Fertő-tó körül kerékpáron

Fertő-tó körül kerékpáron

Simon Ádám
Simon Ádám
2013/07/16
A fertő-tavi kerékpárút nem a Fertő-tóról szól, de megéri megtekerni.
Hirdetés

Két naposra terveztük a Fertő-tó körüli kerékpártúránkat. A tó környékén számos kerékpáros útvonal létezik, de mi mind közül a B10-est szemeltük ki magunknak, ami egy teljes karikát ír le a tó körül, vagyis ez a fő-verőere a környéknek. A szállásunk (erről később még írok, mert van mit) nagyjából a Fertő-tó nyugati oldalának felénél helyezkedik el Mörbisch am See-ben. Az volt a terv, hogy a szállásunktól rögtön kompozással nyitunk (Mörbisch és Illmitz között éppen jár egy) és így az óramutató járásával megegyező irányban letudjuk a tó déli - magyar - oldalát, majd a következő nap ugyanebben az irányban indulva visszafelé kompozással zárjuk a túrát. Úgy számoltam, hogy a teljes kör kb. 110 km, vagyis a napi 55-60km kényelmes lesz. Csak azt felejtettem ki a dologból, hogy a gyerkőc miatt jó, ha átlag 15 km/h sebességet tartani tudok, úgyhogy így egy kicsit combos volt a menet.

 

A Fertő-tó déli félteke
Mörbisch am See - ahol a szállásunkat lefoglaltuk - a Fertő-tó nyugati oldalán található település, az autópályától látszólag egész közel, valójában bő egy óra autóútra (legalábbis nekünk ennyi időbe tellett odaérni a pályától). Korán akartunk megérkezni a szállásunkra, hogy a kocsit és a tekeréshez felesleges cuccokat ott biztonságban tudva indulhassunk neki a nagy útnak. Ebből a megérkezést sikerült megvalósítani, a "korán"-t már kevésbé. Ámultunk-bámultunk egy nagyot a szállásunk láttán (a cikk végén erről bővebben), aztán összeraktuk a bringás utánfutót, keréknyomás ellenőrzés és irány horány... vagyis a turisztikai hivatal, ahol kiváltjuk gyorsan a Neusiedler See Card-okat. Ez nem az a fajta kedvezménykupon, amivel 2% kedvezmény jár könyvesboltban és ingyen megnézhetjük az étlapot, hanem súlyos pénzeket spórolhatunk meg vele, úgyhogy megéri az az 5-10 perc, amíg kiváltjuk.

Mivel már kora délutánt mutatott az óra, nem rizikóztuk meg, hogy megtesszük-e az első félkört fél 6-ig (ekkor indul az utolsó komp), úgyhogy rögtön a kikötőbe mentünk és a kompozással kezdtünk. A két felnőtt bringákkal (a gyermek utánfutóért nem számítottak fel külön díjat) 12 Euró, de ha elegánsan elővarázsolod a Neusiedler See Card-ot a zsebedből, hipp-hopp 6 Euró lesz belőle. A bringákat emelve tudtuk csak felbűvészkedni, de a kapitány mindenkinek segített, akinek gondot okozott volna a művelet. A kompozás amúgy jó móka és mivel út közben nem sokat fogunk a Fertő-tóból látni, jelentősen hozzájárul a "tó-közeli" élményhez.

Illmitz kikötőjéből kétoldali bringaút visz a település felé, mellette lápos-, nádas-, mocsaras terület hever, aminek élővilágát kilátóból is lehet sasolni. Őszintén szólva az ilyen szórakozási forma távol áll tőlünk, úgyhogy mi első sorban a kerékpározás élményére koncentráltunk. Az egész kerékpárút-hálózatra jellemző, hogy a településeken nincs - vagy csak ritkán van - kerékpárút, sokkal inkább táblákkal egyértelműen kijelölt útvonalak. Jobban illik is az egész rendszerre a "kerékpáros infrastruktúra" kifejezés, annak viszont tökéletesen megfelel.

 

Galériához klikk a képre!

 

A rejtélyes levágás
Illmitz után a főút melletti bringaúton jutottunk el Apetlonba, majd Pamhagenbe. Pamhagen előtt viszont még történt egy érdekes dolog. A bringaútról jobbra kb. 5 méter kavicságyas útszerűség ágazik le, ami után szép, egyenes kerékpárút halad tovább a távolba. Az út mellett tábla jelzi: Fertőújlak 3,5km, Sarród 13km, Fertőd 15km. A bringaútra rálépve, majd onnan visszanézve világossá válik a dolog, itt van ugyanis az államhatár, vagyis itt ér össze Magyarország és Ausztria. Ahogy az lenni szokott, a határok mentén mindig van pár méternyi rész, ami "senkihez sem tartozik", ez magyarázhatja azt, hogy miért nem ér össze a két út, miért van országúti bringával járhatatlan kavicságy akadályként.

Kis utánajárás után azért további magyarázatra is fény derült. Az történt ugyanis, hogy Fertőújlak és Sarród anno kimaradt a tó körüli infrastruktúrából, pedig, ha úgy nézzük, ezek lennének a legközelebb a tóhoz. Fertőújlak ezért fogta magát és egy szép, 3500 méteres aszfaltcsíkot húzott az Apetlon és Pamhagen közötti bringaútig, remélve, hogy ezzel sikerül becsatlakozni a kerékpáros vérkeringésbe. Érthető módon Pamhagen nem repesett az örömtől, mert félő, hogy Fertőújlak azon kerékpárosokból fog profitálni, akik egyébként Pamhagenen keresztül haladnának. Lényeg-a-lényeg, van egy szép kerékpárút magyar részen, amin elindulva egyrészt le is rövidíthetjük a teljes távot, másrészt közelebb is lehetünk a tóhoz (még ha nem is látjuk), harmadrészt pedig magyar szívünk magyar településeken doboghat. Számomra is komoly érzelmi és hazafias dilemmát okozott, hogy merre folytassuk tovább az utat, de mivel az eredeti terv a B10-es kerékpárút feltérképezése volt (és az idő is szűkös mindkét vonalhoz), így kénytelen-kelletlen haladtunk tovább Pamhagen felé.

És hát az az igazság, hogy ezen az Apetlon-Pamhagen-Fertőd szakaszon a határon kívül nem sok izgalmas dolog történik. Végtelen puszta, autóút mellett haladó kerékpárúton, 18 km-en keresztül. Bár személyesen nem győződhettem meg a Fertőújlak-Sarród-Fertőd útvonal minőségéről, látatlanban is azt mondom, hogy ha legközelebb Fertő-tó kerülésre adom a fejem, ezt a szakaszt tekerem meg.

 

Déli települések
Fertődtől kezdődően kezd vidámabbá válni a dolog. Ugyan sok helyen járdára felrajzolt bringaúttal oldották meg a helyzetet, ez vidéki környezetben és túrázgatási céllal tökéletesen megállja a helyét, működik. Fertőszéplaknál egy rövid szakaszon kisebb utcákba irányítanak a táblák, aminek kifejezetten örültünk, mert így átfogóbb képet kaptunk a településről. A legbájosabb címet Hegykőnek adományoztuk a rendezett, virágos környezet és a hangulatos kiülős büfék miatt.
Fertőhomok, Hidegség és Fertődoboz után a szép (egy-két helyen azért gyökeres-rázós) kerékpárút egyszer csak váratlanul véget ér és se tábla, se semmi nem jelzi, hogy "vaccap"... Nem estünk kétségbe, mert tudtuk, hogy Balfon keresztül kezdődik a nyugati szakasz, úgyhogy haladtunk tovább az úton a falu felé, ahol a kereszteződéseknél már tájékoztattak a táblák a helyes irányról. Balf után egy szép domboldalon és szőlők között kanyarog az út, jobbra a távolban még a tavat is látni, de az út minősége és a viszonylag nagy autóforgalom miatt romlik az élvezeti faktor. Búcsúzóul az utolsó magyar településen, Fertőrákoson egy combos kaptató emlékeztet rá, hogy az utánfutónak gyerekestül és csomagostul szép súlya van, de felfogtam egy ironman előtti ellenállásos edzésnek.

A mászás végén jobbra tértünk le a főútról és egy fel-le szakaszokkal tarkított rövid úton megérkeztünk Mörbisch am See-be. Nagyjából 60km lett a vége a déli szakasznak, ami után nem okozott gondot az elalvás.

 

Észak, ahonnan a tavat is látni
Ahogy egy hazánkfiához illik, jócskán éltünk a svédasztalos reggeli kínálatával (ha egyszer finom volt), majd összeszedtük a cókmókunkat és nekiveselkedtünk a második szakasznak. Nekem külön élvezet volt, hogy ezúttal nem mögém volt kötve az utánfutó, de aztán húsz km után megkönyörültem asszonykámon.

Klasszikus értelemben vett kerékpárúttal ezen a szakaszon kevesebb esetben találkoztunk, mivel sógoréknál divat, hogy a kitűnően aszfaltozott mezőgazdasági útvonalakra küldik a kerékpáros turizmust. Ennek köszönhetően között visz az út nagy része, gyakorlatilag nulla autóforgalommal. A tavat ezúttal sem sokat láttuk, de az a helyzet, hogy a Fertő-tó nádtengerrel szegélyezett lápos-, mocsaras jellege miatt ezt már előre lehetett sejteni. A kerékpárút mentén sok helyen pihenők, épültek, sőt, Neusiedl am See határában még önkiszolgáló bringaszervizt is találtunk. Ez egy telepített doboz szerszámokkal, keréknyomás beállítóval és kéztörlővel. Neusiedl am See után térünk rá a keleti oldalra, kellemes üdülőtelepek között és a vízhez egyre közelebb haladva. Virsligumisoknak rossz hír, hogy egy bő három kilométeres szakaszon jó minőségű, ámde kavicsos murvás úton vagyunk kénytelenek haladni - ezt mi is megszívtuk. Gyötrelmeink jutalmaként ez után a szakasz után következik Podersdorf, az igazi vízparti település, nagy stranddal.

 

Galériához klikk a képre!

 

Jaj, úgy élvezem én a strandot...
Reggel bölcs gondolat által vezérelve alig vettünk magunkhoz több Eurót, mint ami a visszakompozáshoz kelleni fog, mondván: ha nincs nálunk pénz, akkor nem is tudjuk azt elkölteni. Az 5 Eurós strandbelépő kétszer, plusz a 6 Eurós kompjegy már meghaladta volna a nálunk lévő 15 Euró erejét, úgyhogy felmutattam a MasterCard-omat a jegypénztárosnak, aki sajnos lemondóan billegette a fejét, nem tud vele mit kezdeni. Már éppen lemondtunk a strandolásról, amikor elővillant a Neusiedler See Card a tárcámból...

"Miért nem ezzel kezdtétek!?" - vélhetőleg ezt mondta a pénztáros osztrákiaiul. "Fáradjatok be, a belépés a kártyával ingyenes!"

És tényleg! A kártyán lévő vonalkódot a beléptető-kapu egyből haverként üdvözölte és zöld fényjelzés mellett szabad utat engedett a hűs habok közé. Ez volt a nap fénypontja, már ránk fért a sivatagos sztyeppék után. A hátra lévő 10-15km és az utolsónak 17:30kor induló komp ismeretében nem élvezkedtünk túl sokáig, de - talán a felfrissülés miatt - gyorsan letudtuk a hátralévő távot utánfutóval is. Az út ezen szakaszán lápos vidék mellett visz az út, ahol a tó mellett családi életet élő madarak valóságshowját lehet bámulni. A komputer szerint 70 km környékén jártunk, amikor visszaértünk az autónkhoz Mörbisch am See-ben és ehhez nekünk kevés megállással közel bruttó 8 órára volt szükségünk (utánfutóval).

 

Esemény utáni érzések
A Fertő-tó körüli kerékpárút Mozgásvilágos szemmel vizsgálva - vagyis hogy maga a kerékpározás mekkora élmény -, hagy némi kívánnivalót maga után, ezért nem is a teljes karika megtételét javasolnám. Ahhoz képest, hogy "tó-körüli", túlságosan kevés a tó és sok a száraz puszta. Az útvonal minősége mind az osztrák-, mind a magyar oldalon kielégítő és az útbaigazítás is megfelelő (Balf előtt hiányoltam csak egy jelzést). A Fertő-tavi kerékpárutat azoknak ajánlom, akik kifejezetten kedvelik az alföldi hangulatot, de nekik is inkább az őszi- és tavaszi (vagyis nem a legmelegebb) időszakban. A Fertő-tó körüli kerékpáros infrastruktúrát leginkább szakaszonként érdemes igénybe venni, sok-sok úti céllal: éheseknek gasztro-túra, szomjasaknak pincelátogatás, művelteknek múzeum-mustra, biológia tanároknak élővilág-kukkolás. Mert ezekből van bőven a Fertő-tó körül, de ez már egy másik történet...

Klikk Fertő-tó kerékpárút térkép

 

Szállásunk
Szállás tekintetében nagyjából végtelen lehetőség közül lehet választani a Fertő-tó környékén, a sátrazós kempinges megoldástól kezdve a bérelhető apartmanokon át a fullos hotelekig. A mi szállásunk a Winzerhof Schindler*** superior borgazdaság volt, ahova kb olyan érzés volt megérkezni, mintha jómódú vidéki borász rokonunkhoz jöttünk volna látogatóba, akinek rengeteg vendégszobája és lélegzetelállító portája van. Ez az a fajta luxus szállás, amiből hiányzik a kényelmetlen érzést okozó puccosság. A vendéglátóink mosolygós és végtelenül kedves emberek, ami miatt csak tovább erősödik az otthonosság érzése. Érkezésünkkor megmutatták a konyhát is, ahol a hűtő tele volt a saját termesztésű boraikkal, amikből bátran kiszolgálhattuk magunkat. A fogyasztás utáni elszámolás önbevallós elven működik, a hűtő melletti papírra lehet feljegyezni, hogy miből mennyit ittunk meg. Határ közeli település lévén a személyzet nagy része magyar ajkú, akik segítettek a nyelvi akadályok leküzdésében, amikor a kézzel-lábbal kommunikáció kudarcot vallott.

Valamennyi szoba egyedi berendezést és dizájnt kapott. A miénk világos alapszínhez társított zöld és lila szín-kombóval fogadott és még a gyerekágy is beleillett az összképbe. Tágas, modern, otthonos, szóval tényleg pöpec. A foglalásunk mellé járt bőséges reggeli széles választékkal, amit mi jó magyar módjára végig is kóstoltunk... de hát kár lett volna kihagyni és amúgy is hosszú út várt még ránk aznap.

 

Galériához klikk a képre! 

 

Egy éjszaka reggelivel, főszezonban átszámolva kb. 15ezer forintba kerül per fő (egy éjszaka esetén), ami egyértelműen több, mint egy kempingben a sátorhely, de figyelembe véve a luxus körülményeket, a bőséges reggelit és nem utolsó sorban a szállás mellé járó Neusiedler See Card szolgáltatásait, úgy érzem bevállalható dőzsölés. 

Klikk Winzerhof-Schindler weboldala

 

Neusiedler See Card
Hogy miért választottunk osztrák szállást, amikor magyar oldalon is megszállhattunk volna, több "mentségünk" is van. Az egyik, hogy a Fertő-tó körüli kerékpárút nagy része osztrák részen halad keresztül, ahol számos szolgáltatást vehetünk igénybe ingyen, vagy jelentős kedvezménnyel, ha Neusiedler See Card van a birtokunkban.

Ha az éjszakát a 720-nál is több partner-szállás valamelyikén töltöd, akkor ingyenesen jár mellé a Neusiedler See Card. Ezt a szálláson kapott bejelentőlap másolatával lehet kiváltani valamelyik turisztikai irodában (nem nehéz belebotlani). Mi nem sok szolgáltatást vettünk igénybe, de így is 22 Eurót spóroltunk vele a félárú komphasználattal és az ingyenes strandbelépővel. A tömegközlekedés és a számos strand mellett városnézésre, múzeumok, nemzeti parkok látogatására és koncertekre is felhasználható, a régióban tartózkodás teljes ideje alatt. 

Klikk Neusiedler See Card

 

Klikk Fertő-tó kerékpárút térkép

Hirdetés