- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Útvonal: Felsőtárkány – Szarvaskő – Felsőtárkány
Kellemes mountain bike-kör, gyönyörű látképekkel a Bükk vonulataira, akár családoknak is. A Bükk nyugati kapujának is nevezett Felsőtárkányon könnyedén parkolhatunk. A csodálatosan rendbe rakott tavacska idilli hely, hogy a túra végeztével itt szuszogjuk ki magunk.
Túránk a kisvasút nyomvonala mentén indul, mely a település keleti, Lillafüred felöli végéhez közel halad át a műúton balra. Hazánk megmaradt és ma is még üzemelő keskeny nyomtávú vasútjai közül a tárkányi talán nem a leglátványosabb és nem a leghosszabb vágányon közlekedik, ennek ellenére érdemes úgy szervezni a kirándulásunk, hogy a csak hétvégente és munkaszüneti napokon közlekedő vonaton utazzunk egyszer a Stimecz-házig, ahonnan könnyed sétával akár meg is nézhetjük visszaindulás előtt a Vörös-kő-völgyi időszaki karsztforrást, mely egyedülálló hazánkban.
Vörös-kő-völgyi időszakos karsztforrás
Ez a forrás egy ideiglenesen működő forrása a Bükk hegységnek. Az elolvadó téli hó hetekig tekereg a mészkő alapú Bükk belsejében lévő barlangrendszerben, majd a tavasz közepén, tipikusan február és április között tör a felszínre. A kiszáradt forrást egy meleg nyári napon látva nehezen hihető, hogy milyen erővel tör felszínre a víz, de a forrás környékét övező, erőteljesen kibetonozott terület sejteti, hogy a karsztvíz milyen lendülettel tör ki a működés rövid heteiben. A forrásvíz iható, tiszta és hideg karsztvíz.
Most kerékpárra pattanva indulunk el az eleinte aszfaltozott úton, melynek jobb oldalán haladnak a sínek. Az Egeresvölgy-Varróház megállónál búcsút intünk a vasútnak, és az utat követve balra tartunk, komótosan felfele. A Mellér-völgyben a kavicsos, földúton haladva egyre magasabbra kapaszkodunk, miközben többször fantasztikus kilátás nyílik a hegy déli, dél-nyugati vidékére. Kényelmesen tudunk tempózni, nincs szükség extrém erőnlétre, sem technikai tudásra. Utunk hetedik kilométere után könnyed gurulásba kezdünk, és az eddig legyűrt magasságokat elkezdjük élvezni.
Az út ismét egyre jobban aszfaltos jelleget kezd ölteni, miközben sűrű erdőben kacskaringózva haladunk lefele. Már-már olyan érzésünk lehet, hogy leérünk a tengerszintre, annyit megyünk lefele, amikor jobb kézre elindul a sárga kerékpáros-, a piros kereszt- és piros négyzetjelzés. Ezt követve, ismét terepen tekerve, érkezünk meg Szarvaskőre. A hangulatos kicsiny település a Bükk nyugati lábánál számos lehetőséget nyújt az energiapótlásra és egy rövid pihenésre, ha szükségünk van rá. A település szilvásváradi végén, az út jobb oldalán magasodó meredek szikla tetején látható a néhai vár romjai.
Szarvaskő
Várát az irodalmi források alapján 1261-1295 között építették, mely az egri vár egyik É-i elővára volt Cserépvárával és Dédesvárával együtt. Szarvaskő vára alatt nem táboroztak nagy seregek, nem folytak súlyos védelmi harcok, a vár sok évszázados krónikája mégis gazdag történelmi eseményekben, romantikus történetekben, hatalmi önkényességekben, jeles egyházi, világi személyiségek jelenlétével tragikus eseményekben.
A központban elhelyezkedő történelmi emlékmű árnyékából utunk a sárga kerékpárosjelzést tovább követve folytatjuk, izzasztó mászással. Azok számára, akik esetleg családostól, lassabb tempó miatt ide viszonylag később érkeznek meg, itt rövidíthetnek, a műúton Eger fele elindulva, majd beérve a nagyvárosba, Felsőtárkánynak fordulva hamarosan elérhetik a kiindulási pontot. Arra itt feltétlen figyeljünk, hogy sajnos Egerig nincs kerékpárút és a keskenyebb műúton nagy a forgalom, így itt kellő óvatossággal kell haladni! Egerből tárkányig már biztonságos kerékpárúton tudunk tekerni.
Azok, akik még bírják, és idővel is jól állnak, neki vághatnak a sárga kerékpárosjelzésnek, mely hol keményebb, hol kicsit pihentetőbb mászást tartogat számunkra. Víkendházak között érünk fel a széles körben csupasz tetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik, ellátunk Eger fele és a környező völgyekre. Innen tovább követjük az eddigi jelet.
Régi vasút nyomvonalán haladva érünk le a Pálos kolostorromokhoz, bár a rom szó igen erős arra, amit valóságban látunk. A pár évtizede ásatáson felmért területet visszatemették, és a természet újra átvette a helyet. A kolostoregyüttes ÉNy-i oldalához egy víztározó kapcsolódott, maradványa még ma is kivehető a felszínen, de összességében csak zöld levelek táncolnak a köveken a fák közé bekúszó szélben. Az ismertető táblán elolvashatjuk a történetét, és vázlatos rajzon képet kaphatunk, mégis milyen lehetett a kolostor.
Az Eger-patak már csak pár száz méter, ahol nagyobb vízállás esetén izgalmas átkelésben lehet részünk, mivel itt nincs híd. A túl oldalt a Szilvásvárad-Eger műút húzódik, sajnos ezen kell nagyjából két kilométert mennünk jobbra, Egernek. Ha beértünk a városba, a korábban, a rövidítés esetében leírtak szerint Felsőtárkánynak fordulunk, majd kerékpárúton tekerve egészen a településig visszaérünk a kiindulási pontunkhoz.