Via ferrata nehézségi fokozatok Hír

Via ferrata nehézségi fokozatok

A különböző országok különböző besorolásokat használnak a vasalt utak nehézségének jelölésére. Ha nem tudjuk, hogy a kinézett útvonal milyen nehéz, nem láttunk topot hozzá, ne induljunk el. Nyugati szomszédaink, valamint Szlovákiában és már itthon is az A-tól E-ig (illetve megjelent már az F is) tartó besorolást alkalmazzák, ahol az „A” jelölés a legkönnyebb (beülő nélkül is végig sétálható, de biztonságnövelő kapaszkodónak van drótkötél), és az „E” jelölés pedig a legnehezebb (kifele dőlő fal, nem jól vagy egyáltalán nem is látható lépéssel). Az olaszoknál három kategóriába sorolják az utakat: könnyű, közepes és nehéz. Franciaországban pedig a klasszikus alpin beosztással kategorizálnak (F-től ED-ig).

Nagyon fontos! Hiába a jelölés, ha nem vagyunk tisztában az erőnlétünkkel, felkészültségünkkel vagy félelmeinkkel (mint például a kitett falakon, magason egy drótkötélhez kötve egy apró kiszögelésen állni). Valamint az időjárás rosszabbra fordulása esetén a jelölt nehézségi fokozatok sokkal nehezebbnek felelhetnek meg!

Itthon és környező országokban található jelölések és azok jellemzői:

A és A/B
A skála legalja, ezáltal a legkönnyebb vasalt utas túrák. A drótkötél (vagy korlát) elsősorban kapaszkodásra szolgál, mivel megfelelő és biztonságos lépés valamint fogás található útközben. Az ilyen útvonal soha nem halad függőelegesen vagy áthajló falon, de előfordulhatnak kitettebb helyek és párkányok! Gyakorlott, megfelelő lépésbiztonsággal rendelkező túrázók biztosítás nélkül is teljesíthetik az ilyen nehézségű utakat. 

B és B/C
Mérsékelten nehéz, meredekebb, már biztosító eszközök használatát igénylő utak. Átlagosan sportos erőnlét szükséges a teljesítésükhöz (kar, mellkas, láb). Az ilyen utakon már előfordulhatnak az A és A/B nehézségűeknél meredekebb szakaszok is. A fogások között előfordulhatnak kisméretűek is, és már létrás szakaszokkal is találkozhatunk. További jellemzője az ilyen utaknak, hogy nehezebb és könnyebb szakaszok váltják egymást, hogy tudjunk pihenni. Kezdő túrázók számára a tájékozódás már nehézkes lehet! 

C és C/D
A nehéz túrák itt kezdődnek! Az útvonalban többször előfordulhat meredek, olykor sima sziklafalas szakasz, kitett gerinc vagy sziklaél! Ahhoz, hogy ilyen nehézségű útvonalat teljesíts, az átlagostól jobb kondíció és fizikális állóképesség szükséges – gyakran előfordulhat, hogy a karunkkal kell megtartani a teljes testsúlyunkat vagy felhúzni magunkat. A lépésbiztonság és a megfelelő mozgáskoordináció elengedhetetlen! Az ilyen utak A természetes lépések és fogások nagyon kicsik, a mesterséges fogások száma pedig egyre csökken. Pihenni útközben kevés hely akad. 

D és D/E
A nagyon nehéz túrák jelölései. Az útvonal többnyire függőlegesen, sima vagy áthajló falakon halad, fogás- és lépéshiányosan, olykor függő pozícióból való átlépéssel. A kitartás, komoly fizikai állóképesség és jelentős izomerő elengedhetetlen teljesítésükhöz. Mesterséges fogások nincsenek, csak a drótkötél. Kényszerpihenőkhöz ajánlott az extra kötélgyűrű. A sziklamászó tapasztalat és jó tájékozódási képesség előny.

F
Egyelőre nincs sok ilyen nehézségű útvonal, de az előbbiekben leírtak után el tudod képzelni, milyen extrém nehéz lehet…

Forrás: Mozgásvilág