A Köves-hegy és a 25-ös tó bejárása

Nyáry Tamás

Az A Köves-hegy és a 25-ös tó bejárása hossza 18 Km. Az útvonal szintemelkedése 724 m, szintideje 8 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

A Köves-hegy igazi kőzet kuriózum! Hírneve úgy terjedt el, hogy oldalában nagy kiterjedésű külszíni kőbányászatot folytattak, és ennek nyomán került napvilágra egy olyan vulkáni kristály, amely csak itt található Magyarországon. Ez a csengőkő, vagy tudományosabb nevén a fonolit. Ha szeretnél többet megtudni róla, mindenképp olvass tovább, már csak azért is, mert nem ez az egyetlen bányászat nyomán kialakult látványosság a környéken. A leírásban körbejárunk két bányatavat is. A Medve-tó és a 25-ös tó két szépséges erdei víztükör, amelyek természetes hangulatukkal feledtetik velünk keletkezésük történetét.

Irány a kőzetek világa… meg persze a kilátás!

Kelet- és Nyugat-Mecsek határán

A Köves-hegy a Hosszúhetényt Zobákpusztával összekötő országút felett, annak nyugati oldalán helyezkedik el. A Hosszúhetény - Zobákpuszta - Komló tengely tekinthető a nyugat és a kelet határának. Megközelítésnek is ezt az utat fogjuk használni, ehhez pedig vagy buszra szállunk, vagy kocsival közelítjük meg. A Buszról “érthetetlen” módon a Köves-tető buszmegállóban kell leszállnunk, az autóknak kialakított parkoló szintén itt található. A parkoló mellett tágas rét terül el, azon focipálya terpeszkedik, a fák között pedig egy épület látható, ez a Kövestető hotel. Még ilyet! Ezt is így hívják!

Fonolit tanösvény

Túránkat a rét sarkáról induló zöld tanösvény jelzésen kezdjük el. Rögtön az első tábla a fonolit kibúvásról, vagyis a felszínre kerülésről szól. Tudod miért csengőkő? Erre majd visszatérünk a cikk végén. Ha most a cikk végére lapozol, azt rossz szemmel fogják nézni a Mecsek hegyeinek Istenei, úgyhogy lapozás nélkül folytatjuk utunkat! A tanösvény a zöld kereszt jelzéssel halad egy nyomvonalon, amely a hegy túloldalán lévő bányához vezet, így a táblák olvasása közben ne felejts el a tanösvénnyel együtt a hegytető felé kanyarodni, amely cirka 600 méter után történik meg egy éles kanyarral. Ezen a szakaszon a helyi őshonos fákról olvashatunk és a hozzájuk kapcsolódó tradicionális mesterségekről.

Máris a kilátó? Nem volt ez rövid?

A következő 600 méteren pedig fel is mászunk a kilátóba. Aggodalomra semmi ok, van még bőven mit bejárni, de most jöjjön a kilátás. A 458 méter magasan álló kilátó 2015-ben készült el. A fából épült szerkezeten 15 méter magasságba tudunk felmászni. Odafentről pedig 360 fokban gyönyörködhetünk a Mecsek és Pécs panorámájában. Az összes jellegzetes magaslat belátható innen. Nem csak a Misina és a Tubes, hanem dél felé a Szársomlyó és a Tenkes is jól látható a Villányi hegység részeként. Igaz, még nem tettünk meg hosszú utat, de a kilátó mellett turista padokon pihenhetünk, ha szükséges.

A Köves-hegy és a 25-ös tó bejárása-3 — A Köves-hegyi kilátó

Erdő és tó kerülés

A medve és az iszap esete

Bizonyítékot nem találunk arra, hogy a Köves-hegy nyugati oldalán a Vasas-árokban a Vasas-Belvárdi vízfolyás patakján duzzasztással létrehozott tavacskában valaha is iszapfürdőzött volna medve. Tény, hogy a tó az Iszapoló nevet viseli, de Medve-tónak is nevezik, sajnos termál vizet is hiába keresünk a Szovátai Medve-tóhoz hasonlóan. Találunk viszont csendet és nyugalmat az erdőben megbúvó kissé békalencsés tó partján, amelyet a kék jelzésen érünk el. Ez a szakasz az országos kék kör része. Az ösvény leereszkedik a völgybe a tó partjára, majd a túloldalon ismét felkapaszkodik a másik oldalon. Ahogy kiérünk a gerincre, a zöld jelzéssel találkozunk. A csomópontban a hajdani Hársas kulcsosház romjai állnak, egy pár lépéses kitérővel a Hársas-forrás is meglátogatható a zöld kör jelzésen, igaz kicsi az esély, hogy vizet találjunk. Egy turista pihenő viszont akad, és ez jól is jön egy kis pihenéshez.

A Köves-hegy és a 25-ös tó bejárása-4 — Medve-tó

Ha 25, akkor 18, de lehet 12 is

Mielőtt képleteket kezdenénk vázolgatni egy kockás lapra, a rejtély a túra hátralevő részét vázolja fel. Fő célunk a 25-ös tó elérése (ez valami kataszteri számra utalhat, de tényleg ez a neve), és a teljes túra távja így 18 km lesz. Viszont amikor tovább megyünk 2 km után ismét elágazáshoz érünk, itt van rövidítési lehetőség. Letérhetünk a kék négyzet jelzésen ezzel 12 km-re csökkentve a túra teljes távját. Ez akkor hasznos info, ha éppen valami miatt nem tudjuk folytatni a túrát.

Nem látszik bányatónak

Irány a 25-ös tó! A kék négyzet másik irányát célozzuk, és dél felé haladunk tovább. Egy villanyvezeték széles erdővágását kerülgetjük, hol egyik, hol a másik oldalán haladunk. Újabb forrás közelébe érkezünk, az Andorlaki-forrás szintén kitérővel érhető el, vízhozama ugyanolyan bizonytalan, mint a korábbiaké. Nemsokára útelágazáshoz érkezünk, ahol keresztben vezet a 25-ös tó megkerülését segítő kék körút jelzés. Ha körbe szeretnénk járni, bármely irányba elindulhatunk, a lényeg, hogy a térképen egyenesen a tó felé vezető ösvényt ne próbáljuk ki, mert a bozótba vezet. A tóparti füves fövenyen ismét pihenhetünk egyet. Ez a túránk fordító pontja, innen már visszafelé fogunk menni.

A Köves-hegy és a 25-ös tó bejárása-6 — A 25-ös tó

Visszatérés a Köves-hegyre

Utunkat először egy régi bánya úton folytatjuk, kényelmes séta, de jelzés itt nincs, viszont így lesz körtúra az útvonalunkból. Másfél kilométert haladunk rajta, ekkor visszatérünk a kék jelzésre, és észak felé követjük a nem kevésbé széles erdészeti úton. Egy idő után a kék elkanyarodik jobbra - ez volt a rövidítési pont - de egyenesen megyünk tovább a Kőszoknya-tető felé. Az utunk innen a kék Mária jelzésen vezet tovább. Érintjük a Medve-tó feletti területeket, majd egy kacskaringós ösvényen térünk vissza Köves-hegy alá. Jöhet a magyarázat a Csengőkőről. A Fonolit egy olyan magmás kőzet, amely a Jura korban a folyékony magmából a felszín alatt kristályosodva szilárdult meg. Szürkés zöldes kőzet anyag, amely a kristályszerkezet jóvoltából megütve csengő hangot ad. Aki ennél részletesebben szeretne olvasni erről, az látogassa meg a tanösvényt, vagy olvassa el a leírást a mecseki fonolitokról.