Menü

2012.04.09.     Hozzászólás 0

Larache - Dudás Eszti beszámolója

Az idén első éves U23-as Dudás Eszter 2012-es debütálásáról ...

Az idén első éves U23-as Dudás Eszter 2012-es debütálásáról olvashattok pár sor élménybeszámolót.

Idén harmadszor indultam Larache-ben, és "marokkói hagyomány" van születőben azzal, hogy a rajt késik 1,5 órát. A világon szerintem ez az egyetlen hely, ahol senkit nem izgat milyen nevek vannak a profi mezőnyben, az elit rajtot az amatőrökhöz igazítják. 10kor rajtoltak az amatőrök és közölték, hogy amíg azok be nem fejezik a kerékpározást, addig mi tuti nem indulunk el.... Kb. 30perc után jött ki az első úszó, ami mutatja az age-group mezőny erejét... Az utolsó 11kor... Mi ekkor rajtoltunk volna. Akik voltak tavaly is azok már meg sem lepődtek, akik meg nem azok hamar beletörődtek, úgyhogy minden komolyabb háborgás nélkül ült mindenki a félig felvett neoprénjében egy 5nm-es sátor alatt mivel kb. 10percenként esett egyet az eső. Aztán délben szóltak, hogy öltözzünk és ússzunk át, mivel lassan kezdődik a verseny. Egyéb konkrétumot nem árultak el :)

Mikor mindenki átért a rajthelyhez, kihívtak a vízből, felsorakoztunk, újra besétáltunk és kisebb nagyobb eltéréssel egy vonalból el is indultunk. Az úszás a szokásos volt, 3an elúsztak (Lucy Hall, Vanek Margit, meg a későbbi győztes spanyol lány) Aztán jött egy 8-10fős boly, majd attól kissé leszakadva jött az én bolyom. Végre tökéletes neoprénem volt, hihetetlen, de nem állt be tőle a vállam. Ennek is köszönhető, hogy jó helyen fejeztem be az első számot. További pozitívum, hogy viszonylag könnyen meg is szabadultam tőle így mindössze egy 100m-es hátrányban kezdtem a kerót a Yelistratovás boly mögött. Szerencsére a lengyel Cieslakkal összedolgozva szépen lassan összeszedtük a lehulló embereket, kb. 5-7km-nél hátba is csaptuk a nagy bolyt. Szó se róla addig nem nagyon kaptam levegőt és a kulacsomig még véletlen sem tudtam lenyúlni, de megérte. A 4kör végére utolértük a legjobb úszóktól leszakadó Vanek Margit féle sort és végül kb 15en együtt fejeztük be a második számot a 2 szökevény mögött. A depózás jól ment és az elején fagyott lábakkal nagyjából a futás is. Aztán lassan kezdett visszaütni a kemény kerékpározás, a felfelékben szép lassan mentek el az emberek... Volt akivel tudtam kicsit futni, volt aki csak köszönt. A kör végére be is álltam a 12-13ik helyre, néha közeledtem az előttem lévőhöz néha távolodtam, de  semmiképp se mondanám, hogy én irányítottam volna a tempót... Fáradtak voltak a lábaim, néha az emelkedő közepén nem voltam biztos benne, hogy meglátom a tetejét. Aztán az utolsó körben hátulról még megelőzött egy spanyol, aki arra tökéletes volt, hogy én meg megelőzzem végre Cieslakot, így a 12 helyen maradva értem a célba. Elégedett vagyok a helyezéssel, szerintem a mostani formámmal több nem ment volna. Külön élvezet volt ilyen nagy bolyban tekerni, hiszen rég voltak ezek az emberek körülöttem úszás után. Remélem az úszás-bringa Eilatban is így megy majd... Futáson meg hála Istennek ott legalább hegy nincs...:)

 

Üdv: Eszti

Szponzorok

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.