- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Nem sok köze van az alábbiaknak a triatlonhoz, hacsak az nem, hogy a szerző a világhírű Ágoston Szabi alias Szepi, osztrákföldön csak Simon, pekingi olimpikon, osztrák-magyar triatlonos bátyja. Viktor fejébe vette, hogy kitanulja a Krikett edző mesterséget, aztán majd valahol máshol a nagyvilágban edző lesz. A cél állítólag Argentina lesz, de az Ágoston testvéreket ismerve a történetben lesz még egy-két csavar.. :)
Az írásban megtalálhatóak a magyar szleng klasszikusai, így elovasását fiatal korúaknak nem javaslom :)
Nnna, gondoltam írok egy -khm- pár sort, hogy mi a helyzet velem mostanában.
25.én megérkeztem Mumbaiba, a pára és a 33fok azonnal széttépett.. A taxiút alatt a szállásomig végigmentük jó pár kerületen, mit mondjak, sokkoló a látvány, kétlem, hogy erre európai ember fel tud készülni. A szállásom Mumbai egyik turisták álltal kedvelt kerületében volt (Colaba) - hogy mi a tökömet kedvelnek rajt, azt még a mai napig nem tudom..sebaj - , horror áron ( 6000ft/éjszaka ), pedig ez a low-budget kategóriába tartozik.. egyébként a szoba rendben volt, tiszta, saját fürdőszobával, ágy+szekrény+asztal - pont. Az, hogy a szoba ablaka hova nézett, azt most ne firtassuk.. hehe. 4 napot foglaltam le - hála istennek..-, körbejártam ezalatt pár kerületet az állítólag jónak nevezettek közül - egy dolgot mondhatok, nem akarom tudni milyen lehet élni a nem-annyira-jó kerületekben.. Egyébként meg lehet szokni az emberáradatot, ezek a kerületek tényleg nem annyira koszosak - na nem budapesti viszonylatban.. -, viszonylag kevés a koldus, viszont a pára+hőmérséklet+szmog egyvelege valami brutális. Nekem 2 napig folyamatosan fájt a fejem, pedig nem jellemző rám.. A híres Oval Maiden gyalog kb. 15 percre volt a szállásomtól, mikor már szanaszét ment a fejem, ott kerestem menedéket. Ez kb. 4 cricket pályányi terület, folyamatosan mennek rajta a különböző bajnokság meccsei, de mivel mindenki számára nyitott, ezért többnyire a pályák között is megy a játék. Csodálkoznék, ha eddig nem döglött volna még meg itt senki egy eltévedt labdának köszönhetően..
Az emberek írtó kedvesek, mosolygósak - tisztára, mint Magyarországon..eh Na persze megpróbálnak lépten-nyomon levenni, de azoknál, akik napi 250 Ft-nyi rúpiából élnek,azt hiszem ez érthető..
Nem erőszakoskodnak a koldusok se, nem fogdosnak, 1-2 kivételtől eltekintve elég hamar feladják, bár az is igaz, volt egy 10 éves forma kissrác, aki követett vagy 10 percig, akkor bementem egy bárba meginni
egy sört, és mikor fél óra múlva kijöttem még mindig ott volt..
Mindenki Sir-nek szólít, mintha megkaptam volna az Angol lovagrendet...na ettől hülyét kapok.
A kajájuk azok számára, akik szeretik a fűszeres konyhákat, maga a menyország, millióféle módon tudják elkészíteni a legegyszerűbb ételeket is, arról nem is beszélve, hogy egy főétel egy közepes szintű
étteremben olyan 600-900 ft között lehet, de az szinte biztos, hogy ugyanez a minőség otthon legalább a 3-4szeresébe kerül. Mindent lehet kapni, amit otthon is, beleértve a legkomolyabb márkákat, a különbség az, hogy itt kb . 20-40%-al olcsóbb, legyen szó cricket-cuccokról, ruházatról, bármiről.
Naszóval Mumbai egy baszott nagy Metropolis (kb. 20millió ember a külkerületekkel együtt..), azok minden hátrányával, de számomra láthatatlan előnyével/előnyeivel.. A városnak egyszerűen nincs hangulata - szerintem -, legalábbis én nem találtam sehol. Kb. a 2.nap döntöttem el, hogy lépek Delhibe. Egyrészt ezért, másrészt az iszonyat klímájáért - itt MINDIG 28-35 fok van, nincs nemhogy tél, de még tavasz se..csak az a kurva meleg és a monszun a kurva meleggel...JÁÁÁ! - valamint a brutál szállás-árak miatt. A legolcsobb szoba kb. 5000 ft -de arról azt írták a turisták a net-en, hogy akkor se menj oda, ha már nincs több szállás Mumbaiban..na ez jelenthet valamit. Delhibe vonattal mentem, 17 óra volt az út (1350km), kb. az otthoni
2.osztálynak felelt meg, 4 fekvőhellyel fülkénként - bár ebben az esetben a fülkék közötti elválasztásról függönyök gondoskodtak..-csak alvókocsis verzióban. Kicsit paráztam, mert nem tudtam lelakatolni a cuccaimat - na az valami kész csoda lett volna, ha azalatt a 5 óra alatt, amig összepakoltam otthon pont ez eszembe jut..- ezért a hátizsákomat,ami kb. 60L-es lehet, fent tartottam az ágyamon éjszakára. Figyelj, nem létezett jó alvópozició, az ziher, és reggelre nem volt derekam.. Meglepetésemre szinte csak indiaiak
utaztak ezen az osztályon, - persze főleg a középső/felső rétegből -, így teljesen felesleges volt a parám a csomagokkal kapcsolatban. Ja, kb. 8000ft volt a jegy, és a vonat 15 percel korábban érkezett a kiírtnál.. a MÁV meg bekaphatja.
Hétfő reggel 9re érkeztem Delhibe - egy biztos, a látvány, ami a New Delhi pályaudvarról kilépve fogadott, ahhoz képest Mumbai a Rózsadomb... Egy pesti haver haverjának az ismerősének - komoly kapcsolat, mi?...argh - van 3 - hm, hát ők hotelnek nevezik, de maradjunk inkább a hostelnél -, szóval 3 hostel-je az állomás melletti kerületben. Azt mondta a srác Mumbaiban, hogy gyalog is elég közel van a szállás, de ha taxizom, akkor se kerülhet többe 200ft-nál. Egy ajánlatot kaptam, az 1000ft volt, utána elhajtottam mindenkit.. Gyalog kb 20 perc volt, egy 27kg-os oldaltáskával és egy 10kg-os hátizsákkal, hát nem rázott a röhögés.. Delhi megnyerte a 2010-es Nemzetközösségi játékok rendezésének jogát, most mindent és mindenhol felújjítanak - olyan por van mindenütt, hogy 10 perc alatt szanaszéjjel megyek az utcán.. Kb. mint 1 teljes nap a Szigeten pár eső nélküli hét után.. A közlekedés az észveszejtő, én nem tudom ezek az emberek hol tanultak vezetni- valószinűleg sehol..eh - de Respect az oktatóiknak. Az, hogy a közeledben legalább 6-8 kocsi/riksa nyomja szimultán a dudát, az alap. Ehhez add hozzá a sávok nélküli, szétfoltozott ezredrangú minőségű utakat, és akkor közel jársz az indiai közlekedéshez. De egy biztos, én még nem láttam 1 balesetet sem, pedig otthon már ilyen körülmények között mi minden halálozási rekordot megdöntenénk az első napon és hívhatnánk a Guinness-t.. Anyám írt egy szösszenetet az indiai járművezetők kézikönyvéből - hogy honnan szerezte, azt ne kérdezd.. - ,szóval: " Ki lassít az tétova, ki fékez az szánalomra méltó, s ki megáll az elveszett." Na ez telitalálat.
Egyenlőre szervezem az edzési lehetőséget/csapatot, lehetőleg egy dél-Delhii kerületben - az itt a rózsadomb, csak olcsóbb.. - mit mondjak, nem úgy megy,mint a karikacsapás, dehát csodák nincsennek..
Most már sinen vagyok, mint József Attila, ma találkozom egy nemzetközileg is ismert edzővel,szombaton pedig -ahogy hallottam több helyről -Delhi legjobb edzőjével, remélhetőleg hétvégén/jövőhét elején el is fogom tudni kezdeni az edzéseket. Na majd látjuk. Kedd délután 2 körül együtt ebédeltem a hostel tulajával és 2 spanjával, frankó vega kaja volt + szeletelt hagyma uborkával. Na mondom én azt inkább kihagynám, de addig erőltették, amig meg nem kostoltam. 5 órakkor hajszál hijján szimultán hánytam és fostam, aztán
erőt vett rajtam a hidegrázás..na mit mondjak, voltam már jobb formában az akkorinál.. Szerencsémre hoztam magammal folyékony táplálék-kiegészítőt a hasonló esetekre, ez mentett meg az elkövetkező
24 órában. Persze valami isteni csoda lett volna ha az én egyébként is "ultraerős" gyomrom nem szed össze valamit a túra elején..na ennyit az isteni csodákról.. Ez tegnap volt, ma már ettem mindent - most nemrég
csirkét rizsel..argh - szóval ha megdöglenék az éjszaka akkor örülök, hogy megismerhettelek benneteket.
Ja, a szállásom egyébként kb. annyira zajos, mintha kint feküdnék egy épitkezésen 2 markoló között, pedig a szobám nem az utcafronton van.. Na ehhez még hozzájön egy lakodalom/esküvő/ünnepség, tököm tudja mi, amit egy sátorban tartanak 7 méterre az ablakomtól..minimum 4 hangszert kínoznak este 9től legalább hajnal 1ig.. és még én panaszkodtam otthon, hogy nem vagyok jó alvó!?..WHAT? na nem itt fogom megtanulni, hogyan kell csinálni,az tuti.. Remélhetőleg jövőhéttől már lesz normális szállásom egy elkényelmesedett európai igényeinek megfelelően - persze ez kizárt..JÁÁ!
Na,ezek vannak mostanában, remélem nálatok is minden oké.
Tsók