A futás és a kardiovaszkuláris betegségek

A futás és a kardiovaszkuláris betegségek

Takács Viktor
Takács Viktor
2022/07/07
Milyen hatással van a futás a szív és érrendszerre? Lehetünk betegek a túl sok futástól?
Hirdetés

A modern kor civilizációs betegségeinek egyik fő kiváltója a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly és úgy általában a szív és érrendszeri betegségek egyaránt összeköthetőek az inaktivitással. Régóta tudjuk, hogy a sport az egyik legkézenfekvőbb preventív eszköz ezen betegségek megelőzésére és hála Istennek, egyre többen élnek a rendszeres mozgás lehetőségével. A rendszeres fizikai aktivitás sok féle lehet, azonban szinte bizton állítható, hogy a futás az a sportág, amelyet a legtöbben művelnek, főleg, hogy a legtöbb labdajáték alapját képezi. A fizikai aktivitás kapcsán rendszerint csak az előnyös hatásokról beszélünk, pedig ugyanúgy érdemes foglalkozni az esetleges negatívumokkal is.

A futás egészségmegőrző szerepe

Köztudott, hogy a rendszeres tréning sokféleképpen segít az egészségünk megőrzésében. Javítja a keringést, növeli a tüdőkapacitást és különböző, mozgás közben termelődő hormonok segítségével képes kezelni a stresszt. Ezen felül, úgy általában hatékonyabbá teszi az anyagcserefolyamatokat és nem elhanyagolható az sem, hogy a keletkezett plusz energiaszükséglet segít a túlsúllyal való küzdelemben is. Nincs ezen mit ragozni, mozogni jó! Olyannyira jó, hogy a leggyakrabban és általában a legelőször jelentkező szív és érrendszeri problémára utaló tünet, a magas vérnyomás bizonyos mértékben gyógyítható is a sporttal.

Mit mond a szakértő orvos? 

A témáról Dr. Szauder Ipolyt, a Kardiológiai Diagnosztikai és Hypertonia Központ igazgató főorvosát kérdeztük, aki elmondta, hogy a magas vérnyomás átlagosan akár 3-6 Hgmm-el is csökkenhető, amennyiben rendszeresen mozog az ember. Felmerül azonban a kérdés, hogy mégis mennyi edzés, mennyi futás az, amellyel az előnyös hatásokat kimaxolhatjuk. A kérdés részletes elemzése előtt beszélni kell egy fontos dologról, ami „kívülről” befolyásolja az előnyös hatásokat (van több is, de ez a legfontosabb) a mozgás mennyiségétől függetlenül is. Ez a dolog pedig az étrend. Sok szabadidős sportoló követi el azt a hibát, hogy mivel rendszeresen mozog, nem, vagy csak kevés figyelmet szentel a diétájának. „Ha edzettem eleget, akkor ehetek bármit!” A mozgás jó, azonban a túlfogyasztással és a gyenge minőségű, rosszul összeállított ételekkel/étrendekkel csak korlátozottan tudja felvenni a harcot. Heti 3 futás nem jogosít fel a mértéktelen zabálásra! A nagy mennyiségű túlsózott, túlfinomított vagy zsíros étel olyannyira rossz hatással van a szív és érrendszerre, hogy azt lehetetlen a sporttal kompenzálni. Az étrendre való odafigyelés nélkül tehát nem élvezhetjük a rendszeres mozgás minden előnyét. Dr. Szauder Ipoly az étkezést, ezen belül a magyarokra jellemző túlsózást is szóba hozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy csupán a nagy mennyiségű só elhagyásával további 3-6 Hgmm-el csökkenthető a vérnyomás.

A futás és a kardivaszkuláris betegségek-1
A futás és a kardivaszkuláris betegségek-1
Forrás: Mozgásvilág.hu

Mennyi az annyi?

A futás jótékony hatásait a tudomány berkein belül többnyire a szív és érendszeri betegségek, a korai halálozás, illetve az egyéb halálos betegségek előfordulásával vagy inkább ritkább előfordulásával próbálják meg szemléltetni. A korai tanulmányokban általában csak arra fókuszáltak, hogy egy rendszeresen sportoló csoportot hasonlítottak össze egy nem sportoló kontrollcsoporttal. Szinte kivétel nélkül azt találták, hogy az említett betegségi és halálozási ráták jelentősen alacsonyabbak voltak a sportolóknál. Ez az, amit már régóta tudunk. A modern tanulmányok azonban már vizsgálják azt is, hogy milyen terhelés az, ami a legtöbbet tesz hozzá az egészégünkhöz. Az American College of Sport Medicine hivatalos klinikai folyóiratában rendszeresen foglalkoznak a témával és számos, már publikált tanulmány elemzése után arra jutottak, hogy heti 5-ször 30 perc alacsony intenzitású mozgás az, ami a legbiztosabb előnyökkel jár. Amennyiben kicsit intenzívebben szeretnénk edzeni, úgy az ajánlott mennyiség heti 5-ször 15 percre csökken. Ez egyáltalán nem hangzik soknak, azonban tudni kell, hogy az ilyen ajánlásoknál a lehetséges hátrányokat is számba veszik, amikor egy-egy mennyiségi vagy intenzitási zónát elemeznek, így a végeredmény egy nagyon óvatos szám lesz. Mondhatnánk úgy is, hogy ez az a mennyiség, amelynek műveléséből fakadóan a legkisebb valószínűséggel történhet velünk valami rossz dolog. Merthogy a futásnak igenis vannak veszélyei is, amik nem merülnek ki az izomlázban vagy a bokaficamban!

Veszélyek

Talán nem hangzik meglepően, de a túltolt edzés számos veszélyt rejteget magában. A mentális és a fizikai veszélyekről már mi is írtunk korábban. Arra azonban talán kevesebben gondolnak, hogy a keringési rendszerünk is megszenvedheti a nem jól megválasztott mennyiséget, intenzitást. Ebben az esetben (is) nagyon igaz a mondás: 

A kevesebb néha több!

A hirtelen szívhalál, a kamrai aritmia vagy a koszorúér betegségek kockázata az időtartam és az intenzitás növekedésével emelkedik. Általában egy akut jellegű túlterhelés, amennyiben kellően edzett az ember, egyik kórkép kapcsán sem jelent különösebb veszélyt, azonban amennyiben hosszú időn keresztül rendszeresen terheljük túl magunkat, az már veszélyes lehet. Egy 2007-es tanulmány igazolta, hogy versenysportolóknál 12 %-al gyakrabban fordul elő jobb kamrai rendellenesség, mint azoknál, akik mértékkel mozognak. Több másik tanulmány, köztük a European Heart Journal tavalyi publikációja is arra az eredményre jutott, hogy a hosszú ideig (élethosszon keresztül) intenzíven sportoló egyéneknél jelentősen magasabb a koszorúér betegségek előfordulási aránya, mégpedig az erekben történő nem kívánatos lerakódások miatt. Egy, a BMJ Journals-ban megjelent tanulmányban ezt az eredményt számosították is: kutatásukban 798 tünetmentes, masters sportoló vett részt, akik 10 %-ánál azt találták, hogy a szívhez vezető artériák több, mint 70 százaléka részben vagy teljes egészében elzáródott. Ez elég brutálisan hangzik, mivel ez bőven több annál, mint amire egy szívrohamhoz „szükség van. E konkrét kórkép kapcsán Dr. Szauder Ipoly elmondta nekünk, hogy főként azoknál a hosszútávfutóknál (maratonistáknál) észlelték ezt, akiknél magasabb volt koleszterinszint, fel nem ismert magas vérnyomásuk volt, vagy életük korábbi szakaszában dohányoztak. Ezek a lerakódások azért veszélyesek, mert tulajdonképpen a szívinfarktus „előfutárai”, főleg, ha pl. a futás során sokszor bekövetkező dehidratáltság, illetve a hormonszintek változása miatti megváltozott anyagcsere körülmények (alvadékonyságot fokozó anyagok, hormonális anyagok vérbeli felszaporodása) ehhez hozzájárulnak. 

„A szakirodalom egységes abban, hogy mindezek még további speciális vizsgálatokat igényelnek!”

Arra a kérdésre, hogy pontosan mennyi is a sok és az intenzív elég nehéz válaszolni. A fent említett nagyon óvatos napi 15-30 percet azért nyugodtan meg lehet szorozni 2-vel vagy akár 3-mal is, de ennél több már súrolhatja az egészséges határát. 

A futás és a kardivaszkuláris betegségek-2
Az infarktus
A futás és a kardivaszkuláris betegségek-2
Forrás: Wikipédia

De akkor most mi lesz???

Aki nagyon elszörnyülködik az említett számokon, azt gyorsan szeretnénk megnyugtatni, hogy a futók és nem futók közötti összehasonlítás továbbra is a futók győzelmét hozza magával. Nem kicsit! Az Aerobic Center Longitudinal összesen 55 000 ember (13000 futó és 42000 nem futó) életét követte 15 éven keresztül és a rendszeresen futók esetében több, mint 30 %-al kevesebb szív és érrendszeri okból bekövetkezett halálesetet regisztráltak, mint nem futó társaiknál. Ez azért meggyőző! Érdemes továbbá hangsúlyozni azt is, hogy aki rendszeresen sportol, annak orvosi szempontból (főleg 40 éves kor felett) prevenciós jelleggel javasolható a rendszeres szív ultrahang és a terheléses EKG vizsgálat, az ún. rizikófaktorok (veszélytényezők) laboratóriumi analízise (máj-, vesefunkció, koleszterin, vércukor stb.). Ezen vizsgálatokkal a fent említett esetleges betegségek igen korai fázisukban diagnosztizálhatóak és megfelelő kezeléssel gyógyíthatóak.

Összességében tehát a futás nagy mennyiségben tartalmaz veszélyfaktorokat, de azért az is jobb, mintha lábat lógatnánk. Valamiben pedig meg kell halni, mi inkább a futást választjuk!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés