Anno: 1996 Válogatott táborok

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2009/02/11
Hirdetés

Szó esett már többször is egy bizonyos Kuno-ról, akenek tisztességes neve is volt, Kuno Hottenrott, alias Hottentotta  (by Vöri), vagy Mengele (by fiúk).

Az utóbbi egy kicsit sértő‘, de ez van, mi már csak így hívtuk.

 

Szóval ez a Kuno, meg nem mondom már, kinek az ötletébő‘l, de egyszer csak itt volt, és szólt: én vagyok a kapitány, ti meg mostantól jól azt csináljátok, amit én mondok!

 

Az ipse egyébként a kasseli egyetem professzora, és nem mellékesen mindenféle állóképességi sportban írt vagy ezer könyvet, tehát vélhető‘en nem komplett idióta. Volt néhány nem gyönge tanítványa, például anno kb. az egész német válogatott, köztük Norman Stadlerrel, és a ma már nem sokat mondó, de annál több címet nyert Sonja Krolikkal (ő‘ még arról híres, hogy 35kilósan nyert felnő‘tt EB-t ja, meg kitalálta, hogy futni kellene, és Göteborgban a VB-n odarittyentett egy 5ik helyet maratonon)

 

Nos, Kunonak egyetlen dolgot elfelejtettek megmondani, mégpedig, hogy a magyar aktuális válogatott maximum bazi tehetséges, de edzeni nem annyira szeretnek. Igy utólag tényleg nem vittük túlzásba, legalább is az akkori német adagokhoz képest.

 

ő rögtön rettenetes tatai három napokkal nyitott, benne erő‘sítésekkel, tesztekkel, meg rogyásig futással. Emlékszem, az akkori 60as heteimmel csináltam egy 72km-es péntek-szombat-vasárnapot. ő biztos azt gondolta, hogy ez meg sem kottyan nekünk, mert eközben lefutottuk a Conconi-tesztet is (aki tudja, mi az, azt is tudja, hogy nem egyszerű végigfutni)

 

Aztán jött a Kanári-szigetek edző‘tábor, ahol már elég vastagon fogott a tolla. Gondolta ezek a tajga magyarok úgyis mindent kibírnak. Egy nagyot hibázott: a Zemen Janit küldték felügyelni. Imádom Janit! Remekül vertük ronggyá a rákká éget németeket vízilabdában, ő‘ minden nap behúzta az íjászversenyt, én meg egyszer nyertem a lövésben. Remek koktél járt érte! J

Na jó, edzettünk is rendesen, például életemben elő‘ször tekertem 200kilit. Meg úgy általában, szép kis adagok jöttek össze még lógással is.

 

Mondjuk újabb hiba volt, hogy senki sem szólt a válogatottnak, hogy azért két tábor között is kellene edzeni Mi fújtunk itthon egy nagyot, aztán irány Mallorca!

 

Kuno persze abban a hitben, hogy mi mindent megcsináltunk, és otthon is példásan rommá edzettük magunkat, még vastagabb cerkával kezdett bele az edzésterv írásába. Mallorcán aztán gyanús volt, hogy második nap már a 300kilinél tartottunk A vége életem csúcshete lett 825km-el, ezzel tökutolsó voltam! Lémuszék ezredesek lettek J

Közte persze volt némi futás, olyan 80-100km per hét, és persze az úszást sem hanyagoltuk el.

 

Persze sírtunk, mint a fürdő‘s kurvák, és a végén ki is bukott a dolog, hogy gyakorlatilag edzetlenül mentünk ki. Kuno tombolt dühében (pedig talán ő‘ vetette el a sulykot egy cseppet), mi meg túlélő‘re vettük a figurát. A Pányó inkább lebetegedett, Suminak non-stop gyomorrontása lett, a csajok gyökkettő‘vel közlekedtek, én meg mindig megtaláltam hazafelé a rövidebb utat a Varga Szabival (ha kellett, az autópályát használtuk) J

 

Az egész szummája az volt, hogy egy-két embernek bejött a dolog, de többeket, köztük engem is gallyra vágott (konkrétan két évre) Aztán szép lassan körvonalazódott némi pozitívum is! Elkezdtünk lényegesen többet edzeni. Bár kevesebbet, mint a koncentrációs táborokban korábban, de fő‘képp Kunonak köszönhető‘, hogy szemléletváltozás állt be a magyaroknál az állóképesség fejlesztése terén.

Hirdetés
Hirdetés