Két éve Kuttor Csaba már találkozott az antigravitációs futópaddal és ki is fejtette véleményét sportolói oldalról. A minap mi is elmentünk kipróbálni, milyen érzés lenne 83 helyett 16 kilósan az élet, illetve kifejezetten a futás.
Az antigravitációs futópadot a NASA mérnökei fejlesztették ki abból a célból, hogy a hosszú, súlytalanságban töltött űrutazás után a legénység fokozatosan szokhasson hozzá a földi körülményekhez, konkrétan a gravitációhoz.
Én sem. Viszont évente általában egy-két futó- vagy triatlonversenyen elindulok, rendszeresen sportolok és mint ilyennek, fennáll a veszélye, hogy lesérülök (meghúzódik, kificamodik, eltörik, stb.). Egy ilyen baleset soha nem jön jókör, pláne nem, ha a nevezési díj már be van fizetve és a verseny előtti hónapokban nem pálya a hosszú semmittevés, hogy kíméljük a futóművet. Viszont, ha meg lehetne valahogy oldani azt, hogy futhassak,
dolgoztassam az izmaimat, anélkül, hogy fájdalmas terhelést kapnának a sérült területek,
na az nem volna rossz.
Sőt, a verseny előtti időszakban akár sérüléseket megelőző jelleggel sem lenne utolsó, ha kiküszöbölhetném a lesérülést.
- Versenyre felkészülőknek sérülések megelőzéséhez
- Sérülésből gyógyuló sportolóknak, tehermentes izom dolgoztatáshoz
- Járószervi betegségben szenvedőknek (akár fiatal, akár idős)
- Futótechnikájukat javítani szándékozóknak
Először is, elég alulra egy alsógatya, mert úgyis kapsz egy kajakos spriccdeckhez hasonló nacit, amivel hozzá cipzároznak a futópadhoz, pontosabban a futópadra ráhúzott "sátorhoz". Ezt telenyomják levegővel, ami levegő deréktájban egy úszógumi-szerű képződményt is felfúj és gyakorlatilag tol felfelé. Ezen a ponton - már amikor elkezdi felfújódni rajtad a "sátor", nevetni ér.
A gép kezelőszerve nagyon hasonló, mint egy hagyományos futópadé, de a szokásos sebesség, és emelkedés mellett a "rásegítés" mértékét is állíthatod 0-80 % értékek között.
Az első két lépés még furcsa is, aztán már simán csak király érzés. 83 helyett 16 kilós ficsúrként szaladgáltam a futópadon és azt hittem szivat valaki egy ólomzsákkal, amikor levettem 0-ra (0 és 80 % között egyesével lehet változtatni a rásegítés fokát) és a tényleges súlyom valósága pofonvágott.
A "súlycsökkentés" örvendetes hozadéka a futótechnika javulása, ami azonnal érezhető is volt, ahogy elkezdtem futni. Ráadásul így azok is a lesérülés veszélye nélkül próbálhatják meg maguk mögött hagyni a csúnya sarkazós futótechnikát, akik eddig tartottak az eddig nem használt izmok túlterhelésétől (Le a sarokcsillapítással!!!).
A próbafutás közben hamar eszembe jutott járóbeteg nagymamám, aki - ha nem lenne hozzá túl makacs - újra átélhetné a fájdalommentes séta élményét és ezzel együtt az izmait is használhatná arra, amire való.
Magyarországon jelenleg egyetlen ilyen gép üzemel a Hermina Terápiás Központban és egyelőre sajnos nem lehet TB-támogatást kérni rá. Az antigravitációs futópad használatának díja nem olcsó, ezért sportolóként egyelőre jellemzően azoknak éri meg kezelésekre járni, aki komoly téttel bíró versenyre készülnek.
Persze, ha megengedheted magadnak és mondjuk javítni szeretnél a futótechnikádon, mindenképp tegyél egy próbát.
Ha már ott jártunk a Herminában, kollégám bíztatott, hogy próbáljam ki a hidegkamrát, mert - idézem - "fantasztikus élmény".
Na jó! Cipő, hosszú zokni, rövidnaci, kesztyű, szájmaszk és egy csinos pompom sapka volt a dresscode és én még magamra vettem egy adag parát is.
-110 - mínusz száztíz, érted!?
Először egy "csupán" mínusz hatvanas előszobában álldogáltam fél percet, majd jöhetett az igazi hűtőkamra, átteleportáltam magam az Antarktiszon túlra, a -110 Celsius fokos verembe. Az egészet úgy kell elképzelni, hogy fázol, miközben egy hangszóróból szól a vérpezsdítő muzsika (tökéletesen eredménytelenül) és kintről egy mikrofonon át tudnak hozzád beszélni (esetemben kolléga röhögése szűrődött be). Én speciel nagyon unok már fázni, fáztam eleget hideg vizes neoprénben egy gumicsónakban, valamelyik vadvízi folyón, úgyhogy annyira nem voltam kíváncsi az érzésre.
A javasolt három percet sem volt kedvem kivárni, de nem is készültem úgy rá, mint egy olyan valaki, aki kifejezetten emiatt látogat el a Herminába. Nekem csak poén volt, köszönöm, kipróbáltam.
Amikor a testednek csapódik a mínusz rengeteg, szervezeted azonnal lehúzza a redőnyöket (vagyis lezárja a hajszálereket), így a maghőmérsékleted nem hűl le. Kap a szervezeted egy kis időt az extrém hidegre reagálni, amit ő fájdalom- és gyulladáscsökkentő folyamatok elindításával old meg. Mivel aztán pár perc múlva kiszabadulhatsz a kamrából és mégsem jön el az apokalipszis, így a legyártott
természetes fájdalomcsillapítók még hosszú ideig a véráramodban maradnak és ha van valamilyen fájdalommal járó panaszod, lecsökkentheted a mesterséges fájdalomcsillapító bogyók mennyiségét. Jó deal, nem!?
Az antigravitációs futópadot és a hidegkamrát a Hermina Hidegterápiás Központban próbáltuk ki.
