A Három-forrástól a Krivánra Túra

Az A Három-forrástól a Krivánra Túra hossza 6 Km. Az útvonal szintemelkedése 1340 m, szintideje 4 Óra, nehézsége Nehéz. Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Indulási hely: Három-forrás parkoló (Tri studničky, 1200 m, 49.134169°, 19.968642°)

Érkezési hely és legmagasabb pont: Kriván (Kriváň, 2494 m, 49.162583°, 20.000006°)

Időkalkulátor a Krivánra: Három-forrás parkoló – Három-forrás (Tri studničky, 1180 m, 15 p) – Kriván alatti eá. (Rázc. pod Kriváňom, 2140 m, 2 ó 30 p) – Kriván (1 ó 15 p).

Összesen: 4 ó. Vissza: 3 ó 15 p.

Itiner

1. A Három-forrás közelében lévő parkolóból a piros jelzésen leereszkedünk a Három-forrás erdész-házhoz (Tri studničky, 1140 m), majd a Kis-hát (Grúnik) erdős lejtőin vezető zöld jelzésen észak felé indulunk. A szélviharok és a szú által megtépázott erdők maradványai között folyamatosan emelkedünk felfelé, széles, majd rövid szerpentinekben érjük el az egykori partizánbunkerhez vezető elágazást.

2. Utunk továbbra is erőteljesen emelkedik, megérkezünk a törpefenyők sávjába, ahol széles szerpentineken jutunk fel az Alsó-Kriván-váll (Nižná Priehyba) füves lépcsőjének magasságába. A törpefenyők sávját magunk mögött hagyva egy hosszú, meredek, törmelékes egyenes visz fel a Felső-Kriván-váll (Vyšné Priehyba, 1982 m) alá, ahonnan egy rövid, jelzés nélküli, de jól kitaposott ösvény vezet balra a szép kilátást biztosító nyeregbe.

3. Innen a Kriván délnyugati gerincének keleti oldalán, sziklás-törmelékes terepen traverzálunk felfelé, majd hosszú ívben jobbra fordulva érkezünk meg a Kriván-szakadékba (Veľký žľab, 2140 m). A zöld jelzés itt találkozik a Csorbatóról (Štrbské Pleso) érkező kék jelzésű turistaúttal, amelyen egészen a csúcsig tovább folytathatjuk utunkat.

Galériáért katt a képre!

4. Az elágazástól meredek, sziklás-törmelékes, visszaútban nagy odafigyelést, a jelzések pontos követését igénylő emelkedő következik a Csorbai-gerincnek (Pavlov chrbát) nevezett déli gerincen emelkedő, a Kriván előcsúcsának tartott Kis-Krivánon (Malý Kriváň, 2334 m) keresztül a széles Kriván-nyeregig (Daxnerovo sedlo). Az alig észrevehető nyeregből meredek, sziklás, sokszor a kezünk használatát is igénybe vevő kapaszkodó vezet a Magas-Tátra nyugati oldalának legjelentősebb csúcsára.

5. A csúcs első, írásban is rögzített megmászására 1773. augusztus 4-én került sor, ez a mászás Czirbesz Jónás András nevéhez fűződik, de valószínű, hogy a Kriván gerincein dolgozó bányászok már korábban is jártak a csúcson. A csúcs alatt, a Vázseci-völgy völgyzárlatában csillog a Magas-Tátra ötödik legmélyebb tava, a csúcsról is látható Kriváni-Zöld-tó (Kriváňkse zelené pleso, 2017 m, 23,1 m mély). A Kriván egyike a Tátra legszebb panorámát nyújtó kilátó csúcsainak, hiszen a Volovectől (Volovec) a Fehér-tavi-csúcsig (Jahňací štít) ismert és jelentős csúcsok egész sora látható innen. Különösen megkapó az ellentét a nyugat felé emelkedő Liptói-Tátra nyugodt körvonalú, füves gerinchátai, és a keletre magasodó Magas-Tátra szaggatott sziklagerincei között.