A Malomkő tanösvény egy 12 km hosszú körtúra Sárospatakról, amely 17 állomáson keresztül mutatja be a környék természeti és geológiai értékeit. Ha végigjárod, eljuthatsz a Bot-kő gejzírkúpjához, magához a Tengerszemhez, a Király-hegyi bányákhoz, Makkoshotykára, és a Hercegkúti, Kőporosi pincesorhoz is. Én most a tengerszem környéki látnivalókat fűztem egy rövidebb körre, amelyen esszenciálisan részesei lehetünk a bánya kialakulása történetének. A kiindulópont a Ciróka vándorkantin melletti parkoló, amely a legközelebbi hely a tengerszemhez, amit még autóval el lehet érni. Busszal sajnos nem lehet ide feljutni, ha tömegközlekedéssel érkezünk Sárospatakról kell felgyalogolni idáig, viszont akkor meg lehet nézni a gejzírkúpot is út közben.
Ipartörténeti emlékek
A büfétől a piros T tanösvény jelzés a piros kereszt jelzéssel együtt halad felfelé a hegyoldalban. Bal kéz felé egy megművelt szántó mellett haladunk, miközben jobbra az erdő fái között felfedezhetünk egy bányajáratot, aminek a környezete és maga a barlangjárat pereme is téglával van körberakva. Elhagyjuk a földeket és az erdőben folytatjuk a sétát felfelé. Hamarosan egy elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra megy tovább a tanösvény, balra pedig egy piros kör jelzés indul. Ez a jelzés járja körbe teljesen a tavat, így itt el lehet dönteni, hogy merről kerüljük meg. Minden irányból elég jó a látvány, ezért megéri körbe kalandozni, különösen azért, mert a bal oldali ágból érhető el a “kanyon” vagyis az a mesterséges szoros, amin keresztül elérhető a víztükör. Ez a vágat régen a vízelvezetést biztosította a bányából, most a ferrata útvonalak kezdőpontját jelenti.
Hogy is keletkezett ez a méretes kráter? A kulcs a vulkáni működés, amely 15 millió évvel ezelőtt alakította ki a környék kőzet világát, elsősorban a riolittufát, amelybe a légbuborékok belefagytak a láva kihűlésekor. A vulkáni működés megszűnése után a föld mélyében még sokáig magas volt a hőmérséklet, így a feltörő forró víz kovasavval árasztotta el a kőzetrétegek repedéseit, ami bele szilárdult ezekbe a légbuborékokba. A kovásodott kőzet sokkal nagyobb szilárdságú lett, és szemcsés szerkezete tökéletesen alkalmas őrlésre. Így a Megyer-hegyen már a 15. századtól egészen az 1900-as évek elejéig évszázadokon át malomköveket készítettek az innen kibányászott kőzetből, így alakult ki ez a mély kráter. A pataki malomkő minősége túlszárnyalta a francia import malomkövekét, és jutott innen a Kalocsai paprika üzemektől, az ország gabona malmain át a zempléni, például Telkibánya színesfém bányáinak zúzóiba is. De exportáltak innen Nyugat-Európába és Oroszországba is. Így már érthető, mitől lett ekkora ez a kráter. Akármilyen szép is, ez egy tájseb, és a tengerszem nem létezne a bánya nélkül.
A tanösvényen bejárhatjuk a bányaudvart, és egy korláttal védett keskeny sétányon az egész tengerszem felső peremét. A régi ipari épületeket mára turisztikai célokkal újrahasznosították, itt található a ferrata kölcsönző is, de láthatunk sziklába vájt barlang lakást is. Ha sikerült körbejárni mindent, keressük meg ismét a tanösvény jelzést, és menjünk tovább felfelé az ösvényen.
A tengerszem fölötti elágazásban megpillantjuk a hegytetőn álló kilátót, és az út mellett egy tanösvény táblát is, amely nem a Malomkő tanösvény táblája. Ez a Szentesi család magán erdejének tanösvénye, amely Szentesi Zoltán erdőmérnök jóvoltából született 2004-ben. Ezt az útvonalat fogjuk bejárni lefelé, de előbb irány a kilátó. Felkapaszkodunk az acél lépcsőkön és egy káprázatos körpanorámát pillantunk meg, amelynek a legszebb része a Sátoraljaújhely fölött magasodó Sátoros-hegyek tömbje, a Fekete-hegy, a Sátor-hegy, a Vár-hegy sziluettjei. Hátrébb a Magas-hegy tetején álló sílift állomást is megpillanthatjuk. A másik irányban pedig a Király-hegyen túl a Zemplén vonulatai csipkézik a tájat.
Elindulunk a hegyről lefelé a tanösvény jelzést tovább követve, ezen a szakaszon viszont a Szentesi tanösvény tábláiról kapunk betekintést az erdő világába, az itt élő állatokról és növényekről. Ennek a magán tanösvénynek a hossz cirka 1 kilométer, és a Ciróka-nyakban van vége, amely igazából a Ciróka-hegy nyerge. Itt egy szép tisztáson kellemes erdei környezetben pihenhetünk egy jót a turista padoknál. Tűzrakó helyek is vannak, így sütögetni is lehet, ha nincs tűzgyújtási tilalom. A pihenő után pedig már csak vissza kell sétálni a Ciróka dűlőn át a parkolóba. A vándor kantinban a kalória készleteket is vissza tölthetjük.
