Szerintünk az ebike

Szerintünk az ebike

Simon Ádám
Simon Ádám
2020/08/05
Szeretjük-e az elektromos kerékpárokat? De most őszintén...

Az ebike piac dübörög, sőt, sok esetben túl is szárnyalja a hagyományos kerékpárok piacát, vagyis az ebike népszerűségének növekedése töretlen. Ezzel együtt még mindig

sokan adnak hangot ellenérzésüknek az elektromos kerékpárokkal kapcsolatban,

ezért úgy gondoltam, megpróbálok néhány csomót kiegyenesíteni.

Egyrészt saját álláspontunkat is szeretném megmutatni, másrészt úgy érzem, hogy sok esetben tájékozatlanság és félreértés miatt alakul ki az a bizonyos ellenszenv (és legyünk őszinték, az irigység is közrejátszhat a dologban). Nem kezdeném megint el az ősrobbanástól a témát, de azért a cikk végére biggyesztettem egy "mi is az az ebike valójában" értelmező szösszenetet, tuti, ami tuti.

Hová sorolhatjuk az ebike-ot?

Az ebike-ozásra éppen olyan kerékpáros alkategóriaként lehet tekinteni, mint mondjuk monti esetén az xc-re, vagy az endurora, illetve országúti esetén a teljesítmény-centrikus, vagy a kényelmes, túrázós, vagy akár gravel kategóriákra - mindegyik másra való.

Éppen az a szép a kerékpáros kategóriák széttagozódásában, hogy mindenki megtalálhatja a számára megfelelő formát és senki nincs rákényszerítve semmire.

Aki kemény edzésre, vagy technika csiszolásra vágyik, az fogja az xc gépét és megmászik néhány hegycsúcsot, aki pedig az élményt, a szórakozást és a mókát, az egy all-mountain, vagy enduro gép nyergében keresi a hosszú, élvezetes lefeléket, esetleg elnéz egy bike-parkba, ahol felvonóval juttatják el a hegy tetejére. A lejtőzést is lehet viszonylag kevés segítséggel, magasabb technikai tudás megszerzése érdekében művelni, de összepakolhatunk egy széles kormányos, pluszos gumis, nagy rugóutas gépet is, ha inkább csak élvezkedni akarunk. Egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen más a lényege. No, és ebbe a sorba tökéletesen beleillik az ebike is, ami - hasonlóan a többi kategóriához - senkinek sem kötelező, csupán egy lehetőség.

Egy olyan lehetőség, amivel tömegével élnek azok, akik egyébként soha nem ültek volna kerékpárra

és akik aztán ennek hatására végre mégis elkezdenek sportolni, mozogni. Tesznek az egészségükért, növelik a kerékpárosok tömegét, ami nem mellesleg a kerékpáros érdekérvényesítésre is jó hatással van (éééés, világbéke).

Álszentség volna persze azt állítani, hogy nem ülnek át olyanok is ebike-ra, akik már eddig is bringáztak hagyományos kerékpárokon, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy ezentúl csak ebike-on lennének hajlandóak bringázni (ha mégis, akkor meg nem mindegy!? Bringázik). Néha úgy érzem, mélyebb megvetést kapnak egyes "hősbringásoktól" azok, akik ebike-kal bringáznak, mint azok, akik semmilyen testmozgást nem végeznek.

“De akkor az nem is sport” 

Gyakori kijelentés azoktól, akik valószínűleg még soha nem túráztak egy rendeset ebike nyergében. Mindenki annyira fárad el bármilyen bringán, amennyire akar. Természetesen ugyanazon az útvonalon egy ebike-kal nagy eséllyel kevesebb energiát fogunk elhasználni, de éppen az a lényeg, hogy egy ebike-kal hosszabb, keményebb szakaszokat is le lehet nyomni, ami egy egészen másfajta élményt jelent.

Egyébként meg nem tökmindegy?

Szerintünk az ebike
Hüje íbájkosok
Szerintünk az ebike
Forrás: Téjlor
Szerintünk az ebike-1
Jelentős sportmúlttal magam mögött (és terveim szerint még lesz folytatás), imádok ebike-ozni

(jellemzően inkább terepen, durva sziklás felfeléken), de emellett hagyományos montival, országútival és gravel bringákkal is nagyon szeretek tekerni (ahogy úri kedvem - no meg a lehetőségem, munkám, stb. - diktálja). Nem kérkedek a könnyedebb haladással ebike nyergében és pont letojom, ha valaki lehagy egy akármilyen más bringával, amikor hagyományos bringával tekerek. Aki nem saját érdemeivel vág fel, az tökmindegy, hogy éppen ezt milyen eszközön, milyen sapkával a fején, vagy milyen vezetéknévvel teszi, az nem az eszközt minősíti, hanem az embert, úgyhogy ezen lépjünk is túl. Ez amúgy sem egy verseny (hozzáteszem, én akkor sem haragudtam a sokmilliós aero-bringásokra, amikor csak egy acélvázas Columbus csöves Atalával indultam az ExtremeMan-en, pedig jóval nagyobb különbséget jelentett az, mint az elektromos rásegítés).

“Majd ha mozgásszervi panaszaim lesznek”

Való igaz, hogy akiknek sajnálatos módon testi adottságaik nem engedik, azoknak talán nem csak egy lehetőség, hanem szükségszerűség a különféle “akadálymentesítő” megoldások használata. De… ha az elektromos rásegítést ilyen akadálymentesítésnek vesszük, akkor mitől más a váltó, amivel olyan emelkedőket tudunk megmászni, amit fix áttétellel csak kínszenvedve, vagy mitől különb a nagy rugóutas teló, amivel könnyedén tudunk áthajtani egy sziklán ésatböbbi, ésatöbbi!? És, hogy magamat ismételjem:

Nem tökmindegy, hogy ki mivel teszi könnyebbé, vagy nehezebbé saját magának a bringázást? Bringázik!
Szerintünk az ebike-2

Szerintünk az ebike-1

Egy autó ára!!!

Pontosítok, egy olcsóbb, használt autó ára. Ha már mindenképpen autókhoz akarnánk hasonlítani, akkor egy fullextrás, high-tech felszereltségű modellel volna illő, de igazából lényegtelen is, hiszen egy autóval nem lehet biciklizni. Persze, értem én, hogy van egyfajta régi beidegződés az egyes termékek árszintjét illetően, de az egyrészt régen volt, másrészt például hiába kerül egy kiló őszibarack annyiba, mint két kiló kenyér, ha én barackot akarok venni, akkor miért vennék inkább két kenyeret?

És igen, az is igaz, hogy nagyon sokan vagyunk, akik nem engedhetjük meg magunknak, hogy saját ebike-unk legyen (mint ahogy rengeteg más dolgot sem), de attól, hogy valaminek nem mi vagyunk a célcsoportja és nem lehet annyi bringánk, mint amennyit szeretnénk, még nem jelenti azt, hogy az a valami ne lenne amúgy veszettül jó dolog. Sőt, még az is lehet, hogy nem is az ára magas, csak a fizetésünk alacsony ;) Mondom ezt úgy, hogy én sem engedhetem meg magamnak az “autó árába kerülő” ebike-ot.

No, hát valahogy így vagyok én az ebike-okkal (és ez nagyjából le is fedi, ahogy a szerkesztőségünk gondol rájuk).

Így a végére egy kis fogalmi magyarázat még ismétlésnek...

Szerintünk az ebike-2

Mi az az ebike?

Sokszor felmerülő és sokszor megválaszolt kérdés ez, ám mégis, sok esetben még mindig félreértések övezik az elnevezés értelmezését (ami persze érthető, annak fényében, hogy némileg ki lett sajátítva az “ebike” kifejezés és mást értünk alatta köznyelvi, illetve szakmai értelemben).

Hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis az “ebike” (elektromos kerékpár) minden olyan kétkerekű járművet magába foglal, amit elektromos motor (is) hajt és a világban valóban a legkülönfélébb megoldásokkal lehet találkozni, akár olyannal is, hogy a pedálozási lehetőség mellett tudunk kizárólag az elektromos motor segítségével is haladni (hogy a különböző maximális sebességekről már ne is beszéljünk). Ám a legnagyobb kerékpáros márkák által forgalmazott és a legnagyobb népszerűségnek örvendő kerékpárok valójában csupán “pedelec”-ek. A “pedelec” pedig “elektromos rásegítéses” kerékpárt jelent, vagyis a motor csupán hozzátesz az emberi erőhöz (legfeljebb 25 km/h sebességig), csak akkor segít rá, ha pedálozunk rajta, így könnyítve meg az elindulást és az emelkedőn feljutást. Nagyjából ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor a váltó segítségével könnyebb fokozatra kapcsolunk és így gyorsabban, könnyebben haladhatunk, csak ezt nem mechanikus, hanem elektronikus úton érjük el.

Az Európában elterjedt és szabályozás alá eső pedelec kerékpárok csak 25 km/h sebességig segítenek, ennél nagyobb sebesség felett nem!

De akkor miért mondjuk azt, hogy ebike, amikor az pedelec?

Egyszerűen azért, mert jobban hangzik, rövidebb, menőbb, benne van az, hogy “bike” és mert a kerékpárgyártók egységesen így döntöttek.

Tehát, a köznyelvben elterjedt ebike nem megy magától, csak, ha tekerjük és mi ezt nagyon szeretjük benne!

Még több fogalmi magyarázatot például ebben a cikkünkben találtok.

Hirdetés
Hirdetés