A kerékpáripar nincs könnyű helyzetben. A mai csúcskategóriás országúti kerékpárok már annyira könnyűek, merevek és aerodinamikusak, hogy egyik generációról a másikra egyre nehezebb számottevő előrelépést elérni (csökkenő hozadék elve - a Szerk.).
A Specializednak a Tarmac esetén 4 wattot sikerült nyernie, vagyis az SL9 a tesztmérések alapján 45 km/h-s sebességnél körülbelül 4 wattal kevesebb teljesítményt igényel, mint az előző verzió. Ez első hallásra nem tűnik világmegváltó különbségnek, és egy vasárnapi tekerés során valóban nem lenne az, de a Tarmacot leginkább versenyzőknek tervezték, és egy futam utolsó ötven kilométerén ennyi előny igencsak jól jön.
A Tarmac hosszú ideje a Specialized mindenes versenyországútija. Nem olyan extrém könnyű, mint az Aethos, és nem annyira kompromisszummentesen aerodinamikus, mint egy egykori Venge. Cserébe síkon, emelkedőn, sprintben és technikás lejtőn is otthon van.
Miután az SL8-nál a receptet már nagyon jól eltalálták - könnyű, kellően kényelmes, gyors és kiszámítható kerékpár lett - az SL9-nél nem alkalmaztak irányváltást, csak finoman optimalizálták. Így a geometria szinte változatlan, és a tömege is alig észrevehetően változott: a 687 grammos S-Works váz mindössze körülbelül két grammal lett nehezebb az SL8-nál. A jelentősebb változásokat az aerodinamikai részletekben kell keresni.
Az SL8 legmegosztóbb részlete a vaskos, előrenyúló - a Specialized által Speed Sniffernek elnevezett - fejcső volt. Az SL9-en ez a forma megmaradt, de középen 4 milliméterrel keskenyebb lett, ami a gyártói adat szerint 10 százalékkal kevesebb homlokfelületet eredményezett. Ezzel a levegő tisztábban áramlik a váz körül. De ez az apró részlet nem egyszerűen azt jelenti, hogy csak két-két millimétert lereszeltek az oldalakból, hanem a belső kábelvezetést és a villanyakat is át kellett alakítani.
A fejcső mellett a villa is picit átalakult. A villaszárak mélyebbek, szélesebbek és enyhén csavart formájúak - ez a Flow Fork. A cél nem pusztán a villa saját légellenállásának csökkentése volt, hanem az is, hogy mérsékelje a kerék, a gumi és a küllők által keltett turbulenciát, és a levegőt az alsócső irányába terelje. Annak az alsócsőnek az irányába, amelyet kissé lejjebb engedtek, hogy a villa hídja, a fejcső és az alsócső szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, ezzel kisebb légörvényt hagyva az első kerék mögött.
De a legfeltűnőbb új részlet minden bizonnyal a nyeregcső hátrafelé nyúló toldása, a Win Fin. Szemből keskenyebb, oldalról viszont mélyebb aero profilt kapott, így közelebb viszi a váz profilját a hátsó kerékhez, ami tovább javítja az aerodinamikai hatékonyságot. Ráadásul úgy sikerült javítani a légellenállását, hogy közben nem veszett el az SL8-nál már bevált rugalmasság és komfort.
Érdekes, hogy a gyártó szerint az eddig felsorolt módosítások együtt nagyjából 2 watt előnyt hoztak, a fennmaradó körülbelül 2 wattot pedig az új Roval kerékszettnek tulajdonítják.
Egy kis színes: a gyártók a kerékpárokat gyakran két kulaccsal tesztelik a szélcsatornában. A Specialized mérnökei azonban megfigyelték, hogy a versenyzők a döntő támadások vagy sprintbefutók előtt sokszor eldobják az egyik kulacsot. Ilyenkor nemcsak a tömeg csökken, hanem a levegő áramlása is megváltozik. Éppen ezért az SL9 hátsó részét kifejezetten egykulacsos felállásra optimalizálták!
Az aero fejlesztések ellenére az S-Works FACT 12r karbonváz tömege mindössze 687 gramm. A Shimano Dura-Ace Di2 vagy SRAM Red AXS rendszerrel, Roval Rapide CLX III kerekekkel és integrált cockpit¬tal szerelt komplett kerékpár gyári tömege körülbelül 6,6 kilogramm.
Ez azért komoly eredmény, mert az SL9 már dedikált aero országútikhoz közelítő légellenállást kínál, de nem hozza magával azok jellemző tömegtöbbletét.
Az új Tarmac megkapta a Roval Rapide integrált cockpitet, ami felül keskenyebb, alul viszont elegendő kontrollt ad sprinthez és gyors lejtőzéshez. Az 54-es kerékpáron például körülbelül 350 milliméter széles a kormány a fékváltókaroknál, miközben a kifelé nyíló alsó fogás vége 380 milliméter.
Ez valószínűleg a kerékpáros számára az egyik leginkább érezhető fejlesztés. A kerékpáros teste ugyanis sokkal nagyobb légellenállást termel, mint maga a váz. Egy keskenyebb kormánnyal és jól beállított testhelyzettel könnyen többet lehet nyerni, mint a váz nyújtotta négy Watt.
A Specialized Tarmac SL9 ugyan nem forradalmasítja az országúti kerékpározást, de jól mutatja, mennyi apró fejlesztés szükséges ahhoz, hogy egy már eleve kiváló bringa négy wattal gyorsabb legyen. A Tarmac SL9 továbbra is az egyik legsokoldalúbb csúcskategóriás országúti kerékpár., ami hegyre elég könnyű, síkon kellően aerodinamikus, sprinthez megfelelően merev, hosszabb távon pedig meglepően komfortos. Csúcskategóriás versenygépként nehéz komoly hibát találni benne.
Túrázáshoz, nyugodt hétvégi tekerésekhez vagy rossz minőségű utak rendszeres használatához azonban túl drága és túlságosan versenyorientált. Ezekre a célokra a Roubaix kényelmesebb, az Aethos könnyedebb és letisztultabb, a Crux pedig sokoldalúbb választás lehet.
A Tarmac SL9 elsősorban ambiciózus amatőröknek és profi versenyzőknek készült. Azok számára lehet ideális választás, akik egyetlen országúti kerékpárt szeretnének, amely síkon, emelkedőn és sprintbefutóban egyaránt a legmagasabb szinten teljesít.
