- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Bár ha sokan jöttök, lehet már nem lesz családias de valahogy csak megoldjuk. Idén a 90 futó (terep és aszfalt összes) 5 kerékpárossal egészült ki akik Esztergomból abszolválták Dobogókőt a kiválasztott módon.
A 16 (aszfalt) illetve 18 km-es (terep) távhoz 700 méter feletti szint társult tehát nem illett félvállról venni az eseményt.
Kicsit tartottam az erdei ösvények állapotától, hiszen az özönvízszerű esőzéseknek hála a rajt előtti héten csak négykézláb lehetett közlekedni egyes szakaszokon. A verseny napjára azonban a nagyja felszáradt és a néhány (na jó kicsit több) kidőlt fa és lehullott ág nyújtotta kihívás eltörpült a 14 km-nél tornyosuló emelkedő mellett.
A terep nyomvonal első 11 km-je egészen kellemes, enyhe dombokon haladt egészen Pilisszentlélekig. Idáig összesen kb. 150-200 métert kaptunk meg az ígért 750-ből, ezért jól betankoltam a frissítőpontnál. A maradék 6,5 km aztán túlélő bajnokságba fordult. Az eleje a kidőlt fák miatt, a vége pedig a számomra már függőlegesnek ható emelkedő miatt.
Itt aztán volt minden amitől szép a terepfutás. Sár, patakon átkelés, köd és fohászkodás könyörületért.
A célban azonnal elfogyaszott gulyás után persze megfogadtam, hogy jövőre is jövök csak többet edzek rá!
Miért indulj jövőre?
A 18 km-es táv leküzdhető bárkinek a 750 méternyi szint pedig biztosítja, hogy kellően extrémnek érzed magad a célban.
A szervezés profi. Őszintén nem is értem, hogy a 3500 Ft-os nevezési díjba, hogy fért bele ennyi minden? Technikai póló, chipes időmérés, 4-4 frissítőpont mind a terep mind az aszfalt versenyen, rendőri felvezetés és életmentő gulyásleves a célban. Még arra is volt eszük, hogy a célban lefedjenek egy nagyobb területet padlószőnyeggel ahol nyújtani, levezetni lehet.
Mindezt kellemes családi légkörben...hacsak nem jöttök többen jövőre!