Fehérvíz parkolóból a Késmárki-Zöld-tó mellett a Fehér-tavi-csúcsra Túra

A Fehérvíz parkolóból a Késmárki-Zöld-tó mellett a Fehér-tavi-csúcsra Túra hossza 10 Km. Az útvonal szintemelkedése 1315 m, szintideje 4 Óra 55 Perc, nehézsége Nehéz. Az útvonal Szlovákia területén található.

Hirdetés

Indulási hely: Fehérvíz amh. (Biela voda, 925 m, 49.187716°, 20.292465°)

Érkezési hely és legmagasabb pont: Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít, 2229 m, 49.218842°, 20.209110°)

Időkalkulátor a Fehér-tavi-csúcsra: Fehérvíz amh. – Zsázsa-forrás (Šalviový prameň, 1200 m, 55 p) – Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m, 1 ó 45 p) – Karó-tavi-átjáró (Kolový priechod, 2118 m) – Fehér-tavi-csúcs (2 ó 15 p).

Összesen: 4 ó 55 p. Vissza: 4 ó.

Itiner

1. A Fehér-víz autóbusz megállóhely parkolójából a sárga jelzésű széles erdei úton, a 2004-es vihar által megritkított erdős terepen indulunk északnyugat felé. A Matlárházáról (Tatranské Matliare) érkező kék jelzésű turistaút csatlakozása (1058 m) után egyenletesen emelkedő terepen érkezünk meg a Zsázsa-forráshoz (Šalviový prameň, 1200 m). A forrás közelében a kék jelzés egyenesen megy tovább, a sárga viszont balra fordul, majd a Késmárki-Fehér-víz (Kežmarská Biela voda) felett átívelő hídon át törmelékes terepen emelkedik tovább. Újabb útelágazást (1252 m) elhagyva a fák ritkulni kezdenek, a fenyők lassan elmaradnak, a Zöld-tavi-völgyben (Dolina Zeleného plesa) már törpefenyők között haladunk. Hosszú, de fizikailag nem túl megerőltető, kanyargós úton kis idő múlva megérkezünk a Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m) partján álló Zöld-tavi menedékházhoz (Chata pri Zelenom plese).

Fehérvíz parkolóból a Késmárki-Zöld-tó mellett a Fehér-tavi-csúcsra ForrĂĄs: Nagy Árpád — Fehérvíz parkolóból a Késmárki-Zöld-tó mellett a Fehér-tavi-csúcsra

Galériáért katt a képre!

2. A menedékháztól továbbra is a sárga jelzésű keskeny, meredek ösvény vezet a nyugati irányú, magasan fekvő Vörös-tavi-völgybe (Červená dolina). A völgyküszöbre felérkezve elmegyünk a kicsiny Vörös-tó (Červené pleso, 1811 m) mellett, majd később a Kék-tó (Belasé pleso, 1865 m) fölötti emelkedő végén a völgy bal oldalán traverzálva, felső részén láncokkal biztosított, meredek sziklákon érjük el a völgy zárlatában található Karó-tavi-átjárót (Kolový priechod, 2118 m). A főgerinc nyílásából a gerinc nyugati oldalán valamivel könnyebb, ám meglehetősen hullámzó, törmelékes-sziklás emelkedőn jutunk fel a szép kilátással rendelkező Fehér-tavi-csúcsra (2229 m). A csúcsról a Magas-Tátra keleti részének valamennyi fontosabb csúcsa, valamint a Bélai-Tátra teljes vonulata látható, de a távolban a Tátra-csúcs (Vysoká), a Tengerszem-csúcs (Rysy) és a Sas út (Orla perć) gerince is felfedezhető, a csúcsot határoló völgyeket pedig kisebb-nagyobb tavak díszítik. Közülük az út során magunk mögött hagyott tavakon kívül a Nagy-Fehér-tavat (Beľké Biele pleso, 1612 m), valamint a turistaúton nem el-érhető Karó-tavat (Kolové pleso, 1565 m) érdemes kiemelni.

3. A Magas-Tátra főgerince legkeletibb csúcsának első megmászója Robert Townson angol természettudós volt, aki 1793. augusztus 9-én egy Grosser Hans nevű zergevadász kíséretében jutott fel a csúcsra. A Fehér-tavi-csúcsról a felfelé megtett úton juthatunk vissza a Zöld-tóhoz, ahonnan több lehetséges, különböző nehézségű útvonalon (vissza a sárga jezésen, kis kerülővel a piros majd kék jelzésen, vagy ellenkező irányban a Kő-pataki-tó felé) fejezhetjük be a túrát.