Menü

2018.12.10.     Hozzászólás 0

Takács Viktor

Mikor nyitnak a sípályák?

A sípálya megnyitásának feltételei, avagy mi kell ahhoz, hogy induljon a szezon!?


Legyen hideg és sok hó
 

Sokan már akár november elejétől kezdve türelmetlenül fürkészik kedvenc sípályájuk honlapját nyitási dátum után kutatva, illetve lesik az időjárás előrejelzéseket annak reményében, hogy mihamarabb felcsatolhassák léceiket, deszkáikat. Azt viszont kevesen tudják, hogy pontosan milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy sípálya kinyithasson. A helyzet azért hangyányit bonyolultabb annál, minthogy „legyen hideg és sok hó”. Lássuk tehát, hideg és hó mellett milyen feltételekre van szüksége egy sípályának a nyitáshoz!?

 

Sípálya megnyitásának időjárási feltételei

Hőmérséklet, csapadék, szél

Természetesen a sípálya nyitás időpontját elsősorban az időjárás határozza meg. 15 fokban aligha fogunk méteres havon csúszkálni, habár a technika fejlődésével lassan ez sem lesz lehetetlen (erről majd később). Nem nehéz kitalálni, hogy a sípálya nyitáshoz alapvetően 0 fok körüli hőmérséklet szükséges. Nem baj, ha ez nem állandó, de a középhőmérsékletnek valahol ekörül kell mozognia. A megfelelő hőmérséklet mellett a sípálya nyitás másik feltétele a megfelelő halmazállapotú csapadék, vagyis a hó! Fontos azonban megjegyezni, hogy a hónak rengeteg fajtája létezik, amelyeket a nedvességtartalom és a hópelyhek formája határoz meg. Nem mindegyik hófajta alkalmas arra, hogy azt rögtön síelhetővé tegyék, a tömörítési eljárás bizonyos fajták esetében (pl.: száraz porhó) több időt vesz igénybe. Fontos tényező továbbá a szél! Ha a szél elfújja a friss havat - legyenek egyébként bármilyen tökéletes körülmények - a pálya bizony zárva marad! A lényeg tehát, hogy 0 fokos hóesés másnapján még egyáltalán nem biztos a sípálya nyitás!

 

A sípálya terepadottságai

A sípálya nyitást az időjárás mellett nagyban befolyásolja az adott síterep fekvése, illetve az, hogy milyen felületre esik a hó. Minimális földrajztudással a birtokunkban tudhatjuk, hogy minél magasabban van egy sípálya a tengerszint felett, illetve minél északibb a fekvése, annál nagyobb rá az esély, hogy hamar kezdi a szezont. Magasan alacsonyabb a hőmérséklet, az északi oldalakat pedig kevesebbet süti a nap. Jó példa erre Európa egyik leghíresebb síterepe Zermatt, ami szinte teljesen északi fekvésével és majd 3900 méteres magasságával az egyik legtöbbet nyitva tartó síterep az Alpokban.

 

 

A sípálya nyitás szempontjából az sem mindegy, hogy mire esik a hó! Számít, hogy füves-e a terület, vagy esetleg sziklás. Számít, hogy egy, már meglevő, de síelésre még alkalmatlan hórétegre kerül e rá a friss hó. Számít a lejtő meredeksége, ugyanis minél meredekebb a pálya, annál nehezebben lehet csúszásra alkalmassá varázsolni.

Láthatjuk tehát, hogy ahhoz, hogy egy sípálya kinyisson, meglehetősen sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Azt azonban az üzemeltetők dönthetik el, hogy az egészet Holle Anyóra bízzák, vagy pedig segítségül hívják a technikát!

 

Sípálya kezelési technikák, hóágyúzás, ésatöbbi

A 21. században már szinte nincs sípálya, amely ne gyorsítaná meg a nyitást hóágyúkkal. A globális felmelegedés miatt pedig már vannak olyan síterepek is, akik csak az ágyúknak köszönhetik létezésüket (pl.: Eplény). A mihamarabbi sípálya nyitás további feltétele tehát a megfelelő mennyiségű és minőségű hóágyú megléte.

Kétféle hóágyút különböztetünk meg

A lándzsás rendszerűek olcsóbbak, azonban kevesebb havat képesek gyártani, a ventilátor rendszerűek ára borsosabb, viszont brutális mennyiségű műhavat pakolnak a pályára. A műhó természetesen vízből készül, tehát az ágyúknak nagy mennyiségű vízre van szükségük, melyet a pályák mellett direkt erre a célra létrehozott tóból szivattyúznak át. Ezeket a tavakat általában természetes vízfolyásokból töltik fel, tehát a sípálya nyitás további feltétele a nyitást megelőző, kellő mennyiségű (folyékony) csapadék.

 

Hóágyú Forrás: pixabay.com

 

Konténeres hógyártás

Az utóbbi évek egyik legnagyobb fejlesztése a témával kapcsolatban az olasz Technoalpin cég hógyártó berendezése, amely akár +25 fokban is képes havat csinálni. Hóágyúnak nem nevezhető, ugyanis egy nagy konténerben készül a hó. Az energia és vízfelhasználása brutális, a hatásfoka pedig igencsak gyenge (100 m pályaszakasz behavazásához kb. másfél napra van szüksége), így nem kell arra számítani, hogy pár éven belül már szeptemberben nyitnak a sípályák az Alpokban. Arra viszont tökéletes a kütyü, hogy a fontosabb rendezvényeket (pl. szezon eleji és végi síversenyeket, városi havas megmozdulásokat) ellássa megfelelő mennyiségű hóval.

Spájz

Néhány síterep tarsolyában lapul még egy joker kártya! Ahol erre van lehetőség, szezon végén elteszik a maradék havat, amivel a következő szezon elején megkönnyíthetik a sípálya nyitását! A módszer lényege, hogy speciális hőszigetelő lapokkal, fóliákkal vagy ponyvákkal fedik be az eltenni kívánt havat, így az a nyár folyamán csak igen kis mértékben olvad meg. Természetesen a dolog hatásfoka itt is nagyban függ a külső hőmérséklettől! Mivel a gleccsereken és környékükön nyáron is alacsonyabb a hőmérséklet, előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert, így általában a gleccserpályák nyitnak először a szezonban. Ilyen „közeli” terep pl.: Kaprun és a Hintertux gleccser. A legtöbb sípálya azonban jellemzően csak december végén nyit, és a téli csapadék mennyiségétől függően március közepén, végén zár. A tavasszal szintén a gleccserek bírják a legtovább, így ha a főszezonon kívül szeretnénk csúszni, valószínűleg nem ússzuk meg a 6-8 órás utazást!

 

Láthatjuk tehát, hogy a sípályák nyitása egy elég összetett, sok változón alapuló folyamat. Legyünk tehát türelmesek, mindenkinek érdeke, hogy a lehető leghamarabb csatolhassanak a téli sportok szerelmesei!

 

Olvass többet a témáról: Sí tudástár

Ajánló