Könnyed panoráma

Könnyed panoráma

Benecz Ferenc
Benecz Ferenc
A Könnyed panoráma hossza 36 Km. Az útvonal szintemelkedése 650 m, szintideje 6 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.
Hirdetés

Útvonal: Felsőtárkány – Szarvaskő – Felsőtárkány 

 

 

Kellemes mountain bike-kör, gyönyörű látképekkel a Bükk vonulataira, akár családoknak is. A Bükk nyugati kapujának is nevezett Felsőtárkányon könnyedén parkolhatunk. A csodálatosan rendbe rakott tavacska idilli hely, hogy a túra végeztével itt szuszogjuk ki magunk.

Túránk a kisvasút nyomvonala mentén indul, mely a település keleti, Lillafüred felöli végéhez közel halad át a műúton balra. Hazánk megmaradt és ma is még üzemelő keskeny nyomtávú vasútjai közül a tárkányi talán nem a leglátványosabb és nem a leghosszabb vágányon közlekedik, ennek ellenére érdemes úgy szervezni a kirándulásunk, hogy a csak hétvégente és munkaszüneti napokon közlekedő vonaton utazzunk egyszer a Stimecz-házig, ahonnan könnyed sétával akár meg is nézhetjük visszaindulás előtt a Vörös-kő-völgyi időszaki karsztforrást, mely egyedülálló hazánkban.

Vörös-kő-völgyi időszakos karsztforrás
Ez a forrás egy ideiglenesen működő forrása a Bükk hegységnek. Az elolvadó téli hó hetekig tekereg a mészkő alapú Bükk belsejében lévő barlangrendszerben, majd a tavasz közepén, tipikusan február és április között tör a felszínre. A kiszáradt forrást egy meleg nyári napon látva nehezen hihető, hogy milyen erővel tör felszínre a víz, de a forrás környékét övező, erőteljesen kibetonozott terület sejteti, hogy a karsztvíz milyen lendülettel tör ki a működés rövid heteiben. A forrásvíz iható, tiszta és hideg karsztvíz.

Most kerékpárra pattanva indulunk el az eleinte aszfaltozott úton, melynek jobb oldalán haladnak a sínek. Az Egeresvölgy-Varróház megállónál búcsút intünk a vasútnak, és az utat követve balra tartunk, komótosan felfele. A Mellér-völgyben a kavicsos, földúton haladva egyre magasabbra kapaszkodunk, miközben többször fantasztikus kilátás nyílik a hegy déli, dél-nyugati vidékére. Kényelmesen tudunk tempózni, nincs szükség extrém erőnlétre, sem technikai tudásra. Utunk hetedik kilométere után könnyed gurulásba kezdünk, és az eddig legyűrt magasságokat elkezdjük élvezni.

 

DSC_0774_m6_resize.jpg
DSC_0774_m6_resize.jpg

 

Az út ismét egyre jobban aszfaltos jelleget kezd ölteni, miközben sűrű erdőben kacskaringózva haladunk lefele. Már-már olyan érzésünk lehet, hogy leérünk a tengerszintre, annyit megyünk lefele, amikor jobb kézre elindul a sárga kerékpáros-, a piros kereszt- és piros négyzetjelzés. Ezt követve, ismét terepen tekerve, érkezünk meg Szarvaskőre. A hangulatos kicsiny település a Bükk nyugati lábánál számos lehetőséget nyújt az energiapótlásra és egy rövid pihenésre, ha szükségünk van rá. A település szilvásváradi végén, az út jobb oldalán magasodó meredek szikla tetején látható a néhai vár romjai.

Szarvaskő
Várát az irodalmi források alapján 1261-1295 között építették, mely az egri vár egyik É-i elővára volt Cserépvárával és Dédesvárával együtt. Szarvaskő vára alatt nem táboroztak nagy seregek, nem folytak súlyos védelmi harcok, a vár sok évszázados krónikája mégis gazdag történelmi eseményekben, romantikus történetekben, hatalmi önkényességekben, jeles egyházi, világi személyiségek jelenlétével tragikus eseményekben.

A központban elhelyezkedő történelmi emlékmű árnyékából utunk a sárga kerékpárosjelzést tovább követve folytatjuk, izzasztó mászással. Azok számára, akik esetleg családostól, lassabb tempó miatt ide viszonylag később érkeznek meg, itt rövidíthetnek, a műúton Eger fele elindulva, majd beérve a nagyvárosba, Felsőtárkánynak fordulva hamarosan elérhetik a kiindulási pontot. Arra itt feltétlen figyeljünk, hogy sajnos Egerig nincs kerékpárút és a keskenyebb műúton nagy a forgalom, így itt kellő óvatossággal kell haladni! Egerből tárkányig már biztonságos kerékpárúton tudunk tekerni.

Azok, akik még bírják, és idővel is jól állnak, neki vághatnak a sárga kerékpárosjelzésnek, mely hol keményebb, hol kicsit pihentetőbb mászást tartogat számunkra. Víkendházak között érünk fel a széles körben csupasz tetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik, ellátunk Eger fele és a környező völgyekre. Innen tovább követjük az eddigi jelet.

 

Panoráma Szarvaskő előtt
Panoráma Szarvaskő előtt

 

Régi vasút nyomvonalán haladva érünk le a Pálos kolostorromokhoz, bár a rom szó igen erős arra, amit valóságban látunk. A pár évtizede ásatáson felmért területet visszatemették, és a természet újra átvette a helyet. A kolostoregyüttes ÉNy-i oldalához egy víztározó kapcsolódott, maradványa még ma is kivehető a felszínen, de összességében csak zöld levelek táncolnak a köveken a fák közé bekúszó szélben. Az ismertető táblán elolvashatjuk a történetét, és vázlatos rajzon képet kaphatunk, mégis milyen lehetett a kolostor.

Az Eger-patak már csak pár száz méter, ahol nagyobb vízállás esetén izgalmas átkelésben lehet részünk, mivel itt nincs híd. A túl oldalt a Szilvásvárad-Eger műút húzódik, sajnos ezen kell nagyjából két kilométert mennünk jobbra, Egernek. Ha beértünk a városba, a korábban, a rövidítés esetében leírtak szerint Felsőtárkánynak fordulunk, majd kerékpárúton tekerve egészen a településig visszaérünk a kiindulási pontunkhoz.

Hirdetés