- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A triatlon világát két szövetség uralja, név szerint az ITU (International Triathlon Union), mely többek között az Olimpiai Játékokon szereplő triatlon verseny felelőse és a WTC (World Triathlon Corporation), mely az Ironman versenysorozatért és a klasszikus Hawaii Ironman versenyért felel. Azonban legegyszerűbben a két szövetség közti különbséget úgy fejezhetjük ki, hogy az ITU engedi a bolyozást a versenyein, míg a WTC tiltja. Ez utóbbi szervezet eddig egyértelműen uralta a hosszútávú triatlonok világát, de az idei évtől kezdve "felgyorsult a WTC", és egy, a gyorslábúaknak is kedvező távval és szériával rukkolt elő. Ezzel olyanoknak kedvezett, akik a triatlonban a sebesség szerelmesei, ugyanakkor kerékpáron inkább egyedül, mint bolyban szeretnek közlekedni, ilyen például a magyar olimpikon, Kuttor Csaba is. A sorozat neve egyszerűen jött, ugyanis, ha az olimpia táv: 1,5 km-ét, 40 km-ét, 10 km-ét összeadjuk, meg is értjük miért 5150 lett!
A továbbiakban Csabát kérdezem erről az új sorozatról, aki jelenleg a 9. helyen áll az éves ranglistán! Csaba! Olimpiai triatlonról 5150, miért történt ez a váltás?
A WTC okosan vette észre, hogy egyre nagyobb az igény a triatlon világában a klasszikus, nem bolyozós versenyek iránt. Ez elsősorban az amatőrökre igaz, akik gyűlölik, ha ugyanazon a versenyen induló profik körözgetik őket, vagy ha a náluk gyengébb amatőrt nem tudják megverni, mert azok elbolyozhatnak rajtuk. Én is egyre inkább megszerettem az utóbbi években a bolyozásmentes versenyeket, és ehhez a kerékpáros tudásomat fel is fejlesztettem. Míg régebben alárendelt szerepet játszottam a második számban, addig ma már felveszem a harcot a világ legjobbjaival is. A futásom pedig, bár ITU versenyekhez már lassú, a nem bolyozás világában elég.
Idén milyen versenyeken indultál, és tervezel-e még indulni valahol?
Idén a legfontosabb célom az volt, hogy a US Chamionshipre kijussak, ahol a sportág történetének legmagasabb pénzdíját osztották ki. Ehhez az év során a 3 legjobb szereplést számították be. Hogy biztosra menjek, én 4 versenyt teljesítettem, és sorrendben 7., 5., 4., 5. helyeken értem be, és a kiegyensúlyozott teljesítményemnek hála a világranglista 3. helyén álltam akkor, amikor a 30fős mezőnyt meghívták. Pontosabban a 25 legjobbat hívták meg és 5 szabad kártyát osztottak ki, olyan neveknek, mint a kétszeres világbajnok Chris McCormack, vagy RasmusHenning, vagy a 70.3 világbajnok Andy Potts. A US Championship szeptember 4-én volt megrendezve Des Moines-ban, és sikerült a 19. helyen beérnem, ami nem rossz, de lehetett volna egy picit jobb is. Mindenesetre elégedett vagyok ezzel az évvel, és további versenyeket most már nem is igen tervezek.
Miben különbözik a két versenyszám egymástól, mind szervezés, mind felkészülés és élmény területén?
Szervezés tekintetében a megszokott WTC-s színvonalat képviselik a versenyek, sok helyen akkora expoval, mintha egy VB-n lennénk, az amatőr indulók létszáma pedig mindenhol bőven 1000 felett volt, Des Moines-ban például 3500-an álltak rajthoz! Ez meghatározza az élményt is, hiszen profi körülmények között versenyezni sokkal élvezetesebb. A felkészülés is speciális ezekre a versenyekre, hiszen egészen mások a pályák, nem teljesen sík körözgetés van, hanem sokszor egészen kihívásos terepek. A verseny több helyen is egyenkénti indítással volt lebonyolítva, ami egy kuriózum. Ilyenkor minden versenyző 2 órán át csövön megy, hiszen senkinek fogalma sincs hányadik helyen áll. Erre készülni kell az edzéseken is, rengeteg tempómenéssel, időfutam kerékpározással.
Szövetségi kapitányként figyelemmel kíséred a Londont megelőző eseményeket. Mennyi átfedés van a két mezőny között?
Az átfedés megvan, de ahogy élesedik a londoni Olimpiáért folyó harc, ez egyre kisebb lesz. Most még sokan megtehették, hogy elindultak itt is, ott is. Másfelől 2012-ben meglehet, hogy még keményebb lesz az 5150-es sorozat, hiszen akinek már nincs esélye kijutni az Olimpiára, annak ez egy megfelelő alternatíva a pénzkeresetre. Én nagyon várom őket, kíváncsi vagyok egy-két nagy névre, hogy mit tudnának előadni bolyozás nélkül.
Kiből lesz jó 5150-es versenyző?
Mindennek az alapja a jó kerékpározás. A bolyozást úszáson nehéz megtiltani, csak az egyenkénti indításos versenyeken lehet itt jelentős előnyre szert tenni, nem véletlen, hogy én is egy ilyenen lettem negyedik. Kerékpáron azonban iszonyú jó tempóérzék kell, valakinek megy az időfutam kerékpározás, másnak egyszerűen nem. Ez a profi bringásoknál is megfigyelhető. A futás is egyre fontosabb, hiszen az élmezőny itt is 31 perc körül futkorászik, de ha csak 32:30 - 33 percet tudsz, akkor a másik két számban lehetséges ezt a hátrányt kompenzálnod. Én jövőre szeretnék újra 32 perc köré lemenni, emellett 1-2 percet fejlődni bringán. Az úszásom itt igencsak rendben van.
Vannak magyar reménységek ebben a versenyszámban, akik kifejezetten erre készülnek?
Idén nem sok magyar próbálta ki magát ezeken a versenyeken. Klagenfurtban elindult Major Józsi, de nagyon kikapott, mert az ironmanesek itt azért elég lassúnak számítanak. Csortos Imi is megcsinált több versenyt is, de míg itthon a legkeményebb kerósok közé tartozik, addig kint már a középmezőnyben kerekezett, a futása pedig neki nincs meg az élvonalhoz. Lányoknál Csomor Era jó lehetne itt is, de ő mindenhol jó lehetne. Én több tanítványommal is tervezem, hogy kipróbáltatom az 5150-t, mert új inger, és legalább tisztán kiderül, kit, mennyire faragtak kemény fából. A mai fiatalok közül később majd talán Vanek Ákosnak, Király Kristófnak lehet itt keresnivalója, vagy a még az igen fiatal Dudás Esztinek. De szerintem Tóth Zsófi vagy Kovács Zsófi is jó lenne. Nekik azonban most még a bolyozós világversenyekre kell készülniük, ráérnek még a kalandozásokkal.
Az idén bemutatkozott 5150 versenysorozat már most egyre növekvő népszerűséggel bír világszerte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy már az első évbe több ezren indultak világszerte ezeken az eseményeken. Szerencsére hazai érdekeltségünk is akadt idén, és elnézve a reménységeink névsorát, csak bizakodva tekinthetünk a jövőre!