Menü

2006.03.31.     Hozzászólás 0

A 24 órás verseny története - I.

Andy Milroy, ultrafutó történész és statisztikus által biztosított adatok alapján összeállította Ian Cornelius.

A feljegyzett történelem előtti idők óta futó ember érdeklődése felébredt az iránt, mekkora távot tehet meg a nap egy ciklusa alatt, "naptól-napig", ahogy nevezték.

Az első feljegyzett egynapos futóteljesítmények majdnem 2500 évvel ezelőtt történtek az antik Görögországban, időszámításunk előtt 479-ben, mikor egy futó Planta-ból Delfibe futott, egy napon belül téve meg a 182 kilométeres oda-vissza utat.



Az első sikeres, valamennyire mai értelemben vehető 24 órás futás a tizenötödik vagy tizenhatodik században volt. A résztvevők a Török Birodalom általában perzsa futárjai (peichs) voltak, akik Konstantinápolyból (Isztambul) Adrianople-be (Edirne) futottak. Ez hozzávetőlegesen 200 kilométernek felel meg.
A 24 órás verseny 1806-ban, az angliai Newmarket-ben született meg, Abraham Wood, és a később Barclay Kapitány néven ismertté vált Robert Barclay Allardice összecsapásából. A verseny nem hozott nagy izgalmakat, mert Wood 35 kilométernél kiszállt. Szakértők úgy jósolták, hogy Barclay, a 19. század nagy atlétikai alakja, 216 kilométerig juthatott volna 24 óra alatt.
Később, 1809 nyarán, Barclay lett az első ember, aki egy mérföldet futott/gyalogolt minden egyes nap minden egyes órájában 1000 mérföldön (1609 km) keresztül. Ez mindössze kilenc órával kevesebb idő, mint hat hét.
1823-ban Russell, egy fiatal ír, 204 kilométerig jutott 24 óra alatt.
Az 1870-es évekig, a hatnapos versenyek megjelenéséig, már nem születtek számottevő eredmények. Ekkor az amerikai Edward Payson Weston 500 mérföldet (804 km) tett meg hat nap alatt, és a versenyei első napján gyakran jutott 180 kilométerig vagy tovább.
Aztán az angol Charles Rowell 241 kilométert ért el 1880-as években, egyik hatnapos versenyén.
1931 áprilisáig nem sikerült az eredményen javítani. Ekkor egy dél-afrikai, Arthur Newton, aki 5 Comrades Marathon győzelmet és egy második helyet szerzett 1922-1927-ig, 24 órás versenyt rendezett Hamiltonban, Ontarióban, fedettpályán. 245,113 kilométert ért el. A versenyt nagy részében az ausztrál Mike McNamara vezetett, alig több, mint 14 óra alatt futotta az első 100 mérföldet.
Arthur Newton a második világháború után Nagy Britanniába költözött, és rávette az Országúti Futók Klubját, hogy szervezzenek 24 órás versenyt, amit aztán Motspur Parkban, 1953 novemberében tartottak meg. A győztes a nagy Wally Hayward lett, a Comrades ötszörös bajnoka (1930, 1950, 1951, 1953, 1954). A világ addigi legjobb eredményét, 256,4 kilométert futotta.
A következő csúcs 1973-ban született. Ron Bentley, egy 41 éves Tipton-i bányász 259,603 kilométert ért el. A 24 órás versenyek eddig csak Nagy Britanniában, Olaszországban és Dél-Afrikában váltottak ki érdeklődést. Mikor Tom Roden 251 kilométert futott a londoni Crystal Palace-ben, 1977-ben, sok más országban is érdeklődni kezdtek a verseny iránt.
1979 novemberében a nagyszerű francia futó, Jean-Gilles Boussiquet, korábbi futballista, megpróbálkozott az egynapos futással. 257 kilométert futott, majd Angliába utazott, ahol 1980 októberében 264,108 kilométert ért el pályán. Egy hónappal később Niort-ban, Franciaországban javította meg a legjobb országúti eredményt, 255 kilométerre.
A svájci Lausanne adott otthont az első nagy nemzetközi 24 órás versenynek 1981-ben. Boussiquet valamennyi résztvevőt maga mögé utasítva új magasságokba emelte a világ legjobb eredményét, 272,624 kilométerre.
Valószínűleg 1981 volt az az év, amikortól a versenyszám nagykorúságát számíthatjuk. Három futó is 269 km fölött futott abban az évben.
Folyt. köv.
Forrás: powerhiker.fw.hu
Olvass többet a témáról: 24 órás verseny

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.