Menü

2020.03.01.     Hozzászólás 0

Arday Attila

A legszebb vártúrák a várak királyhegységében

Vulkánok magaslatok és újjáépített erődök, őszi ízekkel.


„Vár állott, most kőhalom.” Himnuszunk e részlete még egy-két évtizede is visszaadta életérzésünket, amikor a legszebb magyarországi hegységekben váraink hűlt helyét kutattuk, romjain mászkáltunk (amíg nem volt tilos, vagy legalábbis nem tudtunk róla). A Habsburgokra fogtuk, hogy nekünk romokban áll mindenünk, főleg a szomszéd országokhoz képest, pedig a 20. századi pusztulásért aligha a Habsburgokat terheli a felelősség, még ha valóban fel is robbantottak a jónéhány erődítményünket az 1700-as évek elejére. (A Múlt kor című történelmi magazin szerint többek között azért, mert elavultak).

Ma már tudjuk, látjuk, érezzük, hogy a váraink kincseink, és csodálatos turistacélpontokká váltak és válnak, többek között az újjáépítésüknek köszönhetően. És talán arra is rájövünk, hogy

ahol romot találunk, vagy azt sem, ott sem kell feltétlenül önmagunkat siratnunk,

hiszen a múltba nézésből erőt is lehet meríteni, főleg, ha egy gyalogtúra keretén belül járunk várról várra. Először is abban a magyar hegységben, amely várak nélkül is fenséges lenne; legszebb váraink egy része ráadásul ide csoportosul.

 

A boldog bronzérmes: Boldogkő vára

Három olyan várat köthetünk össze a Zemplénben egy gyalogtúrával, amely országos szinten is simán befér a top 10 közé, ráadásul a kilátás is pazar. Időrendben és a szépségverseny sorrendje alapján is a helyi harmadik helyezett közülük Boldogkő vára, a hegység nyugati kapuja. Márpedig szinte mindenki nyugat felől érkezik legkeletibb hegységünkbe, és a peremén könnyen rátalálhat egyik leginkább épen maradt középkori várunkra Boldogkőváralja fölött, a falut uraló kovásodott andezittufa-gerincen.

 

Boldogkő vára Forrás: Wikipédie (Takk)

 

Maga a vár a folyamatos megújulás jelképe, részleges rekonstrukciója ugyanis tovább tart, visszaépítik az Öregtornyot és a Malom-bástyát, ismét lesz benne lovagterem, korabeli konyha, a vár föld alatti alagútja pedig a középkori pincét a közelben álló borozóval köti majd össze. (A szintén Zemplén-peremi Sátoraljaújhely és Sárospatak várához hasonlóan 2020 végére lesz kész.)

 

A festői ezüstérmes: Regéci vár

Mi Boldogkővártől a hegység belseje felé vesszük most az irányt. Vulkanikus eredetének, formakincsének és magasságának köszönhetően e hegység sok magyar kedvence, innen indulhatunk a felfedezésére, mondjuk az országos kéken. Ami azért is jó választás, mert északkelet felé haladva a festői fekvésű Mogyoróskán át elérjük a Regéci várat, ahol már mélyen megérint a Zemplén belső világa, lelke.

 

Regéci vár Forrás: Wikipédia (Civertan Stúdió)

 

A 639 méter magasan álló várért már meg kell küzdenünk, odafentről pedig a panoráma is jóval különlegesebb, így a helyi ezüstérmet nyugodtan odaadhatjuk Regécnek, amelyet szintén nem került el az újjáépítés az elmúlt években.

 

A királyhegység királyvára: Füzéri-vár

És akkor irány az aranyérmes, közbeiktatva egy elsőosztályú pihenőhelyet. Regécről jelzett utakon juthatunk el – továbbra is északnyugatra haladva – a festői Kőkapuhoz. Persze itt minden festői, Kőkaput a kastélya és a tava még inkább azzá teszi, a konyhája pedig kifogástalan. (ősszel az eredeti ízeket visszaadó gesztenyekrémleves és a sütőtökös krumplipüré kötelező itt).

Ám nem kastélyt és finomságokat ígértünk, hanem várat, ehhez érdemes a műút helyett kisvonattal eljutnunk először is Kishuta vasútmegállóig, ahol újra keresztezzük az országos kéket. (Ha viszont a vonaton felejtjük magunkat Pálházáig, vigaszként ne hagyjuk ki az egy fodrászatként is funkcionáló családi ház ablakában a kiváló töltött lángost.)

Ha Kishutánál leszállunk, az országos kéken északnak indulva a Szuha-völgyön át a Zemplén északi és déli részét elválasztó Hegyközbe, széles völgybe érünk Bózsvánál. Kitárul a táj, mágnesként vonz tovább a hegység legvadregényesebb és legmagasabb része, a határon fekvő Nagy-Milic vonulata. A látványt az előtte álló, 552 méteren fekvő Füzéri-vár teszi tökéletessé.

 

Vüzéri vár a távolban

 

A magyarországi várak királyához értünk az építmény és a környezet összesített pontszáma alapján, nem véletlenül köszön vissza ránk gyakran Füzér – téli, tavaszi, nyári, őszi felvételeken – naptárak címlapján. A korábban romjaiban is fenséges építmény helyreállításához először 2012-tól 2016-ig mozgósítottak óriási energiákat, 2019-ben pedig jöhetett a komplex fejújítás második üteme, 500 négyzetméteres virágoskerttel.
A Várhegy sötét dácitoszlopai, meredek oldalai teszik igazán különlegessé a látványt. 1526-ban meg is kapta a koronát a hely, hiszen Szapolyai János királysága idején egy évig Perényi Péter itt őrizte a Szent Koronát. Méltó helyen.

  

Olvass többet a témáról: túra ajánló, túraútvonalak

Ajánló