenül valamilyen sportágra kell gondolni, hiszen a séta is megteszi. Ezenkívül haszna van az úszásnak, az állva, ülve vagy fekve végzett terhestornának és a szobakerékpározásnak is.
Forrás: Fittség.hu