Hogy készültek a síszezonra a déli féltekén?

Hogy készültek a síszezonra a déli féltekén?

Takács Viktor
Takács Viktor
2020/11/30
Így reagálták le a vírushelyzetet Új-Zéland, Chile, Ausztrália egyes síterepein.
Hirdetés

Míg a koronavírus járvány Európában a tavalyi síszezonnak csupán a végét érintette (ezáltal a pályaüzemeltetőknek szinte semmilyen tapasztalat nem áll rendelkezésére az idei szezont illetőleg), addig a Föld másik felének sípályái egyenesen belecsöppentek a dolog közepébe. A már többnyire befejeződött szezon után több szakember is megosztotta a tapasztalatait a nagyvilággal, melyet itthon akár fel is használhatunk az idei tél megtervezéséhez. Az alábbi körkép azért is érdekes, mert rávilágít arra, hogy

mennyire nem volt egyetértés a sí szakmában sem a járvány súlyosságát illetően!

Új-Zéland megpróbált nagyon felkészülni a koronavírusra

Bridget Legnavsky, aki Új-Zéland két legnagyobb sícentrumának (Cardrona és Treblecone) vezérigazgatója és maga is profi síző, épp Európában utazgatott szponzoraival és családjával, amikor a lezárások elkezdődtek. Már akkor látta, hogy nagy a baj és már a hazafele úton elkezdte tervezgetni, hogy ők hogy is fognak pár hét/hónap múlva reagálni a kialakult helyzetre. Az általa vezetett sícentrumokban több, mint fél millió ember fordul meg egy átlagos szezonban, így gyorsan kellett lépnie. Ahogy hazaért, összeült a helyi kupaktanács és a teljes lezárástól kezdve a normális „vírusmentes” szezonig mindenre konkrét forgatókönyvet dolgoztak ki (költségvetés, alkalmazottak száma, vendégek várható száma...). Ez több, mint 10 variánst jelentett. Vajon nálunk is ez történik most?

Félreérthetetlen szabályozások, hömpölygő tömeg

Legnavsky elmondta, hogy az új-zélandi kormány végig a járvány alatt konkrét, félreérthetetlen szabályozásokat hozott, így a betartandó szabályok és az esetleges kiskapuk nem okoztak fejtörést. A szezont minimális korlátozásokkal kezdték (fullon mentek a liftek és csak a pénztáraknál és büfékben sorban állásnál kellett maszkot viselni), azonban még ezzel együtt is meglepődtek azon, amekkora embertömeg a pályákra özönlött! Szó szerint nem tudtak mit kezdeni velük. Sem a parkolókban, sem a pályán sem pedig a síiskolákban nem tudták lereagálni a helyzetet. Miután a járványügyi helyzet tovább súlyosbodott a világban, Új-Zélandon is olyan további óvintézkedések kerültek bevezetésre, mint a kötelező távolságtartás, mely már létszámbeli korlátozásokat hozott magával. De csak a lifteken! Mivel az eladott jegyek számát nem csökkentették, 40 perces sorbanállások alakultak ki az amúgy nem kis kapacitású felvonóknál, amely szám tanulságos lehet számunkra az idei telet illetően! Ezek után Legnavsky azt javasolja mindenkinek, hogy kezdjenek a legrosszabb a forgatókönyv szerint, majd onnan építkezzenek tovább, így elkerülhetőek lesznek a hasonló bakik. Ezzel együtt pedig maradjunk pozitívak: "Azt hiszem fogadnék is rá, hogy a belföldi piac erős lesz. Az emberek ki akarnak szabadulni a városokból! A hegyekbe akarnak menni!" (Forrás: freeskier.com)

Chile nagyon szigorú volt saját síszezonjával szemben

A déli félteke másik felén, Chilében egészen máshogy történtek a dolgok. David Owen, a PowderQuest túraszervező cég tulajdonosa, aki 22 éve szervez kiscsoportos síutakat és extrém sítúrákat Dél-Amerikában és Japánban, egészen egyszerűen becsukta a boltot.

Chilében olyan szigorú korlátozások voltak és vannak is érvényben, hogy a legtöbb síterep ki sem nyitott.

Akik igen, azok csak napijegyeket adhattak el csak helyieknek csak hétköznapokon, egy liften csak egy ember ülhetett. A helyieket olyan szigorúan vették, hogy más településről még a munkások sem mehettek át dolgozni a sípályákra, így nem csak vendég nem volt, de dolgozó téren is problémák voltak. Ezáltal kb. 30%-os kapacitáson lehetett működni. Owen számára tehát egy hónap alatt kiderült, hogy egyhamar nem fog visszatérni minden a normális kerékvágásba.  „Szerettünk volna korrektek lenni a kuncsaftokkal, így egy az egyben töröltük a szezont. Visszatekintve jó döntést hoztunk, nagyon durva év lett volna!” (Forrás: freeskier.com)

Ausztrália az arany középúton

A válságkezelés tekintetében délen Ausztrália képviselte az arany középutat, ugyanis a megbetegedések számában (amely persze jelentősen befolyásolja, hogy milyen korlátozó intézkedések lépnek életbe) jóval Új-Zéland előtt és jóval Chile mögött jártak, mégis vendég szemmel egész vállalható szezont sikerült összehozniuk. Persze náluk is volt az elején „pánikbezárás” és későbbi létszámbeli korlátozások, de elhelyezkedéstől függően az éttermek és szállodák is nyitva maradhattak, csak néha-néha rondított bele egy kis sorbanállás a síélménybe (főleg éttermekben). A dologhoz ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a helyzethez mérten csekély korlátozások azért is tudtak működni, mert a síelés iránti igény jelentősen megcsappant, volt, hogy a pályák szinte üresek voltak!

Egy példa Amerikából, Oregon államból

Bár nem déli félteke, mégis érdemes vetni egy pillantást Amerikára is. A Timberline síközpont Oregon államban, mely a majd’ 3500 méteres Mont Hood lábánál fekszik, a hegy gleccsereinek köszönhetően egész évben síelhető. Márciusban az európai terepekhez hasonlóan ők is bezárni kényszerültek, azonban gyorsan reagáltak a helyzetre és már májusban újra tudtak nyitni.

Online rendszer az átlátható és kontrollálható jegyvásárlásokhoz, foglalásokhoz

Egy teljesen új online rendszert vezettek be a foglalásokhoz és jegyvásárlásokhoz (olyat, amilyet Vailban is fognak használni az idei télen). A rendszerrel előre tervezhető a parkolás, az eladott jegyek száma és a pályaszállások foglalásai, így pl. könnyebb helyet biztosítani az edzőtáboroknak, síversenyeknek is. A rendszer nagyon jól működött a nyári szezonban, azonban Jeffery Kohnstamm, a pálya marketingigazgatója egy nyilatkozatában elmondta, reméli, hogy az idei télen nem kell majd használniuk, elég ha a tarsolyban marad. Elmondta továbbá azt is, hogy a biztonsági protokoll továbbra sem megy messzebbre a zárt téri maszkiviselésnél és a szociális távolság megtartásánál, azonban ezekre kiemelten figyelnek majd (és eddig is figyeltek) és a szabálytalankodókat egy figyelmeztetés után nemes egyszerűséggel kidobják a sípályáról! Az igazgató új kihívásnak a telet illetően a beltéri sportok szabályozását tekinti, ugyanis a nyár viszonylag stabil „jóidős” időjárása után télen a rosszidős napokon többen választják majd az olyan beltéri „esőprogramokat”, mint a squash vagy a falmászás.

Összességében tehát az látható, hogy a európai síterepeknek van honnan ötletet meríteni a jelen járványügyi helyzet megoldását illetően. Csak reménykedni tudunk, hogy a kormányokkal karöltve a számunkra és persze számukra is a legjobb, legjövedelmezőbb megoldást választják!

Mi várható Európában?

Az Európai síterepek számára most kezdődik (kezdődne) a szezon. Ezek nyitásával kapcsolatban egyébként jelenleg is meglehetősen nagy a káosz és a bizonytalanság, amiről a nyitásról ebben a cikkünkben, az intézkedésekről peddig ebben írtunk részletesen.

Borítókép forrása: André Richard Chalmers (Wikipédia): Cadrona síterep

Hirdetés
Hirdetés