Trans Hungária sokszempontból... Hír

Elsőként Bíró Ádám , nagybeszédű speakert kérdeztük. Aki ismeri a stílusát tudja, a válaszokat előbb szűrni kellett kicsit.
 
81801-trans-0492.jpg
 
Speakerként hogyan élted meg ezt a három napot? - Remekül érzem magam, csodálatos a táj. A vidám kerékpárosok mindig könnybe fakasztják a szememet.
Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod? - Az első szakasz befutójánál palóc ruhába öltöztem és a végén nem tudtam levenni a palóc csizmát.
Jövőre? - Jövőre sokkal gazdagabb leszek és az egész mezőnyt a versennyel együtt elviszem Kanári-szigetekre. TKM -Trans Kanaria Maraton.
 
Aztán következett Zsuzsi, szervező, a lila hajú lány , akit arról lehet felismerni, hogy folyamatosan fel-alá rohangál és intézkedik, és fogja az arcát, mert fáj a foga , de semmilyen fájdalomcsillapítót nem fogad el.
 
81801-CIMG0497.JPG
 
Szervezőként hogyan élted meg ezt a három napot? - A Trans Hungária Maraton szervezési részéről is pont olyan nagy kihívás volt, mint a versenyzőknek teljesíteni a távot.
Mi volt a legemlékeztesebb pillanatod? - A miskolci kórház dolgozóinak kedvessége és odaadása, valamint a betegekhez való pozitív hozzállása, (többet nem fizetek TB-t)  :) A versenyzők arca a beérkezést követően!
Mi volt a legnehezebb? -  A legnehezebb a logisztikai része volt, az átszállítások, a csomagok és kerékpárok őrzésének megszervezése.
Jövőre? - Sokkal többen leszünk, és nagyobb durranás lesz (az új melleimel).
 
Három versenyző is sikerült megkérdeznünk még gyorsan indulás előtt , Boda Péter, Németi Csaba és Fernye Lajos válaszolt a kérdéseinkre.
 
81801-CIMG0510.JPG
 
Az utolsó szakasz előtt hogy érzed magad? - Jól, mostmár itt a vége, minden rendben lesz, és várom a befutót. - Mostmár ez egy rövid szakasz, megpróbálok mindent beleadni, utolsó lehetőség javítani. Szerencsére kipihentnek érzem magyam. - Tegnapi napra már kijött a fáradtság. A combjaimat fáradnak érzem. Ma arra megyek, hogy görcs és technikai probléma nélkül végig tudjak menni.
Az elmúlt 3 napot hogyan élted meg? - Az első nap húzós volt, az volt a legnehezebb. Az elindulás, az első 30-40km nehezen indult és rátette a bélyegét a napra. A második harmadik nap már élvezetesebb volt, a bükki szakasz tetszett a legjobban. - Az első volt a legnehezebb, mert nem tudtam hogyan kell nekikezdeni egy többnapos versenynek. De meglepetésre olyan jól sikerült, hogy másnap be is szólítottak. A második napon technikai hiba és esés miatt gyengén szerepeltem, a harmadik nap meg tetszett, mert hazai pálya. - Az első nap a legnehezebb, ott nem tudtam mennyire kell beosztani az erőmet, és nagyon változatos terep volt. A mátra és a bükk hazai terep, és a pálya ismerete miatt be tudtam osztani az erőmet.
Mit vártatok el ettől a versenytől? - Nem voltak konkrét célkitűzések, saját magamhoz képest a maximumot akartam kihozni. - A hosszútávú megmérettetéseket szeretem, és érdekelt milyen belső akadályokat kell leküzdeni. - Szeretem a hosszúkat, és ki akartam próbálni mi a tűréshatárom. Nem voltam eredményorientált, a cél az volt hogy átkeljek a fél országon.
A szervezésről mi a véleményetek? - Nagyon jól sikerült, egyszer-egyszer előfordult, hogy a pályakijelölés bizonytalan, de 377 km-ert nem lehet úgy kitáblázni, mint egy top maratont. A szállás és az étkezés nagyon profin le volt szervezve, bőséges vacsora, reggeli. A frissítések is remekek voltak, minden amit a szervezet kíván ott volt az asztalon, édes, sós, folyékony, szilárd. - Alapvetően amit ígértek, minden rendben volt. Extra dolgok a fűrdőzés, jók voltak a lehetőségek a felfrissülésre, strandolás, masszás. A pályakijelölés is rendben volt. - Jól esett, hogy ennyire odafigyeltek ránk minden szempontból, mind a pályakijelölésre, mind a verseny utáni programokra.