Belgrád

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2009/09/09
Hirdetés

Ketten hallgattunk a hívó szóra, melyet a belgrádi triatlon szervező‘i intéztek a magyarok felé hivatalos weboldalunkon. Bajai Petya és én a régi szép emlékekbő‘l kiindulva vállalkoztunk a belgrádi túrára. Anno is kimentünk ketten, én petya harmadik lett, míg én nyertem. A verseny most egy másik helyszínen került megrendezésre, melyet sikerült pikk-pakk megtalálni.

A határon eltöltött, be nem kalkulált egy órás tökölés okozta stresszelés felesleges volt, mert megérkezésünkkor a várt nagyszabású verseny helyett találtunk egy 50fő‘s baráti összejövetelt

Picit el is bizonytalanodtunk, hogy itt most akkor valóban egy 5000euros verseny lesz-e megrendezve. Az 5000euro egyébként forintra váltva az idén Triatlon Tourban szereplő‘ 5 magyar verseny összes pénzdíjának szummáját jelenti Elgondolkodtató

Ja, és ha nincs az igen korrekt bajai verseny, akkor a mérleg még siralmasabb.

 

Szóval szépen beneveztünk (illetve csak Petya, mert hihetetlen hírnevemnek hála, ingyen megkaptam az egyes rajtszámot J ), bedepóztunk, aztán vártuk, mi lesz.

Tessék-lássék bemelegítettünk, mert megláttunk egy potenciális ellenfelet, a Vladimir Savic-ot, Vladát, aki esetleg futáson még megviccelhetett volna minket. Kerestünk egy sűrű bokrot, mert Szerbiában még nem annyira elterjedtek a nyilvános WC-k a város közepén sem, a kávézókban pedig hallani sem akarta róla, hogy két ismeretlen nyelven hadováló, testükön számokat viselő‘, buzi cicanadrágot, és térdig érő‘ zoknit viselő‘ rosszarcú legény beljebb kerüljön könnyítés céljából. A Margit-szigeten kísértetiesen hasonló a helyzet, itt is erre a célra szakosodott cserjék oldják meg a problémát

Aztán rohantunk a rajthoz.

Kár volt.

Két perccel a rajt elő‘tt, mi nyakig Richtofitban, bemelegítve ugráltunk, de ekkor angyali nyugalommal szerbül kezdtek üvöltözni. A rajtszámokat sorolták, és egy tök béna lány egyesével feltette az egész mező‘nyre a chipet! Ez nem tartott tovább, mint tíz perc, tehát legalább mindenki pont ugyanannyira merevedett le a 15fokban. A vízbe nem mertünk bemenni, mert eleve hidegnek tűnt, amire a szervező‘k azt mondták, hogy így ránézésre nem tűnik 20foknál hidegebbnek, ezért nincs neoprén.

Kérdeztük, mi a pálya, erre rámutattak a parkoló hajók közül kettő‘re, és mondták, hogy akkor azt kétszer, jó?

Egy gond volt, a víz úgy 1:10-es tempóban folyt a hajók meg tök merő‘legesen elő‘ttünk voltak, azaz, oldalazva kellett haladni. Egy gyengébb szerb pasas beugrott, ő‘ konkrétan egy helyben nyomta a stég elő‘tt. Fogalmam sincs, hogy a csajok hogyan jutottak el a hajókig, nem hogy kétszer, de egyszer is

Lényeg a lényeg, rajt után 2perccel már tele volt a folyó minden irányban csapkodó szerbekkel, meg két magyarral. Mi megtaláltuk a hajókat kétszer, és sikerült valahogy ki is másznunk. Igen boldogok voltunk.

Vlada éppen leszakadt, így gondoltuk nem várjuk meg, és hátszélben 42-45, pofaszélben 39-40-el nyomtuk felváltva. El is mentünk rendesen, meg leköröztük a fél mező‘nyt az 5km-es pályán. ők baromi boldogok voltak, mert ilyen sebességgel biztos, hogy még nem haladtak. Sokszor össze is kaptak rajta, hogy ki mehet közvetlenül mögöttünk J

Keró is megvolt végre, mehettünk futni. Baja belekezdett, mint állat, pedig én úgy gondoltam, könnyűt futunk, aztán egy kamu hajrával beérünk valahogy, ha már így alakult. Na, ezt az ötletemet nem tudtam neki elmondani, mert a kezdeti 10mp megmaradt végéig. Szerintem elég jól haladtunk, majd google-ön lemérem mennyi volt a tempó.

Izgulva vártuk az eredményhirdetést. Majdnem biztosak voltunk benne, hogy itten talán néhány dínár lesz, de 5000euro tuti nem. Nagy meglepő‘désünkre két autogrammért cserébe már adták is a borítékot. Anno 700-600-500-400-300 volt a leosztás, most 1000-600-val kezdő‘dött! Nem voltam topformában, de 400pluszért lehet, hogy nagyobbat küzdök J

Mindegy, két boldog ember szállt vissza a kocsiba.

Amúgy kívánjuk a szerbeknek, hogy még sok ilyen versenyt rendezzenek, és akkor be is vehetnénk a Tourba egy-két versenyüket J