A kérdésre a válasz: nem igazán , legalábbis a végeredmény igencsak kérdéses lesz. Ugyanez a helyzet az edzéssel is. Ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb terhelést biztosítani tudjuk, aktuális teljesítőképességünk pontos ismeretére van szükség. Akár egészségmegőrző jelleggel sportolunk - fogyni akarunk, munkavégző képességünket szeretnénk megújítani -, akár versenyeken állunk rajthoz és az egyéni csúcsunkat kívánjuk megdönteni, régi ellenfelünket végre egyszer legyőzni, esetleg dobogóra állni, elsőként szakítani át a célszalagot, vagy egyszerűen csak teljesíteni szeretnénk egy kihívást jelentő távot, egészségünk megőrzése és a rendelkezésre álló edzésidő optimális kihasználása céljából személyre szabott edzésprogramra van szükségünk.
81937-Szab-S-ndor-s-Czincz-Gergely.JPG
Szabó Sándor (Mezei EB 8. hely; 10 000 m OB 1. hely; 5000 méter OB 2. hely;) laborban
A tervezés alapja a diagnózis felállítása, a „van” állapot felmérése. Ezt a célt szolgálja a teljesítménydiagnosztikai vizsgálat , mely az egészséges sportoló aktuális teljesítményét elemezi a sportágra jellemző terhelés előtt, közben és után bizonyos élettani paraméterek mentén, állóképességi sportok esetében elsősorban az aerob teljesítmény felől megközelítve a kérdést. A jól felépített és megfelelően kivitelezett teljesítménydiagnosztikának 4 alapvető pillére van: tesztprotokoll (sportágspecifikus mérési metódus) - eszközpark (sportágspecifikus mérőműszerek) - kiértékelés (sportágspecifikus adatelemzés) - tanácsadás (sportágspecifikus javaslatok, edzésprogram).
81937-Ashenafi-fut.JPG Erkolo Ashenafi - etióp futó. Többszörös maraton és félmaraton győztes
Futók esetében a legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott vizsgáló eljárás az ún. lépcsőteszt . Nevét onnan kapta, hogy egy meghatározott kezdő terhelésről (pl. 6 km/óra) lépcsőzetesen növeljük a futószalag sebességét, mondjuk 3 percenként 2 km/órával. Alapvető vizsgálati metódusnak számít, amelyet időnként meg kell ismételni az egyéni pulzustartományok meghatározásához, és a fejlődési tendenciák monitorozásához. Élsportolók esetében ezt évi 6 alkalommal célszerű elvégezni: négyszer az „alapozás” idején, amikor az edzésmunka oroszlánrésze zajlik és fontos, hogy idejében reagáljunk a változásokra; egyszer-egyszer pedig a tervezett két csúcsforma-időszak előtt kb. 1-1.5 hónappal, a formaidőzítés kezdetén. Hobbi és amatőr sportolóknál 2-4 vizsgálat elegendő lehet, és ha ezeket az előző szezonban végzett tesztekkel nagyjából azonos felkészülési szakaszra sikerül időzíteni, akkor ideális esetben az összehasonlítás ilyen aspektusból is elvégezhető.
81937-magass-gm-r-s.JPG
A felmérések menete : nyugalmi vizsgálat, terhelés, terhelés utáni mérések. A nyugalmi vizsgálatok célja, hogy a terhelés előtt minél jobban behatárolható legyen az aktuális helyzet: a produkált teljesítmény milyen állapotban született. Terhelés közben mért adatokból lehet pontosan meghatározni, hogy milyen terhelésre, hogyan reagál a szervezet. A teszt utáni mérésekből pedig a regenerálódási képességre lehet következtetni.
81937-munk-ban.JPG
Ha szeretnél egy kis előnyre szert tenni ellenfeleiddel szemben, vagy éppen a hátrányodat kívánod csökkenteni, akkor irány a teljesítménydiagnosztikai labor, ne fuss felesleges kilométereket, hanem töltsd meg személyre szabott tartalommal a sportolásra szánt óráidat. Az edzés egy teljesen új dimenziója nyílik meg előtted, ami jelentősen megváltoztatja az eddigi gondolkodásodat és lehetőségeidet.
A jelszó: HATÉKONYSÁG!
81937-csc-logo.jpg