Új fiú az új klubban

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2011/04/27
Hirdetés

Nem mondhatnám, hogy hibátlan hétvége volt a legutóbbi. A tökéletes, pihentető utazástól máris igen messze volt az, amit mi a Kovács Zsófival műveltünk. A célállomás Nizza volt, ahol közös új klubunk a TOC Sesson színeiben az idei első francia GP-n volt jelenésünk. Reptérre időben ki, becsekkolás a reggel 9-es géphez, eddig minden ok. Aztán a gép mellé kiírták késik. Semmi baj, aztán azt is kiírták cancelled, na az már komolyabb probléma, de délelőtt lévén atombiztos voltam benne, hogy simán kiérünk valahogy még aznap. Persze húsvét lévén minden gép csurig volt, egyetlen opciónk a délutáni Swiss járat ugyenezen a nyomvonalon. Srácok, ott már ne hibázzunk! – Gondoltam. A csomagokért lemászás, egy-két óra alatt új jegy beszerzése, újra becsekkolás. Itt egy pillanatra elgondolkodtunk a Zsófival, ne rakjunk-e minden versenycuccot egy közös zsákba, amit nem adunk fel? Ááá, még egyszer nem lehet gond! – bólintottunk egybehangzóan, én már dobtuk is rá mindenünket a szalagra… Nem kellett volna, a második gép is rakoncátlankodott, állítólag a Swiss egész számítástechnikai rendszere áll le néha-néha. Soha nem megyek még egyszer Swisszel , az biztos. A csatlakozásunkra sandítva kristálytiszta volt, hogy itt aztán egy perc késés sem fér bele. Mi egy magastérddel megtett pár száz méteres sprinttel elértük Zürichben a nizzai csatlakozást, ahol térdre rogyva könyörögtem, várják meg a csomagjaikat. Persze, persze – Mondták ők, és előzékenyen feltereltek a gépre, ahol ajtó csatt, csüccs le, el-hopp, Nulla perc várás. Én annyira tuti voltam benne, hogy itten semmiféle poggyász nem lesz, hogy mentem is a poggyászkeresőhöz, Zsófi meg addig bűvölte a szemével a szalagot. Igazam lett, toltunk ugyanabban a szerkóban egy fél napot, meghallgattuk az éppen feljutott klubunk vezetőinek karattyolását, mit hogy kénbe csinálni, miközben éppen azt láttam, nekik nincs fogalmuk sem, mit hogy kéne csinálni. Előtte rommá emaileztük magunkat, hogy mik a méreteink, hogy tökéletes cuccokat kapjunk. Nos, nekem M-es helyett L-es mez, 56-os keró helyett 58-as jutott, kiskönyöklő sík pályára meg minek? Zsófi jobban járt: 56-os helyett 53-as keró, a meg nem érkezett keróscipője helyett 40-es lábra 45-ös! Vérprofi. Reggel még behajtogatta magár a férfi L-es neoprénbe, ahol rajta kívül még vagy 10l víz is elfér. Ki érti, miért nem ment jól? Bár az is lehet, hogy Zsófival gyakoroltatni szerették volna a váratlan helyzetek megoldását. Nekem megjött a cuccom az utolsó pillanatban, és ezen nem múlott semmi. Maga a verseny elég káosz volt. Úszáson össze-vissza vertük egymás egy csapattársammal, minek eredményeképpen egyikünk sem lett első bolyos. A bringa aztán egy nagy pöcsölés volt, ezért a végére egy 50fős csapattal rontottam ki a depóból, megküzdeni a 20ik helyért. Volt nem kevés gyors lábú legény ott, ezért 16:12-vel egy elegáns 46ik helyre voltam jó. Ez percen belül volt Brownleehez, és a legjobb magyar futás volt. Erre volt jó… Nagyon durva. Na mindegy a csapat 16-ból 12-ik lett, azaz eddig jól dolgozunk a kiesés ellen. Juhé.

Hirdetés
Hirdetés