Gáspár-csúcsról a Konrád-púpon át a Sötét-hegyre

A Gáspár-csúcsról a Konrád-púpon át a Sötét-hegyre hossza 6 Km. Az útvonal szintemelkedése 600 m, szintideje 3 Óra 30 Perc, nehézsége Könnyű. Az útvonal Lengyelország területén található.

Hirdetés

Indulási hely: Száraz-hágó (Sucha Przełęcz, 1950 m, 49.231196°, 19.983011°)

Érkezési hely: Vörös-hegyek, Sötét-hegy (Ciemniak, 2096 m, 49.231154°, 19.903295°)

Legmagasabb pont: Vésett-kő (Krzesanica, 2105 m, 49.231698°, 19.910223°)

Időkalkulátor a Sötét-hegyre: Száraz-hágó – Konrád-púpi-nyereg (Przełęcz pod Kondracką Kopą, 1863 m, 1 ó 35 p) – Konrád-púp (Kondracka Kopą, 2005 m, 25 p) – Sötét-hegy (1 ó 30 p).

Összesen: 3 ó 30 p. Vissza: 3 ó 15 p.

Túraútvonal a Tátra főgerincén

A Lengyel-Tátra talán legismertebb csúcsa, a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch, 1987 m) azért is különleges hely, mert az ide érkező turisták többsége fel sem megy a csúcsra, az obszervatórium épületéhez, helyette a Száraz-hágóból nyíló kilátásban gyönyörködik, mielőtt valamelyik irányban tovább indulna. A hágóból kiágazóinduló túraútvonalak közül kiemelkedik az alábbi túra, amely elejétől a végéig a Tátra főgerincén vezet, egészen a Vörös-hegyeket (Czerwone Wierchy) nyugatról lezáró Sötét-hegyig.

Itiner

1. A túraútvonal végig a piros jelzésen vezet, többnyire 1800 és 2100 méter között. A Gáspár-csúcsról meredek sziklalépcsőkön ereszkedünk le a Keleti-(Goryczkowa Przełęcz nad Zakosy, 1816), majd egy jelentéktelen csúcsot megkerülve a Nyugati-Goryczka-nyeregbe (Goryczkowa Przełęcz nad Świńska, 1801 m). Ugyancsak délről kerüljük meg a Goryczka-halom (Goryczkowa Czuba, 1912 m) kúpját, valamint a Száraz-oromfogak (Suche Czuby) tornyait, majd egy újabb nyereg és sziklaormok után érkezünk a Konrád-púpi-nyeregbe (Przełęcz pod Kondracką Kopą, 1863 m).

Galériáért katt a képre!

2. A nyeregből egy rövid, de viszonylag meredek törmeléklejtőn érjük el a Vörös-hegyek keletről nézve első csúcsát, a Konrád-púpot (Kondracka Kopą, 2005 m). Innen nyugatra egymás után sorakoznak a Vörös-hegyek csúcsai, valamint az ezeket elválasztó nyergek. A Kis-réti-nyereg (Przełęcz Małołacka, 1924 m) után következik a Kis-réti-hegyre (Małołaczniak, 2096 m) vezető ugyancsak törmelékes és meredek emelkedő, majd a Vésett-nyeregbe (Litworowa Przełęcz, 2037 m) történő ereszkedés után a hegycsoport legmagasabb csúcsa, egyúttal Lengyelország legmagasabb mészkőcsúcsa, a Vésett-kő (Krzesanica, 2105 m). Innen alig kell ereszkedni a sekély Öszvér-hágóba (Mułowa Przełęcz, 2067 m), majd egy ennél is kisebb emelkedéssel érjük el a Sötét-hegyet (2096 m).

3. Ahogy látható, az út során egymást érik a csúcsok és a nyergek, ennek köszönhetően ezen a néhány kilométeren jelentős szintkülönbséget össze lehet szedni. Ezért a fáradtságért azonban kárpótlást nyújt az a panoráma, amely útközben elénk tárul. Nyugati irányban előttünk emelkednek a Vörös-hegyek, mögötte pedig a Nyugati-Tátra csúcsai, hátranézve pedig a Magas-Tátra csúcsai töltik ki a látóhatárt. Bal kéz felé a Csendes-völgy (Tichá dolina) és felette a Kriván (Kriváň) uralja a látóhatárt, míg északra a Giewont (Giewont) csúcsa és gerince határozza meg a látképet.