A Három-forrástól a Kapor-völgyön és a Felső-Kapor-hágón át a Kapor-csúcsra

Az A Három-forrástól a Kapor-völgyön és a Felső-Kapor-hágón át a Kapor-csúcsra hossza 14 Km. Az útvonal szintemelkedése 1425 m, szintideje 6 Óra, nehézsége Nehéz. Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Indulási hely: Három-forrás parkoló (Tri studničky, 1200 m, 49.134252°, 19.968942°)

Érkezési hely és legmagasabb pont: Kapor-csúcs (Kôprovský štít, 2367 m, 49.182222°, 20.048611°)

Időkalkulátor a Kapor-csúcsra: Három-forrás parkoló – Három-forrás (Tri studničky, 1180 m) – Kis-hát alatti eá. (Rázc. pod Grúnikom, 1104 m, 1 ó) – Nefcer-völgy eá. (Kmeťov vodopád, 1160 m) – Hincó-völgy eá. (Rázc. pod Hlinskou, 1411 m, 2 ó 15 p) – Felső-Kapor-hágó (Vyšné Kôprovské sedlo, 2180 m, 2 ó 15 p) – Kapor-csúcs (30 p).

Összesen: 6 ó. Vissza: 5 ó 15 p.

Itiner

1. A Három-forrás parkolóból leereszkedünk a Három-forrás erdészházhoz (Tri studničky, 1140 m), majd a kék jelzésen északnyugat felé indulunk. Rövid erdősávon és irtásos terepen emelkedve keresztezzük a Kis-hát (Grúnik) alacsony hegyhátát, majd széles szerpentinen ereszkedünk le a Kapor-völgyben (Kôprová dolina) lévő aszfaltozott útra (1104 m). Innen az enyhén emelkedő erdei úton észak felé indulunk, néhány alkalommal keresztezve a Kapor-patakot (Kôprovský potok). Az út jobb oldalán a Kriván (Kriváň) hatalmas tömbje, a völgy bal oldalán pedig a Liptói-tető (Liptovské kopy) legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető (Veľká kopa) emelkedik. A völgyben vezető út középső részén megérkezünk a turisták előtt elzárt Nefcer-völgybe (Nefcerka) vezető elágazáshoz (1210 m), ahol egy rövid kitérővel a völgy alsó küszöbén található Alsó-Nefcer-vízeséshez (Nižný nefcerský vodopád) juthatunk el.

2. Hamarosan véget ér az aszfaltozott út, de továbbra is széles erdei úton haladunk, amelyen rövidesen megérkezünk a Hincó-völgybe (Hlinská dolina) vezető útelágazáshoz (1411 m). Itt a kék jelzésen élesen jobbra fordulunk, majd leereszkedünk a völgy aljára, keresztezzük a Fenyves-patakot, és megkezdjük a hosszú emelkedést a Hincói-patak (Hlinský potok) jobb partján. Az ösvény eleinte erdőben, majd bokros területen vezet, jobbra tőlünk a Triumetal-gerinc (Hrubé) sziklafala, balra pedig a Kapor-csúcs északnyugati válla, a Középső-hát (Prostredný chrbát) emelkedik. A teraszos völgy zárlatában az ösvény a füves-sziklás terepen nagy ívben balra kanyarodik, és rövid szerpentineken át érkezünk meg a Felső-Kapor-hágóba (Vyšné Kôprovské sedlo, 2180 m).

Galériáért katt a képre!

3. A hágóból az északnyugat felé induló piros jelzésen kavicsos, törmelékes terep vezet fel a Kapor-csúcsra (2367 m), a Magas-Tátra hét, turisták által is megmászható csúcsának egyikére. A nem túl nagy területű sziklás csúcsról szép kilátás nyílik a Hincó-tavi-katlanra (Hincová kotlina), és a katlanban található Nagy-Hincó-tóra (Veľké Hincovo pleso, 1946 m), amely a Tátra szlovák oldalának legnagyobb tava, valamint nyugat felé a Fenyves-tavi-völgyben (Temnosmrečinská dolina) fekvő Fenyves-tavakra (Temnosmrečinské plesá). A Kapor-csúcs első megmászásáról nincsenek hitelt érdelmő feljegyzések, de első ismert megmászója minden bizonnyal az ismert góral hegyivezető, Klimek Bachleda lehetett 1890 körül.